Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-02-28 / 17. szám
LXVII. évfolyam 19. szám Csütörtök Gyula, 1935 február 9H Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. hirdetési díj előre fiaeíendö. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerk esz tőség, k iadó h i vatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkeresk»dése. hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő : OOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Sine len el studio. Az a tisztult erkölcsi felfogás, amely a Nemzeti Egység szervezeteit eltölti, önmagában szükségtelenné tenné, hogy azokra a támadásokra, amelyek különböző oldalról az Országos Szervezetet érték, érdemileg válaszoljunk. A mi fegyvereinknek, amelyekkel a támadásokat visszautasítjuk, másoknak kell lenniök, mint a támadók fegyverének. A Nemzeti Egység tábora minden támadás ellenére és minden személyeskedésen alapuló belpolitikai eseménytől függetlenül napról-napra, hónapról-hónapra számban is és tevékenységben is megerősödött. Ennek a ténynek mélyen gyökerező érzelmi és értelmi oka van. A társadalom széles rétegei megértették és átérezték a Nemzeti Egység mozgalmának történelmi hivatását. Belátták, hogy szükség van egy olyan, harmonikus munkájában társadalmi válaszfalakat nem ismerő, országos szervezetre, amely a magyar erők szintézisét az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatába állítja, amelynek munkáját és erőgyűjtését napi politikai események nem zavarhatják meg és amely egy olyan izig- vérig nemzeti irányú politikának alkotja a fundamentumát, amely kicsinyes személyi kérdéseket nem ismer és az egyéni öncélu- ságot minden körülmények között alárendeli a nemzeti öncéluságnak. De van ennek a szervezetnek egy történelmi rendeltetése is. A nemzet megpróbáltatásának idején mindig akadnak erők, amelyek akkor, amikor teljes összefogásra van szükség, az erők szétzíillesztésére törnek. Ezek a nemzet sok történelmi tragédiájának voltak már okozói. Ezeknek a bomlasztó törekvéseknek a Nemzeti Egység Országos Szervezete mindenkor útját fogja állni, bármely irányból törnek is felszínre. Ami magát az országos szervezést illeti, az a sokat támadott élharcos gárda, a Nemzeti Egység tisztségviselői olyan hazafias, önzetlen és áldozatkész tevékenységet fejtenek ki, amelyre a magyar életben alig volt példa és amely pártszempontokra való tekintet nélkül minden épitő gondolkodású magyar ember részéről csak elismerést és tiszteletet érdemel. A Nemzeti Egység mozgalma a jogok és kötelességek harmóniáján alapuló élet megteremtésére törekszik, de a Nemzeti Egység tisztségviselői ma még joggal elmondhatják magukról, hogy egész tevékenységük jóformán csak felősségteljes kötelesség- teljesítés. És éppen ez ellen az önzetlen és áldozatkész tábor ellen hangoztak el példátlanul durva támadások. Egyik sajtóorgánum azt merészelte írni, hogy munkájuk anyagi ellenszolgáltatással jár és kereseti lehetőségeket nyújt. Erre csak egy válaszunk lehet: a Nemzeti Egység országos szervezetének hatvanezernél több tisztségviselője van. Hatvanezernél több hazafias, lelkes magyar ember megvetéssel utasit vissza egy olyan vádat, amelynek rosszhiszeműsége minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló és amely élénk fényt vet azokra, akik a nemzeti eszmék szolgálatát is csak üzleti alapon tudják elképzelni. De a Nemzeti Egység Párt szervezetei tisztség- viselőinek önzetlensége és áldozatkészsége a fáradhatatlan ténykedésen túl abban is megnyilvánul, hogy a Nemzeti Egység táborának otthonát alkotó irodák és körhelyiségek fenntartását a maguk és a szervezet tagjainak erejéből biztosítják. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a Nemzeti Egység mozgalma erős gyökeret vert a társadalom legszélesebb rétegeinek lelkében. A Nemzeti Egység mozgalma személytelen. A mozgalom alapgondolata, amely a magyarságot maradéktalanul egy táborba akarja gyűjteni, már lényegében lehetetlenné teszi, hogy bárki ellen irányuljon, aki a nemzet érdekében dolgozni akar. Alaptalan és nem találhat termőtalajra az a vád, hogy a Nemzeti Egység szervezési tevékenysége egyes képviselők ellen irányulna. Erre vonatkozólag csak annyit (A „Békés“ munkatársától.) A Katolikus Akció vasárnapi nagygyűlése a város egész katolikus társadalmát megmozgatta. A gyűléseken már délelőtt is mindenütt többszáz ember vett részt s a miséken a templomok is zsúfolásig megteltek. Úgy a női, mint a férfigyülés szónokai igen tartalmasán beszéltek, különösen nagy volt a hatása báró Zichy Czikánn Móric szavainak, aki gondolatainak a hit fanatizmusával s szónoki képessége lendületével és szinével adott kifejezést. A délutáni nagygyűlésre is többszáz ember gyűlt össze a gimnázium tornatermében, úgy hogy jórészük már be sem fért a terembe, hanem kinn a folyosón állt s ott hallgatta a megafónokon közvetített beszédeket. A délutáni gyűlést Lindenberger János dr. apostoli kormányzó nyitotta meg. Követségben járunk Krisztusért, mondta. Az jegyzünk még, hogy vannak pártonkivüli képviselők is, akik a Nemzeti Egység mozgalmának rendeltetését és szükségszerűségét maguk is átérezve, a szervezési munkát nemcsak, hogy nem gátolják, de azzal szemben megbecsülésüket fejezték ki. A magyar nép a Nemzeti Egység mozgalmában bebizonyította, hogy minden eddigi állítással szemben megvan az érzéke a maradandó, értékálló szervezés iránt, ha az a szervezés pillanatnyi előretolódások célján felülálló egyetemes nemzeti célok érdekében történik. Ezt ma még egyesek nem akarják megérteni. Ebben a szervezési készségben semmiféle külföldi motívum nincs, hanem kizárólag abban a magyar öntudatban gyökerezik, hogy ez a faj életképes lévén, a maga nemzeti történelmének folytonosságát egy minden időt és válságot kibíró erőösz- szegyíijtéssel biztosítani akarja. Mindezekből világosan következik, hogy egyéni szimpátia és antipátia, valamint pillanatnyi politikai események ezt a szervezési munkát nem érinthetik. Ezentúl is ugyanazzal a lelkiismeretességgel és céltudatossággal épül tovább a Nemzeti Egység hatalmas szervezete, mint eddig s keretében mindenki megtalálhatja a helyét, aki a szervezet határozottsággal és következetességgel haladó vezérét, Gömbös Gyulát épitőpolitikája utján követi. egyház ma már egyedül nem tudja teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek reá há- ramlanak s ezért szükséges, hogy munkájába a világiak is bekapcsolódjanak. Krisztus nevében köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Bangha Béla pátert beszéde elmondására. Általános figyelem közepett kezdett bele szavaiba a mai katolikus hitélet egyik legharcosabb s legagilisabb alakja. Tiz éve már, hogy a Katolikus Akció elindult a maga apostoli útjára, mondta. Tiz éve, hogy megmozdult végre a magyar katolicizmus s vele minden ország katolicizmusa széles e világon. Akik eddig öntudat nélkül éltek, észbe kaptak s belátták, hogy mélységes hit nélkül nincsen igaz élet és nincs emberi nagyság. De szükség is volt erre a felébredésre, mert a kereszténység mindaddig holttőke, amig annak értékeit és áldásait az emberek nem fordítják a maguk javára. „Krisztus kitűzte a keresztet, mint lobogót s ezt a lobogót nekünk kell diadalra vinni.“ Többezer ember veti részt a katolikus nagygyűlésen.
