Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-02-21 / 15. szám
LXVII. évfolyam 15. szám. f)stttOrtök Gyula, 1935 február 91 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 filL Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre ríxeteudö. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Do boy János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Ha színesen akarná valaki megírni a város annáleszeit s e munkájában az 1935-ös esztendő februárjához érne, akkor a fejezetnek a következő címet adhatná : Villog a penge. Mert villogott, amikor a megtévedt diák a tanárjára támadt, villogott, amikor az elkeseredett leány az elkábitott alvóra támadt, és villogott, amikor egy csalódot szerelmes a zsilettpengét össze- szoritott fogakkal végighuzta a bőrén átkéklő ereken. Könnyen mozdul, úgy látszik, a penge, könnyen, akkor is, amikor mást akar ölni, és könnyen akkor is, amikor az öngyilkolás akarata mozgatja. Az élet értéke nagyon alászállhatott, hogy az emberek ennyire semmibe veszik, hogy ily könnyen kezelik, ily hűtlenül. Az öngyilkos nem becsüli a maga életét, a merénylő nem becsüli a másét, azért aztán már megvillan a penge szekundától, megvillan egy áthelyezési rendelettől és megvillan a szerelmes rosszkedvétől. Elfelejtik az emberek, hogy az élet nem éppen emberi alkotás és nem éppen emberi tulajdon, s hogy földi számadáson túl másvilági számadás is van. Mi van a világgal ? Mi történik az emberekkel? Miért van az, hogy egy gyermek már gyilkosságra gondol, s miért, hogy akit csalódás ér valamiben, midjárt úgy dönt, hogy eldobja magától az életet, vagy hogy sorsa kedvezőtlen fordulatáért másokon áll bosszút ? Minden bizonnyal azért van igy, mert az emberekben meggyengült a vallásos hit. Az a tudat, hogy minden intézkedés Istené és minden sorsfordulat tőle származik. Bizonyára azért, mert úgy gondolják az emberek, hogy az élet és halál felett is épp úgy, épp oly korlátok nélkül rendelkezhetnek, mint egy bankbetét felett. Azt hiszik az emberek, hogy rajtuk kívül senki nincs, aki biró lehet és hogy minden dolog arra vár, hogy az ember maga igazítsa el. Az istentelenség szánalmas világa ez s a villanó pengéken a pokol felé hanyatlott lélek bukó fénye villan, mint a zuhanó meteoroké. Betegek a világ idegei? Öröklött fátumok nehéz átkai ülnek a világon? Hiba van, kétségtelen, és § hiba, sajnos nem egyoldalú. Nemcsak azokban van hiba, akik pengéket villogtatnak, akik a maguk vagy mások életére törnek, hanem azokban is, akik életükkel, magatartásukkal a válságba jutottaknak úgy mutatják, hogy helyzetükből nincs más kiút, csak a penge, csak egyetlen kijárat, a halál kapuja. Nem lehet azt mondani, hogy az emberélet a tözs.dén együtt jegyzik az értékpapírokkal és terményekkel, nem lehet a lélek ügyeit teljesen az anyag sorsával; összekötni Kétségtelen, van próbája és. iildöz- tetésa- a, lélfttetöfc De. éppen az üldöztetésben kellene erősnek lennie. Mi lett volna a katakombák keresztényeivel, ha üldöztetésükben a pengékhez folyamodtak volna s bosszúból megölték volna a pogányokat, és megölték volna Önmagukat ? Az anyagi világ pogánysága most is kénköves bűzt lehel a gyenge lélek felé, de épp ezért kellene erősnek lenni A fővárosban és nagyobb vidéki városokban a müveit közönség tudásvágyát az úgynevezett szabad lyceumi és szabad egyetemi előadások elégítik ki. Ezek az előadások a tudományok legkülönbözőbb ágainak haladását és mai állását ismertetik. Ezeknek az -előadásoknak különösen akkor van nagy értékük, ha nem elvontak, ha témakörük nemcsak néhány ember érdeklődését kelti fel, hanem megvan a kapcsolatuk a gyakorlati élettel és vonzó erőt gyakorolnak a müveit közönség legnagyobb részére. Nálunk Gyulán az utóbbi időben, igen örvendetesen, ilyen előadások rendezését a Kereskedelmi Csarnok vette kezébe. Nemcsak maguknak az előadásoknak megtartásával érdemli ki a Kereskedelmi Csarnok a város müveit lakosságának elismerését, hanem az előadások megválasztásával és azok nívójával. Az eddigi előadások a művelődés történelemből, a közgazdaság legaktuálisabb kérdéseiről, a mai Angliáról adtak érdekes, nem felületes, de mégis lebilincselő képet. Azt, hogy az előadások valóban szinte közszükségletet elégítenek ki, bizonyítja a nagy érdeklődés, amely minden egyes előadást kisér. Minden előadáson nagy közönség jelent meg eddig és talán mindegyiken jóval több mint a megelőzőn és a közönség az előadásokat feszült figyelemmel hallgatta végig. Legutóbb e hó lG-án este, Tonelli Sándor, a szegedi Kereskedelmi- és Iparkamara kiváló főtitkára tartott előadást a „Világpolitika ütköző pontjaidról. Az előadást Sándor Dénes, a Kereskedelmi Csarnok elnöke, az előadás sorozat agilis megszervezője vezette be, aki igen meleg szavakkal üdvözölte az előadót és a Kereskedelmi- és Iparkamara elnökét: Vértes Miksa kormányfőtanácsost, ki szintén eljött az előadást meghallgatni. Utána Tonelli főtitkár tartotta meg kiváló előadói készséggel, nagy műveltségről és széles látókörről tanúskodó előadását, melyet sajnos csak kivonatban, a következőkben ismertethetünk: A világtörténelmet a nagy és expanzív nemzetek csinálták. A történelem folyamán a gazdasági és geopolitikai érdekek nagyon s ráébredni arra, hogy sem a bosszú, sem az óletuutság pengéje nem megoldás s hogy a templomajtó többet ad, mint a halál kapuja. Hitben élni, hitben nevelni, nevelni önmagunkat és másokat,, ez az egyetlen erő, amely meg tudja állítani végzetes útjukban az ostoba és istentelen pengéket. sok esetben keresztezték egymást és igy keletkeztek azok az ütköző pontok és súrlódási felületek, amelyek évszázadokon keresztül számtalan háborúnak váltak kiinduló pontjaivá. Ilyen ütköző pont volt Róma és Karthágó között Szicília, melynek birtokáért vívott harc a pun világbirodalom bukásához vezetett. Egy évezreden keresztül Lotharingia volt Német- és Franciaország állandó vetély- kedésének tárgya. Oroszország földrajzi alakulatánál fogva olyan, mint egy óriási, de keskeny szájú palack. Évszázadokon át az orosz hatalom utat keresett egy olyan tengeri kikötőhöz, amely egész éven át jégmentes, innét a harcok a Balti tengerért, a Dardanellákért és Koreáért. Minél inkább egyesítette a technika az egész világot, annál inkább szaporodtak ezek az ütköző pontok és problémák, melyek a világpolitika legnehezebb kérdéseit alkotják. Minden békeszerződés formailag valamely ütköző pontnak megszüntetésére törekedett, de nagyon sok esetben ez nem sikerült. 18GG eldöntötte Ausztria és Poroszország évszázados harcát a német hegemóniáért. 1871 látszólag megoldotta az elszász-lotha- ringiai kérdést, de ugyanakkor elhintette a világháború magvait. 1855 és 1878 visszaszorította Oroszországot a Dardanelláktól. 1905 pedig a koreai partokról. 1898 és a Panama csatorna megépítése úrrá tette az Egyesült Államokat az amerikai kontinens és a Csendes óceán nagy része fölött, de meg nem oldhatónak látszó ellentétbe hozta Japánnal. Soha olyan nagy mértekben nem volt meg a világ összes kérdéseinek rendezésére a lehetőség, mint a világháború után és soha az emberiség nem csalódott jobban sorsának intézőiben, mint a párisi külvárosi békék megkötése alkalmával. A jóhiszemű, de lassú gondolkodású Wilsonnak fölébe kerekedtek mozgékonyabb, eszesebb és gyülöl- ködőbb társai és ugv rendezték a világ dolgait, mintha nem az ellentétek megszüntetésére törekedtek volna, hanem az lett volna a céljuk, hogy az amúgy is nagyszámú surTonelli Sándor előadása a Kereskedelmi Csarnokban.
