Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-20 / 111. szám
4 BÉKÉS 1935 december 20 Orvhalászok a Köröscsatornán. A Bárdos rendezése kiszorította pródahelyükről az orv- hralászokat, akik igy egyéb hijján most kénytelenek szenvedélyüket a Köröscsatornán kielégíteni. A rendőrség az elmúlt napokban ismét tudomást szerzett róla, hogy a csatornán három orvhalász garázdálkodik. Nyomban végigpor tyázták a partokat, de az orvhalászokat nem sikerült elfogulok. Azok idejekorán neszét vették a veszedelemnek és^szerszámaik hátrahagyásával elmenekültek. A rendőrség nyomukban van. Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű ürülést biztosit, a gyomor és a belek működését elősegíti s az emésztés renyheségét csakhamar megszünteti. 2 2 Városrendezés A Rotary-club dec. 11-iki ülésén előadta BAGI SÁNDOR műszaki tanácsos. y. Vannak már táblázatok is, amelyek egész pontos adatokat tartalmaznak, de ahány város, annyi probléma, s ezeket meg sem említem, mert meggyőződésem szerint nem használhatók fel. Övezetenként meg kell állapítani az építések módját; emeletes, hány emeletes, földszintes, hány soros, elő- kertes, villaszerű, stb, Mint mondtam azonban, ezek csak lelkiismeretes előtanulmány és adatgyűjtés esetén, számolva a fejlődés törvényszerű követelményeivel, állapíthatok meg úgy, hogy munkánk se leszűkített, se túlméretezett ne legyen. Tulhosszura nyúlna, ha fejtegetésemet az egyes övezettipusok bővebb leírására is kiterjeszteném, s mivel úgy vélem, ez részletkérdés, ha alkalom lesz rá, talán majd egyszer később fogok vele foglalkozni. Ezek tehát azok az elvek, amelyeket, mint az ókor városrendezési rendészet alapelvének a mai korra való vetületeként, rendszerességnek neveztem, s a városszabályozás egyik legfőbb alapelvének ismerem. A következő alapelv a közlekedés. Minden városban az életet, a vérkeringést a közlekedés, vagy más néven a forgalom nagysága méri. A forgalom lebonyolítására az ókorban is, mint napjainkban, az utak és utcák szolgáltak, természetesen azonban a régi igények egész más kialakulását hozták az utcáknak, mint ma, Az utcák szélessége régen is a forgalom egyik függvénye volt, de ha tudjuk, hogy az ókorban az utcák csak gyalogos forgalomra voltak berendezve, úgy megértjük a régi város mai szemmel nézett lehetetlenül szűk egyes utcáit és megértjük, hogy széles utcára csak tömegfelvonulási helyeken volt szükség. A mai utca forgalmát csak tanulmányozzuk anélkül, hogy a törvényszerűségét teljes precizitással meg tudnánk még állapítani, de azt már tudjuk, hogy az utca szélességét nem csak a forgalom nagysága, hanem az utcát szegélyező házak magassága is szabályozza. Igen nagy forgalmú világvárosokban már gyakran 2, sőt 3 síkban kell a legszélesebb 35—40 méteres utcákban is a közlekedést lebonyolítani és pedig az utca szintjében, az utca szintje alatt és az utca szintje felett. Ha csak a saját területünkön maradunk és a kisváros forgalmát figyeljük, itt természetesen a két, három, vagy négy kocsinyom szélességű utcákkal, ha az útkereszteződések közti szakaszokat egyenes, vagy könnyen belátható, áttekinthető formában építjük ki, nehézség és elmőretezettség nélkül oldhatjuk meg a kérdést, s közlekedés szempontjából a legnehezebb az utcakeresztezés és utbetorkolás helye. Ez a forgalomban mind akadályt jelent, mert részben torlódást okozhat, részben pedig a kényszerű lassítás miatt. Ezért főközlekedési utak mentén a mellékforgalom betorkolását minél nagyobb távolságokra kell beosztani. A legnagyobb fontosságú kérdés a főútvonalaknak, az országos úthálózatot bevezető utaknak a város belső úthálózatába való bekapcsolása. Nagyon sok esetben tapasztaljuk és sajnos, erre itt Gyulán is van példa, hogy a kitűnő országút bekapcsolása keskeny utcák teker vény es hálózatába ga- balyodik bele. Elég itt, ha a dobozi ut rossz betorkolására mutatok rá, ahol a Szentpál árkokat átlósan átszelő Nagyváradi-ut becsatlakozása lett volna a helyes megoldás. Ha egyéb okok nem teszik szükségessé, a közlekedés miatt sohasem szabad túlméretezni az utcákat, már csak a városra nehezedő nagyobb fenntartási és tisztántartási költségek miatt sem. A közlekedés úgy a gyalog, mint a közúti- (tehát a kocsi s más jármű) forgalomban burkolásokat követel meg. Nyilvánvaló, hogy minél szélesebb az utca, ezek a költségek annál nagyobbak. Ezeknek az építési költségeit igen nagy részben a város fedezi. Egységes törvényünk, amely ezeknek a költségeknek az igazságos elosztását biztosítaná, nincsen, s a helyzet ma az, hogy az ország 56 városában 56 féle szabályrendelet van érvényben, helyesebben 56 féle szabályrendelet alapján építenek járdákat, s kocsint-burkolatokat, de a legtöbb városban végnélküli felebbezések vannak folyamatban, s teszik lehetetlenné a városok számára a további munkát. Ebben a bizonytalanságban városunk is igen előkelő helyen van. A jó ut, járda és világítás szoros tartozéka a közlekedésnek, aminek a biztosítása kétségtelenül városi feladat. Vitathatatlan tény azonban, hogy a felsorolt három közmii javára van az érintett ingatlanoknak is és emeli azoknak é, tékét. Ez az érték- emelkedés volna az igazságos fokmérője az ingatlantulajdonosok költséghozzájá- rnlásának. Ez azonban nem állapítható meg, jóllehet külföldön számos ilyen irányú kísérlet történt, mégis helyesebbnek mutatkozik az, hogy milyen irányban álljon a hozzájárulás a tényleges építési költségekkel' ? Ebben a tekintetben a magyar városokban a legnagyobb eltérések mutatkoznak, 20—100 százalékos az ingatlantulajdonosok hozzájárulása a kocsiút burkolásánál és 33—100 százalék a járdaburkolásoknál. Megjegyzem, legtöbb városban úgy a kocsi, mint a járdaburkolási költséget 100 százalékban viselik az ingatlan-tulajdonosok. Hogy néhány ilyen LAPELÖFIZETÉS gyűjtéséhez magas jutalékkal, agilis fiatalembereket (esetleg nőket) felvesz a Békés kiadóhivatala. százalékban hozzájáruló várost említsek : Budapest, Kalocsa, Kecskemét, Nagykanizsa, stb. Külföldön, ahol vannak városrendezési törvények, ilyen hozzájárulásokat mindenütt lehetővé tesznek. Minthogy nálunk nincs még törvény, igy a felebbezések elbírálása is különböző. Az egész országban egységes szabályozásra van szükség és nemcsak az építési, hanem a fentartási költségekhez is hozzá kellene járulni azoknak, akik az ut előnyeit élvezik. Gyulán az útépítési hozzájárulás eddig 66 százalék volt, azaz a burkolás költségeit három egyenlő részre osztva viselte a város és a két oldali tulajdonos. Ezt most módosították úgy, hogy az ingatlan tulajdonosok csak 25 25 százalékot fizetnek, s az egész építési költség 50 százaléka a’ várost terheli. Kissé nehezen érthető meg ez az engedékenység a város részéről, ha figyelembe vesszük azt, hogy közel 100 ’százalékos pótadóval dolgozik és egyben semmiféle beruházás nincsen. (Folytatjuk.) MYILT-TÉB. E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerkesztőség. Felkérem azokat a jelenvoltakat, a már je lentkezett két ur kivételével, kik köztem és vitéz Losonczy István ur között lefolyt incidens alkalmával a mozi előcsarnokában tartózkodtak és a pénztárablakon keresztül a lejátszódott eseményeknek, ha csak részben is szemtanúi voltak, az igazság kiderítése érdekében címüket ügyvédemhez dr. Keppich Frigyeshez leadni szíveskedjenek. Ezuto* is nyilvánosságra hozom azt is, hogy a tegnapi „Békésiben megjelent cikk után a moziban tartózkodó Györgyössy Iván szerkesztő úrhoz, a cikk szerzőjéhez vitéz Losonczy István ur odalépett és a cikk megjelenését, valamint annak tartalmát neki megköszönte. Ezen állításomat Györgyössy szerkesztő ur is igazolja. Gyula, 1935 december 19. Juhász László, Fodrászfiztat galmasabb utcáján méltányos áron eladó. Érdeklődni e lap kiadóhivatalában. 432 5—0 Szarka-utca 5 SZ. 3 szoba, konyhából HnMwnr^TniHrTBniBi xsnaBn álló adómentes, azonnal fiiái1»*»# Sulyok Kálmán dr. beköltözhető ■ 8, szentendrei ügyvéd szabadkézből eladja. 484 5—5 TELE KO* 182 KIRÁLY« TELEFON 182 F Gyula, Báró Weuckheim Bela-utca 6. sz. December hó 20, 21, 22 péntek, szombat, vasárnap Hindu iándzsás világattrakció ISTEN VELED SZERELEM aranyos, derűs film. itesoh telis: Vasár- és ünnepnap V22, 4, l/2l, 9- hétköznap 3/44, V27, 9 óra. Mikor érkeznek és indulnak a személyszállító vonatok? Érkezik Gyulára ' Békéscsaba felől . . Kötegyán „ . . 3-51 3*f)0 8-16 658 11-22 12-16 13*55 i 15-43 18-27 21-04 21-03 Indul Gyuláról Békéscsaba felé . . Kötegyán „ . . 3'52 3*53 7-00 ■ 8*20 12-18 13-57 15"45 18 29 17-31 2105 21-06 _____ 22-00 Gyulán, 1935, a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
