Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-14 / 106. szám
4 BÉKÉS” 1935 december 14 Ellopták a Beisaer malom pulykáit. Az éjjel betörők jártak a Reisner-malom udvarán. A drótkerítésen másztak be és a baromfiak óljából hét pulykát loptak el. A kár 35 pengő. A rendőrség megindította a uyomozást. Si-premier a Színházi Életben. Az első hó a budai hegyekben valóságos si dressz ruharevüt varázsolt. Guthy Böske számol he erről a havas divatrevüről és pontosan megírja, milyennek kell lennie a modern és legdivatosabb si toalettnek. Nagy Endre Fedák Sárit nézte meg egy próbán és leírja,' hogyan alakul ki egy alakítás és egy előadás Fedák irányításával. Hstvaoy Lili a hét színházi eseményeiről referál. Érdekes képes riport számol be arról, hogyan döntötté el a kö zönség a Rökk Marika film főpróbáján: kik kapják meg az ezer pengős sztárverseny dijait. Hevesi Sándor az Operaház R pp Van Winkle reprizéről és a hét zenei eseményeiről számol be. Rengeteg cikk, érdekes képek és háromfelvoné- sos színdarab, kottamellékiet, Bus Fekete László regénye, a Korda pályázat jelentkező, érdekes Divat-rovat van még a Színházi Élet uj számában. 64 oldalas Rádióvilághiradó, 32 oldalas gyer- mekujség és kézimunkaiv egészíti ki a Színházi Élet uj számát, amely felsorolja mindazokat a meglepetéseket, amiket a Színházi Élet jövő héten megjelenő hatalmas és díszes karácsonyi albuma hoz. Minden előfizető, aki előfizetését fél évre megújítja 12 50 pengővel, 1.50 pengő kezelési költség ellenében megkapja a Színházi Élet uj 1936 évi ajándékát, egy 100x100 cm. méretű fekete tüll kézimunka diszteritőt, színes filc rátéttel, ezüstszürke szegéllyel, gyapjufonal befűzéssel a legmodernebb összeállításban, teljesen készen. Aki rokonainak, barátainak és ismerőseinek kedves karácsonyi ajándékot akar adni, rendelje meg a Színházi É'et krisztkindli előfizetését, a karácsonyfára függést thető díszes előfizetési nyugtát az ajándékokkal együtt küldi a kiadó- hivatal : Budapest, VII. Erzsébet körút 7. — Számos női bajnál reggel, éhgyomorra félpohárnyi természetes „Ferenc Józseí“ keserüviz végtelen nagy megkönnyebbítést szerez az által, hogy a belek tartamát felhígítja és akadálytalanul kiíiiiti, azonkívül az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. i— a* kerjen ön is bevásárlási könyvecskét a TANAI divatházában, ahol minden hitelképes egyén 6 havi hitelt élvezhet. 354 ifi-* Hack József -tó ,,, „ Epreskert-u. Szőllös-utca. 20 számú ""tó ä. as* j végén 8 lánc SZÖllÖÍÖldje eladó. Értekezni a fenti szám alatt lehet. 4 8 vl — t TELEFON 182 KIRÁLY“ TELEFON 182 IANG0S flLMSZIKHÁZ Gyula, Báró Wenckheim Béla-uíca 6. sz. December hó 13-án, 14-én és 15 én péntek, szombat, vasárnap Ilyen hatalmas műsor ritkán fut moziban! Két páratlanul nagyszerű remek világ film ! 1. Titokzatos dolgok történnek egy száguldó expressen! 2. Hová tttnt el a gyémántnyakék ? 3. Ki a tolvaj ? Elegáns, nagykiállitásu, meglepő fordulatok vidám bünüayi filmje: RIVIÉRA EXPRESS (TITOKZATOS UTAS) Főszereplők: CHARLOTTE SUSA, KARL LUDWIG DIEL. A legújabb Tarzán kaland : TiRZVV A FÉLELMETES Főszereplő: BUSTER CRABBE. MM kezük:Vasál"és u?nepn-ap-1/a-’4-1/27,9hétköznap 3/i4, J/27, 9 óra. Az Rüaüeuyésztés feltételei az Alföldön. Irta: SCHWEIGER LÁSZLÓ DR. jószágigazgató. Mindenáron tehát az állattenyésztés pusztulásának megakadályozására kell törekednünk, mert ha ezt elérjük, akkor a szántóföldi műveléssel való szoros kapcsolata révén segitiink az általános gazdasági bajokon. Elsősorban fontos a szikes talajok, köztük a legelők javítása. Erre a legolcsóbb eszköz a digózás, a meszes, agyagos altalaj kibányászása és a feltalaj megtérítése. A legtöbb szikes helyen a sárga agyagos altalaj 5 — 10% meszet tartalmaz és ha a meszes, agyagos altalajt felhozzuk a felszínre akkor azt hosszú évtizedekre müvel- hetővé tettük. A digózás azonban egymagában nem jelent lényeges változást, hanem csak az öntözéssel kapcsolatban. Az öntözés feltétlenül szükséges egyrészt a káros sók kilúgozása végett, másrészt pedig azért, mert nedvesség nélkül nincs talajélet és nincs termés. Az öntözés szükségét és lehetőségét gyakran helytelenül fogják fel azért, mert nem gazdaszemmel nézik. Már pedig a gazda szakértelme nélkül a kérdés megoldása helyes irányba nem terelhető. Nem arról van szó, hogy évenkint több millió kataszteri holdat kelljen öntözni. A szántóföldi növények egy része, mint a kalászosok, nem kívánnak öntözést, másrészt vannak az Alföldön is vidékek, amelyeknek csapadékelosztása a normálist megközelítően egyenletes. Ha számbavessziik az öntözendő területeket és az öntözéshez kívánt vízmennyiséget, akkor elsősorban a legelők, rétek, mesterséges és egyéb takarmányok lesznek azok, amelyek öntözést kivannak. Az egész Alföldünk területéhez képest tehát igen mérsékelt területre csökken az öntözés szüksége. Hogy az öntözés szükségét a szárazság- természeti adottsága, igazolja, azt bővebben megmagyarázni nem kell. Az esőfelhő képződésére befolyással nem lehetünk és nem leszünk akkor sem, amikor már a jelenlegi fásítások nagy erdőkké lesznek. Á fásítás elősegítheti a harmatképződést, de esőt nem eredményez. Az Alföldőn folytatott jelenlegi száraz gazdálkodás a talajban lévő csekély nedvesség megőrzését célozza. Ezt évtizedek óta a legnagyobb eréllyel igyekezünk megvalósítani. Következetlenség, hogy a talajba leszivárgott nedvességet konzerválni igyekszünk, ellenben azt a vizet, amely már nem bir leszivárogni, hanem elfolyik, a legnagyobb nemtörődömséggel engedjük tovább folyni a Tiszába, Dunába és a Fekete ten-’ gerbe. Ennek a vízmennyiségnek a megőrzésére is gondolnunk kell. Ézek a belvizek tavasszal olvadáskor a legelőkön nagy tömegbe gyűlnek össze, ahol ha kell, kényszerszabályok alkalmazásával is fel kell fogni. Ehelyett azt látjuk és én, mint két ármentesitő és belvizszabályozó társulat alelnöke évről-évre tapasztalom, hogy valóságos hisztérikus igyekezettel követelik a birtokosok mind ezeknek, mind egyéb belvizeknek a levezetését ahelyett, hogy egy kis fáradsággal megőrzésükről és gazdaságos felhasználásukról igyekeznének gondoskodni. Az ármentesités nagy szolgálatokat tett, lehetővé tette a népesség szaporodását, azonban ez az eredmény az éremnek csak egyik oldala, a másik oldalán már régen ott kellene lenne a vízgazdálkodásnak, a levezetett vizek hasznosításának. Ez a kérdés nagyon jól megoldható volna az ármentesitő társulatok utján, amelyek egy csapással átváltoztatandó!: volnának öntöző társulatokká is. A legelők öntözése megfelelő csatornák és szorító gátak segélyével műszakilag a legkönnyebben megvalósítható feladat volna és aránylag kevés anyagi áldozatot kívánna a megvalósítása. Az ármentesitő társulatok területe belvízcsatornákkal sűrűn be van hálózva, az egyik társulatomnál 100,000 magyar holdon 600 km. belviz-levezető csatorna van, ezek e célból használhatók volnának. A tiszai társulatok árterülete 2.833,419 k hold kb. 10% ártérbe nem beosztott terület . . 200,000 ________l _____W tt Ös szesen : . . 3.000,000 k. hold. Ebből legelő és mesterséges takarmányvetés mintegy 1 000,000 -K. hold. Egy kát. holdon 1 mm. esőhöz mintegy 6 m3 viz kell. Az év első három hónapjában, vagyis január, február és március hónapokban az átlagos csapadék legalább 60 mm szokott lenni. Ez tehát 3.000,000 X 6 X 60 = 1,080.000,000 m3 csapadékot jelent. Általában ennek a tavaszi belvíznek csak V3 része folyik le a recipiensbe. A legelő azonban nem emészti el a csapadék l/3 részét úgy, hogy legalább 45 %-a folyik le. A A 360.000 nD-nek 45%-a 160.000,000 m3 takarmányon 1 mm eső 6.000,000 m3-nek felel meg, 25—30 mm-es átlagos csapadékot jelent. Ha ugyanannyival megtoldjuk a csapadékmennyiséget a belviz-levezető csatornák révén kivezetett folyóvízzel, akkor megkaptuk az öntözéshez szükséges vízmennyiséget. Ez az öntözés műszaki megoldása, amely természetesen bizonyos számú évekre volna elosztva, szerény véleményem szerint nem tartozik a lehetetlenek közé. Amig a legelőket digózás és öntözés utján meg nem javítjuk, számbavehető állat- tenyésztés az Alföldön nem lesz. (Folytatjuk.) DOBJA EL. a levelezésein érkezett sok használt bélyeget, mert az PÉNZT ÉR! Leveleken, levelezőlapokon, hírlapokon levő bármily, postaiiag használt bélyeget megveszem és azokért a következő készpénz-árakat fizetem. Leáztatlaaul (csak kiollózva) 3 fill. 100 drb. Leáztatva, szortírozva, és 100-100 drb.-ként kötegelve 5 till 100 drb. Csakis sérületlen darabokat veszek, hibásokra nem reflektálok. Főként nagyobb mennyiségek érdekelnének. (A borítékokról kézzel letépett bélyeg mindig megsérül, tehát a gyűjtésre nem használható. A bélyegeket mindig ollóval vágjuk ki a borítékokról, úgy hogy a bélyeg széle és az olló-vágásának vonala közt cirka egy 1 cm. távolság maradjon, hogy az ollóval véletlenül is bele ne vágjunk a bélyegbe) DOHAI JENŐ Gyula, Városház-utca 7. A budapesti Liebner játékáruház újdonságait — Dús raktár. — rriüsí!i7oí;j ?rhn ÉnivitfUü ? Ul jt*^y LCllI ül II üli lilUuIlUHI megtekintését kéri: illaMr és játéküzlet^ Városház-u. U Gyulán, 1935, a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
