Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-12-11 / 103. szám

2 BÉKÉS december 11. Néhány nap múlva megkezdi üzemét a Reisner malom Megtörtént a feloldás ügy tudjuk, a vármegye alispánja a tűzrendészeit felügyelőség előterjesztését megküldte a városnak, hogy az ügyet meg­felelően készítse elő s vigye a képviselő- testület elé. Bizonyosra vesszük, hogy a város kép­viselőtestülete a legteljesebb mértékben magáévá teszi az előterjesztést s hozzájárul ahoz, hogy a város vezetősége bármilyen módon is előteremtse e rendkívül fontos és nagyjelentőségű kérdés megoldásának anyagi feltételeit. Harmadszor napol el a Uásáru lsei felsőin lap panaszára megindult ini Hálását. (A „Békés“ munkatársától.) Boros Ferenc geszti tanító még a választá­sok folyamán irt az egyik debreceni újságba cikket. A cikkben súlyos vádakkal illette Yásáry József felső­házi tagot, azt állitván róla, hogy gazdaságában ütik-verik a cselédsé­get és pondrós szalonnát mérnek ki nekik. Yásáry panaszára bűnvádi eljá­rás indult Boros ellen s az ügyben már kétszer tartott főtárgyalást a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa. Az október 16-án tartott második tárgyaláson a vádlott kérte a valóság bizonyításának megengedését, amit a törvényszék el is rendelt. A mai tárgyaláson a sértett Vá- sáry József képviselője, dr. Fényes Endre debreceni ügyvéd ellenbizo nyitási kérelmet terjesztett elő. Elő­adta, hogy Debrecen város ohati bérletén özv. Yásáry Andrásné és gyermekei gazdálkodnak. Vásáry Jó­zsef felsőházi tag a gazdaság pénz­ügyeit intézi. Bizonyítani kívánja, hogy a gazdaság kétezer főnyi cse­lédsége között eddig nyolcszáz méter- mázsa szalonnát osztottak ki. Ezt az egyik debreceni neves hentesáru cég szállítja. Az megtörténhetett, hogy ekkora szalonnatömegben akadhatott egy kilónyi, amely valamilyen oknál fogva megromlott, de ez nem elég indok arra az általánositó vádra, hogy a Vásáry-gazdaságban romlott, pond­rós szalonnával tartják a cselédséget. Épen igy nem lehet és nem sza­bad azt állítani, hogy Vásáryéknál ütik-verik a cselédséget csak azért, mert egyszer Vásáry József arcul ütötte egy cselédjét, aki lázitott tár­sai közt és Vásáry rendreutasítására azzal felelt, hogy kezet emelt rá. Bejelenti tanúit, akik bizonyítani fogják, hogy a Vásáry-gazdaságban az élelmezés elsőrangú és kifogásta­lan, a cselédséggel pedig humánusan bánnak. A törvényszék helyt adott a kére­lemnek, a fó'tárgyalás megtartására újabb határnapot fog kitűzni és arra a vádlott és a sértett által bejelentett tanukat be fogja idézni. A december lO-éu kezdődő szabászati tan­folyamra uj jelentkezéseket folyó hó 14-ig- még elfogadok. Jelentkezések délutáu 2—5-ig a bel­városi rom. kát, elemi leány iskolában. 427 1- 2 SZÉNÁSSY IBOLYA. (A „Békés“ munkatársától.) A Reis- ner-malom, mint ismeretes, hónapok­kal ezelőtt zárlat alá került s a zárlat következtében beszüntette üzemét. A malom ajtajait a pénzügyi hatóság lepecsételte, előbb azonban mindent gondosan felleltározott, hogy a zár­latot leltár szerint foganatosíthassa. Az üzem leállítása után, sőt már azt megelőzőleg is, tárgyalások foly­tak a malom és a pénzügyi hatóság között a lisztforgalmi tartozás mi­kénti rendezése ügyében, a kincstár azonban tartotta magát kikötéseihez s csak akkor volt hajlandó feloldani az üzemet a zárlat alól, ha a malom jelentős összegű készpénzfizetést tel­jesít hátralékára. A tárgyalások heteken át folytak, mig eredményre vezettek, illetve mig Az uj gazdavédelmi rendelet tudvalévőén csak keretrendelet, amelyet számos, e kere­tet kitöltő rendeletnek kell követnie. Az érdekelt szakminisztériumok állandóan dol­goznak ezeken a kiegészítő rendeleteken és ebbe a munkába bizonyos tekintetben be­vonták az érdekeltségeket is. A vidéki kisbankok monstre küldöttsége a napokban járt Fabinyi Tihamér pénzügy miniszternél, aki előtt a TÉBE nevében Heg düs Lóránt, Nyulászi János és Nyári Pál, mig az érdekelt kisintézetek megbízá­sából Kelemen Ferenc adták elő a vidéki hitelszervezet kívánságait. A vidéki intézetek azt kívánják, hogy amikor a gazdavédelmi rendelkezésekből kifolyóan újabb, szinte el­viselhetetlenül súlyos terheket kell viselniük, ugyanakkor gondoskodjék a kormány arról is, hogy az alapintézkedéseket kiegészítő pót- rendeletekben olyan intézkedések és könnyí­tések történjenek, amelyek a vidéki bankok terhein könnyűének, másfelől pedig bizto­sítják a vidéki pénzintézetek likviditását és mobilitását. A vidéki bankok a pénzügyminiszter előtt rámutattak arra is, hogy főleg a ki­sebb intézetek mobilitásának épségbentartása nemcsak pénzintézeti érdek, hanem az egész vidéki hitelpiacnak is a legnagyobb érdekei fűződnek ahhoz, hogy ezek a kisbankok to­vábbra is teljesíthessék a vidéki hitelpiacon szolgálatukat, főleg hitelek nyújtásával. Már pedig, ha mobilitásukat nem őrzik meg, fel­adatuknak aligha tehetnének eleget. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy a rendelet végrehajtása során a fel­merült kívánságokat figyelembe fogja venni és minden erejével ason less, hogy a vidéki hitels sérv eset integritása bis- tosittassék. A teendő intézkedések — foly­tatta a miniszter — lényegében nem érint­hetik a rendelet alapelveit. a malom végül lefizetett 20 ezer pen­gőt s a pénzügyigazgatóság a zárla­tot feloldotta. A pénzügyigazgatóságtól a mal­mot mint zárgondnok dr. Bajor, a Pénzintézeti Központ revizora vette át s az átadásról kedden délben már a jegyzőkönyvet is felvették. A malom vezetőségétől kapott információnk szerint az üzem néhány napon belől ismét megindul. A meg­indulásnak most már csak technikai akadályai vannak : ki kell takarítani az üzemet, mert a zárlat alatt a por mindent vastagon belepett. Ennek megtörténte után a malom ismét megkezdi a rendszeres őrlést s a tárgyalások eredményét tekintve, min­den remény megvan arra, hogy ha­sonló zavarai a jövőben nem lesznek. Most — amint értesülünk — elsősor­ban az a rendelet van feldolgozás alatt, amely a teherhatá, ok kiigasitására vo • natkozik. Az uj rendelet szerint ha a hitelező vagy könyvadós azt állitja, hogy a katasz­teri jövedelem negyvenszerese nem meg­felelő, kiigazítást kérhet, ha bebizonyítja, hogy az érték 20 százalékkal nagyobb. Ugyan­csak kérheti az adós is a kiigazítást, azon­ban csak akkor, ha az ingatlan kataszteri jövedelme 14 pengőnél több. Az uj rendelet szerint első fokon a teherhatárok kiigazítá­sáról helyi bizottság határoz. Helyi bizott­ság azért, mert legjobban ismeri az ottani helyi viszonyokat az ingatlanokra vonat­kozólag. A helyi bizottság határozata ellen fe- lebezésnek van helye az Ítélőtáblához. Az ítélőtábla háromtagú tanácsban határoz a felebbezés sorsáról. Ez a felebbezési tanács egy pénzintézeti és egy mezőgazdasági ül­nököt is bevon a tanácskozásába. Az ül­nököknek szavazati joguk is van. A pénz­intézeti érdekeltség ülnökét a Pénzintézeti Központ, mig a mezőgazdasági ülnököt a mezőgazdasági kamarák fogják kijelölni. A teherhatár kiigazítására vonatkozó rendelet már a legközelebbi napokban nyil­vánosságra is kerül, de ezt követni fogják gyors egymásutánban a többi kiegészítő rendelkezések is. LAPELÖFIZETÉS | gyűjtéséhez magas jutalékkal, agilis fiatal­embereket (esetleg nőket) felvesz a Békés kiadóhivatala. Fabinyi pénzügyminiszter megvédi a vidéki hitelszervezet integritását. Készül a gazdarendelet a teherhatárok kiigazítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom