Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-12-05 / 99. szám

LXVII. évfolyam 99. szám

Csütörtök

Gyula, 1935 december 5

Előfizetési árak .

Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér

r r

D XT' T7 T? O

O jLI# SSl. ä2j %3

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereső*-.- dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek intéfSirdelési díj élői1»* fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI

ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

zendök. — Kéziratok nein adatnak vissza.

Egyes szám ára

8 fillér.

Felelős szerkesztő :

DOBAY FERENC

Szerkesztő :

NAGY GUSZTÁV

Megjelenik mindennap.

15 ezer csemetét ültetnek el az epreskerti

faiskolában.

Olcsón kapnak szilvacsemetéket a gyulai kerígazdák.

(A „Békés“ munkatársától.) A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének gyulai fiókja, mint ismeretes, a várostól egy szilvafaiskola létesítésére ingyen földet kért. A város a kérelmet kedvezően intézte el s az Epreskertben egy katasztrális holdat adott az egyesületnek. Mikor a földterület biztosítva volt, az egyesület vitéz Márki Barna dr. alispántól segélyt kért, hogy a faiskola céljaira megvehesse a szükséges csemetefákat. Az alispán, aki a gyümölcs- és főként a szilvatermelésnek vármegyénkben egyik leglelkesebb hive, a segélyt ki is utalta a faiskola létesítésére.

Matnsek György gyümölcstermelési intéző irányítása mellett az egyesület aztán a csemetéket azonnal megrendelte s a 15 ezer vadóc már meg is érkezett. Elültetésük napok óta folyik az Epreskertben a város által átengedett napszámosok segítségével s 7500 darabot már el is ültettek: Ha alkalmas marad az idő, erősen nem fagy fel és nem lesz nagy hóesés, mind a 15 ezret még most elültetik, úgy hogy tavasszal már valamennyit be lehet szemezni. Hogy a fák tavasszal minél erőteljesebben hajtsanak, a szilvacsemeték tövét pétisóval szórták be, amihez erre a kísérletre a műtrágyagyár féláron adott az egyesületnek pétisót.

A csemeték szemzéséhez tavasszal a Pomológiai Bizottság által kijelölt törzskönyvezett szilvafákról hozatnak szemeket. A szemeket februárban metszik le s hütőházban

raktározzák el, hogy májusban a szemzést el lehessen végezni.

A gyümölcstermelők egyesülete a beszemezett csemetéket önköltségi áron, darabonként mindössze 8 - 10 fillérért fogja árusítani. ami az eddigi 60—80 filléres darabárat tekintve rendkívül olcsó. Ez az olcsóság lehetővé teszi, hogy a kertgazdák egészen minimális befektetéssel kezdjenek hozzá a szilvatermeléshez.

Örömmel és megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy a szilvatermelési akció, j amely a megye gazdasági életét uj alapokra van hivatva fektetni, tervszerűen, a vármegye és a város legteljesebb pártfogásával és segítségével halad kitűzött célja felé.

10-én is lesz kisgyülés.

(A ,,Békés“ munkatársától.) Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a törvény- hatósági bizottság folyó hó 21-én rendes negyedévi közgyűlést tart. Közöltük, hogy a közgyűlés előtt való napon kisgyülés lesz, amely a másnapi közgyűlés anyagát késziti elő, továbbá, hogy a hónap második keddjén tartani szokott kisgy ülést 10-ről 20-ra halasztják. Mint értesülünk, a rendes havi kisgyülést nem egyesitik az előkészítő kisgyii- léssel s 10-én megtartják. A 10-i kisgyülés előtti napon a közigazgatási bizottság is üiést tart.

HUSZONKÉTÉVES*

az angol parlament legfiatalabb tagja, joghallgató, munkáspárti. Az angol választások amúgy is sok érdekeset, sok tanulnivalót vetettek fel, különösen számunkra, akik szeretik magukat hasonlítani Angliához a Magna Charta-val és az Arany Bullával kapcsolatban és azzal is, hogy Angliában is baloldali a közlekedés. Ha az ember elnézi a mostani eseményeket és ha erre a huszonkétéves fiúra gondol, akkor pedig majdnem azt kell mondania, hogy talán nincs is egyéb egyezés, mint a Magna Charta és az Arany Bulla és a baloldali közlekedés. Huszonkétéves joghallgató . . . Igaz, hogy Angliában a nagykorúság a huszonegyedik életkorban következik be, és az is igaz, hogy nagyon tehetséges embernek kell lennie, aki ilyen korán elkezdi pályáját s hogy ott is kell pénz hozzá, vagy bármelyik pártnak támogatása. De mégis. Ha elgondolom a mi huszonkét- éveseinket és ránézek az újságra, ahol ezt a hirt olvasom, szinte el sem tudom képzelni, hogy ugyanazon a bolygón vagyunk. Azt mondják, hogy nincs Magyarországon generációs probléma. Ellenkezőleg, sohasem volt olyan nagy, mint most. De ennek nem az úgynevezett öregek az okai hanem egy hibás rendszer, amely évtizedek óta tart. Miért van az, hogy a negyvenhároméves képviselő «fiatal »-nak kénytelen titulálni magát, ha valami újat hoz. Hogyan van az, hogy annakidején kifejlődhetett nálunk a «harmincévesek írontja», micsoda groteszk látvány, hogy szinte pólyába kényszerítik a fiatalokat, ha dolgozni akarnak s ha szereplésről van szó. Valami bajnak kell itt lenni, valamit elhibáztak. Az okosság azt paranT AKC A

A Bodoky-család.

Irta: KÓHN DÁVID.

IV.

Befejező közlemény.

Bodoky Károlynak egyetlen fia maradt: Kálmán, aki 1858-ban születvén, atyja halálakor csak tiz esztendős gyerek volt, de atyja és nagyatyja példájára mérnöki pályát választott és a budapesti műegyetemen diplomát szerezvén, évtizedek hosszú során át a gyulai m. kir folyammérnöki hivatalban fejtett ki hasznos működést. Halkszavu, szerény ember volt egész életén át, nem tartozott a törtetők közé; mint elődei, ő is szerény, bár önérzetes ember maradt és nem vágyott közszereplésre. Az egyetlen konceszió, amit szintén csak előrehaladott korában tőn, hogy boldogult atyja tradíciójának hódolva, — amint már előzőleg megírtam — az utóbbi által alapított Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület egyik igazgatói helyét fogadta el és töltötte be, Csaknem teljesen visszavonulva élt családja körében, idejét hivatali teendőin kívül könyvei olvasásával töltvén és valóságos literary gentle- manná nőve magát ki. Ő is korán,' 60 esztendős korában halt meg 1908-ban, özvegyén Winkler Ilonán kívül utódokat nem hagyva maga után, gyermektelenül.

Bodoky Lajos, az általam a lap múlt számában méltatott országra szóló hirü miniszteri tanácsos, sajnos, rövid időre szabott élte folyamán a nagy dicsőség mellett sok keserű s fájdalmas tapasztalatot is szerezhetett, aminthogy szerzett is a mérnöki életpályát illetőleg s amint egyéb pályákon is bár nagy sikereket elért apák gyakori szokása, ő is úgy irányította három fia nevelését, hogy egyiket sem engedte a mérnöki pályára. Legidősebb fia, Lajo.«, különben is korán halt el. Mihály fia gyógyszerész lön és élte javát Gyulán töltötte, előbb mint segéd, majd mint a ma Wieland Dénes birtokában levő Arany Kereszt gyógyszertár tulajdonosa Páratlanul jószivü, aranykedélyü, jóhumoru, gyöngédlelkü családapa, odaadó barát, kedves egyéniség volt. Néhai Németh József volt megyei árvaszéki elnök, aki szintén kitűnő humorral volt megáldva, még amikor Örley István gyógyszertárában mint segéd tevékenykedett, tréfás indokolással állapította meg róla, hogy „Bodoky Mihály a legokosabb patikárus“ —- ő is igen fiatalon, mindössze 43 esztendős korában, 1904-ben hunyta szemeit örök álomra.

A legfiatalabb fiú : Zoltán jogi pályára lépett és amikor doktori oklevelet szerzett, szintén a család ősi fészkébe Gyulára jött, ahol fényes karriert futott be és a Bodokyak jelesei sorába emelkedett.

Rövid ideig ügyvédjelölt volt, majd Gyula város szolgálatába lépett, és mint rendőrkapitány, eréllyel, de e mellett általánosan elismert tapintattal szolgálván a várost és magas színvonalra emelvén annak közrendészetét. Állásában csakhamar tanujelét adta közigazgatási vezető képességének és a vármegye közönségének bizalma átszólli- totta őt a vármegyei közigazgatás szolgálatába. Itt elébb a békési járásban helyettes főszolgabíró, azután az orosházi járásban főszolgabíró lett, majd a főjegyzői szék megüresedésével egyhangú választással nyerte el a vármegye főjegyzői állását.

Mint megyei főjegyző egy ízben dicsőemlékü Tcrényi Lajos váratlanul bekövetkezett tragikus halála után, képviselőjelöltje is volt Gyula városának, de akkor az országos nevű Bartha Miklóssal szemben kevés szavazatkülönbséggel bár, kisebbségben maradt. De a ciklus befejezte után, Tisza István miniszterelnöksége idejében, ugyancsak Bar- thával szemben már elnyerte a gyulai mandátumot.

Mint országgyűlési képviselő a ház egyik legszorgalmasabb látogatója volt. Alig volt olyan ülés, amelyben részt ne vett volna és nagy tevékenységet fejtett ki a bizottságokban, amelyeknek különben hírlapi tudósítója volt. Erre különben predesztinálta hírlapírói múltja is, amennyiben az e visszaemlékezés Írójának felelős szerkesztősége alatt állott n Hé/ttésu-nék, vele zavartalan harmóniában működött és benső barátságban állott főszerkesztői tisztét is évek hosszú során töltötte be. Képviselői minőségében az 1904-ik évi őszi ülésszakon a Rába- szabályozásról szóló törvényjavaslat előadója volt. Ő képviselte a nagyfontosságu javaslatot a vízügyi bizottságban és még a szabadelvű párt konferenciáján is. De már a képviselőházban nem felelhetett meg képviselői tisztének, mert betegsége akkorára rendkívül legyengítette.

Bodoky Zoltán különben évek hosszú sora óta nem volt egészséges és betegsége az 1904-ik év folyamán vált végzetessé Vesebaja volt, amely az erős szervezetben pár hónap alatt borzalmas pusztítást vitt véghez. Ä halálos kór csiráival utazott októberben Meránba, hol üdülését nagyon megzavarta, sőt mondhatni meghiúsította fentebbemli- tett, szeretett Mihály bátyjának, egyetlen testvérének váratlan halála November közepén haza is jött Gyulára és a gyilkos kór folyton emésztette élet-