Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-12-05 / 99. szám

LXVII. évfolyam 99. szám Csütörtök Gyula, 1935 december 5 Előfizetési árak . Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér r r D XT' T7 T? O O jLI# SSl. ä2j %3 Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereső*-.- dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté­fSirdelési díj élői1»* fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP zendök. — Kéziratok nein adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC Szerkesztő : NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. 15 ezer csemetét ültetnek el az epreskerti faiskolában. Olcsón kapnak szilvacsemetéket a gyulai kerígazdák. (A „Békés“ munkatársától.) A Gyü­mölcstermelők Országos Egyesületének gyu­lai fiókja, mint ismeretes, a várostól egy szilvafaiskola létesítésére ingyen földet kért. A város a kérelmet kedvezően intézte el s az Epreskertben egy katasztrális holdat adott az egyesületnek. Mikor a földterület bizto­sítva volt, az egyesület vitéz Márki Barna dr. alispántól segélyt kért, hogy a faiskola céljaira megvehesse a szükséges csemetefákat. Az alispán, aki a gyümölcs- és főként a szilva­termelésnek vármegyénkben egyik leglelke­sebb hive, a segélyt ki is utalta a faiskola létesítésére. Matnsek György gyümölcstermelési in­téző irányítása mellett az egyesület aztán a csemetéket azonnal megrendelte s a 15 ezer vadóc már meg is érkezett. Elültetésük napok óta folyik az Epreskertben a város által átengedett napszámosok segítségével s 7500 darabot már el is ültettek: Ha alkal­mas marad az idő, erősen nem fagy fel és nem lesz nagy hóesés, mind a 15 ezret még most elültetik, úgy hogy tavasszal már vala­mennyit be lehet szemezni. Hogy a fák ta­vasszal minél erőteljesebben hajtsanak, a szilvacsemeték tövét pétisóval szórták be, amihez erre a kísérletre a műtrágyagyár fél­áron adott az egyesületnek pétisót. A csemeték szemzéséhez tavasszal a Pomológiai Bizottság által kijelölt törzsköny­vezett szilvafákról hozatnak szemeket. A sze­meket februárban metszik le s hütőházban raktározzák el, hogy májusban a szemzést el lehessen végezni. A gyümölcstermelők egyesülete a be­szemezett csemetéket önköltségi áron, dara­bonként mindössze 8 - 10 fillérért fogja áru­sítani. ami az eddigi 60—80 filléres darab­árat tekintve rendkívül olcsó. Ez az olcsóság lehetővé teszi, hogy a kertgazdák egészen minimális befektetéssel kezdjenek hozzá a szilvatermeléshez. Örömmel és megelégedéssel kell meg­állapítanunk, hogy a szilvatermelési akció, j amely a megye gazdasági életét uj alapokra van hivatva fektetni, tervszerűen, a vármegye és a város legteljesebb pártfogásával és segít­ségével halad kitűzött célja felé. 10-én is lesz kisgyülés. (A ,,Békés“ munkatársától.) Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a törvény- hatósági bizottság folyó hó 21-én rendes ne­gyedévi közgyűlést tart. Közöltük, hogy a közgyűlés előtt való napon kisgyülés lesz, amely a másnapi közgyűlés anyagát késziti elő, továbbá, hogy a hónap második keddjén tartani szokott kisgy ülést 10-ről 20-ra ha­lasztják. Mint értesülünk, a rendes havi kis­gyülést nem egyesitik az előkészítő kisgyii- léssel s 10-én megtartják. A 10-i kisgyülés előtti napon a közigazgatási bizottság is üiést tart. HUSZONKÉTÉVES* az angol parlament legfiatalabb tagja, jog­hallgató, munkáspárti. Az angol választások amúgy is sok érdekeset, sok tanulnivalót vetettek fel, különösen számunkra, akik sze­retik magukat hasonlítani Angliához a Magna Charta-val és az Arany Bullával kapcsolatban és azzal is, hogy Angliában is baloldali a közlekedés. Ha az ember elnézi a mostani eseményeket és ha erre a huszonkétéves fiúra gondol, akkor pedig majdnem azt kell mondania, hogy talán nincs is egyéb egyezés, mint a Magna Charta és az Arany Bulla és a baloldali közlekedés. Huszonkétéves jog­hallgató . . . Igaz, hogy Angliában a nagy­korúság a huszonegyedik életkorban követ­kezik be, és az is igaz, hogy nagyon tehet­séges embernek kell lennie, aki ilyen korán elkezdi pályáját s hogy ott is kell pénz hozzá, vagy bármelyik pártnak támogatása. De mégis. Ha elgondolom a mi huszonkét- éveseinket és ránézek az újságra, ahol ezt a hirt olvasom, szinte el sem tudom képzelni, hogy ugyanazon a bolygón vagyunk. Azt mondják, hogy nincs Magyarországon ge­nerációs probléma. Ellenkezőleg, sohasem volt olyan nagy, mint most. De ennek nem az úgynevezett öregek az okai hanem egy hibás rendszer, amely évtizedek óta tart. Miért van az, hogy a negyvenhároméves képviselő «fiatal »-nak kénytelen titulálni magát, ha valami újat hoz. Hogyan van az, hogy annakidején kifejlődhetett nálunk a «harmincévesek írontja», micsoda groteszk látvány, hogy szinte pólyába kényszerítik a fiatalokat, ha dolgozni akarnak s ha szerep­lésről van szó. Valami bajnak kell itt lenni, valamit elhibáztak. Az okosság azt paran­T AKC A A Bodoky-család. Irta: KÓHN DÁVID. IV. Befejező közlemény. Bodoky Károlynak egyetlen fia maradt: Kál­mán, aki 1858-ban születvén, atyja halálakor csak tiz esztendős gyerek volt, de atyja és nagyatyja példájára mérnöki pályát választott és a budapesti műegyetemen diplomát szerezvén, évtizedek hosszú során át a gyulai m. kir folyammérnöki hivatalban fejtett ki hasznos működést. Halkszavu, szerény ember volt egész életén át, nem tartozott a törtetők közé; mint elődei, ő is szerény, bár önérzetes ember maradt és nem vágyott közszereplésre. Az egyetlen konceszió, amit szintén csak előrehaladott korában tőn, hogy boldogult atyja tradíciójának hódolva, — amint már előzőleg megírtam — az utóbbi által alapított Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület egyik igazgatói helyét fogadta el és töl­tötte be, Csaknem teljesen visszavonulva élt csa­ládja körében, idejét hivatali teendőin kívül könyvei olvasásával töltvén és valóságos literary gentle- manná nőve magát ki. Ő is korán,' 60 esztendős korában halt meg 1908-ban, özvegyén Winkler Ilonán kívül utódokat nem hagyva maga után, gyermektelenül. Bodoky Lajos, az általam a lap múlt számá­ban méltatott országra szóló hirü miniszteri tanácsos, sajnos, rövid időre szabott élte folyamán a nagy dicsőség mellett sok keserű s fájdalmas tapaszta­latot is szerezhetett, aminthogy szerzett is a mér­nöki életpályát illetőleg s amint egyéb pályákon is bár nagy sikereket elért apák gyakori szokása, ő is úgy irányította három fia nevelését, hogy egyi­ket sem engedte a mérnöki pályára. Legidősebb fia, Lajo.«, különben is korán halt el. Mihály fia gyógyszerész lön és élte javát Gyulán töltötte, előbb mint segéd, majd mint a ma Wieland Dénes bir­tokában levő Arany Kereszt gyógyszertár tulajdo­nosa Páratlanul jószivü, aranykedélyü, jóhumoru, gyöngédlelkü családapa, odaadó barát, kedves egyéniség volt. Néhai Németh József volt megyei árvaszéki elnök, aki szintén kitűnő humorral volt megáldva, még amikor Örley István gyógyszertárá­ban mint segéd tevékenykedett, tréfás indokolással állapította meg róla, hogy „Bodoky Mihály a leg­okosabb patikárus“ —- ő is igen fiatalon, mindössze 43 esztendős korában, 1904-ben hunyta szemeit örök álomra. A legfiatalabb fiú : Zoltán jogi pályára lépett és amikor doktori oklevelet szerzett, szintén a csa­lád ősi fészkébe Gyulára jött, ahol fényes karriert futott be és a Bodokyak jelesei sorába emelkedett. Rövid ideig ügyvédjelölt volt, majd Gyula város szolgálatába lépett, és mint rendőrkapitány, eréllyel, de e mellett általánosan elismert tapin­tattal szolgálván a várost és magas színvonalra emelvén annak közrendészetét. Állásában csakha­mar tanujelét adta közigazgatási vezető képességé­nek és a vármegye közönségének bizalma átszólli- totta őt a vármegyei közigazgatás szolgálatába. Itt elébb a békési járásban helyettes főszolgabíró, azu­tán az orosházi járásban főszolgabíró lett, majd a főjegyzői szék megüresedésével egyhangú válasz­tással nyerte el a vármegye főjegyzői állását. Mint megyei főjegyző egy ízben dicsőemlékü Tcrényi Lajos váratlanul bekövetkezett tragikus halála után, képviselőjelöltje is volt Gyula városá­nak, de akkor az országos nevű Bartha Miklóssal szemben kevés szavazatkülönbséggel bár, kisebb­ségben maradt. De a ciklus befejezte után, Tisza István miniszterelnöksége idejében, ugyancsak Bar- thával szemben már elnyerte a gyulai mandátumot. Mint országgyűlési képviselő a ház egyik leg­szorgalmasabb látogatója volt. Alig volt olyan ülés, amelyben részt ne vett volna és nagy tevékenysé­get fejtett ki a bizottságokban, amelyeknek külön­ben hírlapi tudósítója volt. Erre különben predesz­tinálta hírlapírói múltja is, amennyiben az e vissza­emlékezés Írójának felelős szerkesztősége alatt állott n Hé/ttésu-nék, vele zavartalan harmóniában műkö­dött és benső barátságban állott főszerkesztői tisztét is évek hosszú során töltötte be. Képviselői minő­ségében az 1904-ik évi őszi ülésszakon a Rába- szabályozásról szóló törvényjavaslat előadója volt. Ő képviselte a nagyfontosságu javaslatot a vízügyi bizottságban és még a szabadelvű párt konferenciá­ján is. De már a képviselőházban nem felelhetett meg képviselői tisztének, mert betegsége akkorára rendkívül legyengítette. Bodoky Zoltán különben évek hosszú sora óta nem volt egészséges és betegsége az 1904-ik év folyamán vált végzetessé Vesebaja volt, amely az erős szervezetben pár hónap alatt borzalmas pusztítást vitt véghez. Ä halálos kór csiráival uta­zott októberben Meránba, hol üdülését nagyon meg­zavarta, sőt mondhatni meghiúsította fentebbemli- tett, szeretett Mihály bátyjának, egyetlen testvérének váratlan halála November közepén haza is jött Gyulára és a gyilkos kór folyton emésztette élet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom