Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-04 / 98. szám
1935 december 4 BEK E 8 3 Egy ékszertáska kulcsának históriája, amely kulcshoz éppen csak az ékszertáska hiányzott. Egy ál-rokon és ál-hadifogoly szédelgései (A „Békés“ munkatársától.) Vályi hagy István dr. egyesbiró előtt a napokban egy megrögzött bűnöző állott, Hipszki István nagybánhegyesi kömüvessegéd. Hipszki lopásért, sikkasztásért, csalásért már 15-ször Tolt büntetve s bűnös manipulációi az országhatáron is túlterjedtek. Ezúttal szintén csalásért és lopásért került a törvényszék elé. Hipszki ugyanis Békéscsabán azzal állított be Gyuris Pálék házába, hogy ő Gyurisné nagybátyja, most érkezett meg 16 évi orosz fogságból s kérte, hogy adjanak neki Szállást. A házbeliek felültek a mesének, „Pista‘‘-bácsinak jó vacsorát készítettek és mivel rossz volt a nadrágja, vettek neki másnap egy uj nadrágot is. Hipszki aztán a következő nap azzal állott elő, hogy neki, mivel hogy most jött haza a fogságból, egészségügyi megfigyelés végett Budapestre kell utaznia és útiköltséget kért. A jószivii rokonok el is látták pénzzel s Pista bácsi elutazott. Elutazása után tudták csak meg Gyurisók, hogy csalásnak estek áldozatul. Hipszki, hogy bizalmat keltsen maga iránt és hogy „rokonai“ áldozatkészségét befolyásolja, ravasz trükkel is élt. Titkolózva egy kulcsot adott át Gyuriséknak, azzal, hogy a kulcs annak a koffernek a kulcsa, Autó és konflis karambolja a rendőrség épülete előtt. (A „Békés* munkatársától.) Hétfőn délután 2 óra tájban kocsi-karambol történt a rendőrkapitányság épülete előtt, az Erdélyi Sándor-ut és a Nürnberg-utca sarkán. A délutáni vonat érkezése után az állomásról tartottak a városba, Szilágyi János bérkocsis, aki az ő 7 számú egyfogatujának bakján kocogott befelé, mögötte pedig a Komló autója közeledett, amelyet Kosa György sofőr vezetett. Az egyfogatu üresen hajtott, az autóban tizenkét utas ült. Az autó már jóval a rendőrségi palota előtt rátülkölt a konflisra, hogy előzni akar. mert az olyan közel hajtott a kisvasút sínjéhez, hogy Kosa nem tudott eléje kerülni. A tülkölésnek nem volt foganatja. Szilágyi nem tért ki kocsijával s az autó kénytelen volt nyomában maradva, vele egy tempóban kocogni. A sofőr újra tülkölt, az autó utasai hangosan méltatlankodtak a kocsis figyelmetlensége miatt, mig végre közvetlenül a Nürnberg- utca előtt a konflis kitért balra. Kosa György, az autó sofőrje, abban a hiszemben, hogy Szilágyi neki csinált helyet az előzésre, neki iramodott autójával, ámde ugyanakkor a konflis anélkül, hogy a fordulást a kocsis karjával jelezte volna, befordult a Nürnberg utcába, Az összeütközés elkerülhetetlen volt, az autó sárhányója elkapta hasánál a lovat és feldöntötte. Csak Kosa lélekjelenléte hárította el a nagyobb szerencsétlenséget, hogy emberben és járómüben nem esett nagyobb kár. A kis iovacska még haza vergődött a sárga konflissal, de ez volt utolsó kocsi-utja. Súlyos belsővérzést kapott, többet nem fog már kocsit huzni. A rendőrség megállapította, hogy az összeütközést Szilágyi János gondatlansága okozta. Megindult ellene a kihágá i eljárás. I amelyben ő ékszereket hozott magával Oroszországból. A táskát, ha majd visszatér az egészségügyi megfigyelésről, kinyitják s az ékszereket értékesítik s az ő rokoni szere- tetük sem marad jutalom nélkől. Csepregiékhez hasonló trükkel állított be, azt mondván, hogy ő Csepreginé első férjének fia, aki sok szenvedés és hányattatás után most érkezett meg hosszú orosz fogságból. Csepregiék szintén felültek a mesének, ellátták Hipszkit rokoni módon s útiköltséget is adtak neki, hogy dolgait elintézhesse. A „fiú“ azzal hálálta meg a szives vendéglátást, hogy a Csepregiékkel egy fedél alatt lakó Márta Györgyék szekrényét kifosztotta s az ott talált órát, pénzt magával vitte. Itt is csakhamar rájöttek, hogy megcsalták őket s a kárvallottak feljelentést tettek az álrokon ellen a rendőrségen. A nyomozás és a körözés azonnal meg is indult, keresték Hipszkit az egész országban, ő azonban akkor már hetedhét határon is túljárt s odaát Romániában és Csehországban folytatta manipulációit. Most is úgy került hurokra, hogy a csehek áttették a határon. Hipszkit a bíróság 10 hónapi börtönre ítélte jogerősen. M&tolcsy Mátyás képviselő előadása a föld és a paraszt kérdéséről. (A „Békés“ munkatársától.) Dr. Ma- tolcsy Mátyás orsz. képviselő, alföldi körútja során december 1 én délelőtt Gyulán tartott előadást az ipartestület nagytermében. A fiatal agrárpolitikus különösen „Az uj földreform munkaterve“ cimü könyvének megjelenésével keltett maga iránt országos érdeklődést. A vasárnapi előadás a kisgazda-társa- dalomban keltett nagyobb érdeklődést, ők töltötték meg az ipartestület nagytermét. Meg keli állapítanunk, hogy az előadás, amelynek végső konklúzióival nem értünk egyret, a kiváló agrárpolitikushoz méltó érdekes előadás volt. Hallgatósága sokszor kisérte helyesléssel egy-egy kijelentését. A föld kérdése — mondotta Dr. Ma- tolcsy — a parasztság szempontjából egyet jelent az élettel. Nálunk mindig a terhek miatt a földért indultak meg a parasztmozgalmak, a paraszt szabadságáért. 1437, 1514, 1703, 1848 nagy megmozdulásai mind ebből fakadtak. Ez a küzdelem azonban mindig vérbe fulladt és sikertelen maradt. 1848-ban felszabadították ugyan a parasztot, de a föld kérdésének problémája megoldatlan maradt. Aztán elkövetkezett a legszörnyübb forradalom: a magyar paraszt néma forradalma, ebbe bele fulladt minden erőszakos megmozdulás. Más- félmillió magyar vándorolt ki Amerikába. Elmentek szótlanul, itthagyták a hazát, amelyben nem volt helyük, bármennyi joguk is volt hozzá. A parasztmozgalmak eredménytelensége okozta azt is, hogy a megszállott országrészekben több mint hét millió hold föld került idegenek kezére, talán örökre. A nagy háborúnak a magyar paraszt szempontjából egyetlen értelme a föld ígérete volt. Be kell vallani, hogy az 1920. évi törvénycikk ebből semmit sem váltott be. Ma ugyanott tartunk, ahol 1914-ben voltunk. Ha az Egyesült Államok felnyitják a sorompókat, milliók fogják ismét itt hagyni a hazát. Megdönthetetlen igazság, hogy a magyar politika minden kérdésének tengelyében a föld és a paraszt kérdése áll. Generális földreform kell, amit nem lehet többé elodázni. A társadalomnak legszentebb kötelessége minden megfeszítésével friss magyar erőket dobni a pusztulásra ítélt területekre. A Dráva mentén például 30-40000 holdas birtoktestek hevernek, a magyarság zöme pedig kis falvakban tengődik. A parasztság egy része hallatlan nyomorban él. Arra a három millió rongyosra gondolok, akik évi 250 pengőből tengődnek. Ez nem lázitás — mondja az előadó Ma- tolcsy képviselő, — ezt magam Írtam össze dunántúli tanulmányutamon. Ez a szomorú tény egymaga elég annak igazolására, hogy minden erőt mozgósítanunk kell. A földreform megoldásánál a két ellentétes tábor tudományos vitája áll a homloktérben. A kérdés akörül forog, hogy a nemzet közgazdasága szempontjából melyik gazdálkodás eredményesebb: a nagybirtoké vagy a kisgazdaságé ? Matolcsy az érvek sorával bizonyítja, hogy az utóbbié. Hivatkozik Pro- hászkára, a nagy püspökre, aki már 1916-ban megmondta, hogy a magyar paraszt a földből nő ki. annak az övének kell lennie ! A magyar földbirtohelosztás a világ legszörnyübb ellentéteit mutatja, a nagy ellentétekből pedig mindig nagy súrlódások és bajok származnak. Nincs más megoldás, mint a nagybirtokok felosztása, ez kell legyen tengelye a telepítésnek. Ma már, ellentétben 19J4 felfogásáyal, a földet nem tekintjük többé olyan tőkének, mint az aranyat, amely bármikor elrepülhet Bázelbe vagy Vaduzba. A főid nem szabad vagyon, amely- lyel tulajdonosa szabadon rendelkezhetik, az itt van, mindig is itt marad s arra öt millió magyar élete van betáblázva. Háziipari kézimunka bemutató. gróf Almásy Dénesnénagyszabásúsegitö akciója. A Szociális Misszió társulat, fővédnöke, gróf Almásy Dénes elgondolása szerint, nagyarányú, látványos kézimunka bemutatót rendez december 7 és 8-án az Egyesült Kath. és Polg. Kör nagytermében. Ez a kézimunka bemutató valóságos esemény lesz a maga nemében, mert az áldozatkészségnek, találékony ötletességnek, ízlésnek, célszerűségnek és fáradhatatlan munkálkodásának olyan produktumait láthatjuk ott, amit valóban csak Krisztusért dolgozó melegszívű s ügyeskezü nők hozhatnak létre. A háziipari bemutatón 60 drb. szebbnél- szebb párnát állítanak ki. Az egyszerűtől a legdíszesebb kivitelig válogathat a közönség belőlük kedve szerint, megtalálhatja mindenki az ízlésének legjobban megfelelőt, formában, színben, sőt árban is, mert amint értesültünk, hihetetlenül olcsó áron kerülnek eladásra ezek a finom tollal töltött vánkos csodák. A párnákon kívül faintarzia, bőrdisz- müáru cikkek kerülnek bemutatásra és eladásra, valamint suskó fonásból készült táskák, papucsok, fürdőszobaszőnyegek sth. A kiállítás látogatói között 5 drb. di- ványpárnát ingyen osztanak ki. Belépődíj 20 fillér. A teljes jövedelem a szegény iskolás gyermekek cipőakcióját szolgálja. ■r Tisch Ernő női kabátjai vezetnek
