Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-04 / 98. szám
LXVII. évfolyam 98. szám Szerda Gyula, 1935 december 4 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP ■Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Yárosház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik minden nap. December 21-én lesz a téli megyegyttlés (A ..Békés'* munkatársától). Békés- I vármegye törvényhatósági bizottsága folyó j hó 21-én tartja rendes téli közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel többek között a törvényhatósági bizottság kebelében alakult bizottságok és albizottságok újjáalakítása, illetve a bizottságok megüresedett helyeinek betöltése. Választani fog továbbá a közgyűlés és pedig Békésre foszolgabirót a Moldoványi János nyugalomba vonulásával (A „Békés“ munkatársától.) A Nemzeti Egység Pártjának gyulai szervezete december 1-én kezdte meg vita-előadásainak sorozatát. A Nép-előadásoknak a tavaly megrendezett vita-sorozat folyamán nagy sikerük volt. Meghallgatták azt nemcsak a párt tagjai, de más politikai hitvallású résztvevők is, mert ezeknek az előadásoknak megrendezésénél az a szempont az irányadó, hogy a viták anyagába'ne a napi politika kérdéseit vigyék bele, hanem a közérdekű aktuális kérdéseket tárgyalják meg. Az idei előadás-sorozat első vitája a közérdekű kérdések legjelentősebbikét vitte a hallgatók elé, a Gömbös kormány reform- politikájának hároméves eredményeit, mert ma mindenkit ebben az országban politikai I megüresedett helyre és egy árvaszéki ülnö- 1 köt. Betölti azonkívül a fenti két állásra megválasztottak megüresedett helyét is. A közgyűlés előtt kisgyülés lesz, amely nemcsak a másnapi közgyűlés anyagát készíti elő, hanem rendes kisgyülési ügyeket is tárgya], amennyiben a kisgyülést a hónap második keddjéről, 10-ről, december 20-ra halasztották. pártállásra való tekintet nélkül, elsősorban érdekel az a kérdés : mit tud felmutatni a kormány háromévi működése eredményéül ? A kérdésre megfelelt a vitatétel előadója Rózsa Gyula, a Nép gyulai szervezetének titkára, aki egyórás előadásban állította lel a Gömbös-kormány három esztendejének mérlegét, megállapítván a következő kétségtelen eredményeket: Az ország belpolitikájában a kormány megóvta a belső nyugalmat, a békét, az alkotmányosságot, a törvényes rendet és jog- biztonságot azokban az időkben is, amikor Európa igen sok országában magasra csaptak a politikai és szociális konvulziók, sőt a polgárháború hullámai is. Megóvta a nemzet belső életerőit, különösen a gazdasági kibontakozás alapját és fokozta azok hatóerejét. Ezek segítségével a nemzet — hallatlan türelemről téve tanúságot — nemcsak hogy átküzdötte a gazdasági válság legnehezebb időszakát, de lefektette a gazdasági kibontakozás lehetőségének alapjait is. Nagy és homogén parlamenti többséget teremtett a kormány s ezzel biztosítja a kormányzás szilárdságát, állandóságát s az alkotmányos rend fentartását. E többséggel a háta mögött rátérhetett a reformpolitika útjára és hozzáfoghatott a nemzet belső újjáépítését célzó reformterveinek keresztülviteléhez. A kormány külpolitikai tevékenységének ezek az eredményei: A revízió gondolata tért hódított a nemzetközi politikában. A régi barátságokat megerősítette, újakkal szaporította és megszüntette az ország külpolitikai izoláltságát. A külföld ma már elismeri Magyarország közreműködésének nélkülözhetetlenségét a Duna-kérdés megoldásában. A római egyezmények nemcsak a buzaértékesités problémáját oldották meg, de az ország nemzetközi helyzetének javítását is eredményezték. Az egyoldalúan leszerelt államok jogát a teljes fegyverkezési egyenlőségre ma már nem vonják kétségbe s ezzel Magyarország egyenjogúsága is aktuálissá vált. A kormány tevékenységének túlnyomó részét a gazdasági nehézségekből kifolyóan a gazdaságpolitikai feladatok és kérdések megoldása foglalta le. Rendet kellett teremteni az állami pénzügyekben, meg kellett indítani a befagyott hiteléletet, le kellett győzni a kötött devizagazdálkodással együttjáró gazdasági nehézségeket. A kivitel akaA reformpolitika eredményei-- A Nemzeti Egység vita-előadása T A H C Ä A Bodoky-csalácL Irta : KÓHN DÁVID. III. Bodoky Károly harminc esztendőre terjedő páratlanul közhasznú mérnöki és közgazdasági működése folytán annyira össszeforrott Békésvármegyével és különösen szülőhelye Gyula városával, hogy hallani sem akart arról, hogy tehetségének és hivatottságának megfelelő országos tisztséget vállaljon Pesten, ahová pedig e célból okvetlenül felköltöznie kellett volna. Hasztalan volt a 67-ben belügyministeri tárcát vállalt, később ministerelnök, majd haláláig ő Felsége személye körüli minister, báró Wenckhenn Béla, előzőleg három ízben Békésvármegye főispánja és vármegyénk politikai és közigazgatási élete csaknem félszázadon át szuverén irányítójának minden kapacitálása, hasztalan báró Wenckheim Béla testvére : báró Wenckkeini László, a feledhetetlen szép emlékű konzervatív, de végtelenül hazafias és alkotmányos érzésű főur- nak, aki Bodokynak a vizszabályozások körüli s mint elnöknek a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület létesítésében kiváló munkatársa, legbizalmasabb barátjának biztatása: Bodoky najthatatlan maradt és vonakodásán minden ezirányu kísérlet meghiúsult. Hanem volt neki egy testvéröccse : Bodoky Lajos, aki apjuk akarata és saját hajlama folytán szintén mérnöki pályára lépett és ő teljesítette azután azt az országos missiót, amelynek végzésétől Károly bátyja vonakodott. Teljesítette pedig oly fényesen, hogy neve és emléke aranybetükkel van megörökítve a magyar mérnöki pálya, különösen a vizépitészet krónikájában. Bodoky Lajos 1833. október 1-én született Gyulán. Tanulmányait Kecskeméten, Eperjesen és Budapesten végezte és a budai József műegyetemből. 1852-ben, tehát 19 éves korában kikerülve, I két évig a Tisza szabályozás felügyelőségénél szol- ' gált, azután Károly bátyjához jött Gyulára, aki akkor már Körös Berettyó szabályozási főmérnök volt. 1860-ban az alkotmányos élet beálltával Békésvármegye egyhangúlag főmérnökévé választá az alig 27 éves ifjút. Ez állásban azonban nem sokáig maradt. A provizórium alatt ugyanis mint az akkori egész megyei tisztikar, hazafiui érzéséből kifolyólag ő is leköszönt állásáról és egy darabig Gyulán mint magánmérnök möködött, mígnem 1863-ban a Temes szabályozási társulat főmérnökévé választatott. Itt kifejtett szakavatott működése már akkor országszerte elismerést szerzett számára a szakférfiak körében. Itt dolgozta át és adta ki Hamphrey és Abbortnak akkortájt megjelent és szakkörökben világszerte feltűnést keltett nagy müvét a Missisippin eszközölt vizsebesség eredményéről és az ezekből levont vizfolyási elméletről. Károly batyja halálával ő vele töltötték be a Gyulán megüresedett főmérnöki állást, ahonnan 1872-ben Budapestre hivatott és itt a Dunaszabá- lyozásnál nyert kiváló képzettségének megfelelő állást és hatáskört A szabályozási munkák befejeztével országos középitészeti felügyelővé nevezték ki, mely állásában tevékeny részt vett az ország ösz- szes vízügyeinek intézésében. Ebben az állásban volt egész 1881-ig, amidőn a műszaki tanács szervezésével osztálytanácsosi minőségben a vizépité- szeti osztály élére állíttatott, amely állásában a viz- szabályozási ügyek technikai intézése terén az őt méltán megillető vezérszerep jutott osztályrészül. Erre az időre esnek a Tisza s mellékfolyói völgyén megindított nagymérvű ármentesitési és szabályozási munkák, amelynek sikerében döntő rész illeti őt. De nemcsak a technikai téren volt ő első az elsők között, hanem a vízügyi adminisztráció terén is. Ez indította oáró Kemény Gábor, akkori közmunka és közlekedésügyi ministert arra, hogy amint a ministérium vezetését átvette, Bodokyt a műszaki tanácsból, ministeri tanácsosi minőségben a vízügyi közigazgatás élére állította. És Bodoky Lajos eljutott arra a polcra, amelyen kellő hatáskörrel tovább fejleszthette ama nagyszabású és késő jövőre kiható alkotásokat, amelyek alapjainak letételében is oly kiváló része volt. A magyar technikai irodalom szintén egyik legkiválóbb és leghivatottabb munkásai közé számíthatta Bodoky Lajost, bár tulhalmozott hivatalos elfoglaltsága mellett csak ritkábban szentelhetett időt a nyilvános irodalmi működésnek. 1873-ban a bécsi világkiállítás tanulmányozására küldetvén ki, az ott kiállított tárgyakról irt terjedelmes és szakavatott jelentést, majd pár évvel később a kormány megbízásából a franciaországi csatornákat tanulmányozta ; ott szerzett tapasztalatairól szintén nagy- érdekű munkát bocsátott közre. Tevékeny részt vett a mérnöki egyesület vizépitészeti szakosztályának tárgyalásaiban és a Jókai szerkesztette „Hon“
