Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-11-14 / 91. szám
LXVII. évfolyam 91. szám. Csütörtök Gyula, 1935 november 14 Előfizetési árak : Negyedévre : líaiyoeu . , 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fül.-íiriíetesi díj elör** fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóliivalal Gyulán, Városház-utca 7. sz. llobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zerídök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy es szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. is eljött Gyulára, hogy tanúja legyen férje ünneplésének. Szerényen, szinte észrevétlenül jött be a terembe s foglalt helyet a vendéglátó megye és város két főtisztviselőjének felesége, között. Szerényen, szótlanságig meghatottál! ült szemben a díszközgyűlés asztalával, ölében a virágcsokorral. Ült csendesen, komoly arccal, egyszerű ruhában, minden cicoma és divatos hivalkodás nélkül. Megható volt látni az ő egyszerűségét, amely egyszerűség mégis egyik legszebb és legnagyobb dísze volt a díszpolgári ünnepségnek s látni tekintetét, amely állandóan ott csiiggött férje arcán. Minden pillanata a férje szavaié volt. Ő volt a legodaadóbb figyelmű hallgató, ő volt a legelső azok között, akik szívvel és lélekkel, teljes lényükkel eggyé lettek a szó nők feltáruló magyar szivével és leikével. Jól esett látni az ő puritánságát, a kegyelmes asszonyét, látni szerény magatartását, az igazán úri magyar asszonyok nemes egyszerűségét. Látni az ő példaadó viseletét és viselkedését, azt a belső, nemes uriságot, amely nem rendi, hanem lelki tulajdonság. Jól esett látni, hogy ő, az ország legelső asszonyainak egyike példát mutatott az egyszerűségben s példát a hitvesi szeretetben. Vele gondolkodott a férjével, együtt szólt vele némán is, szeretetét sugározta feléje, mintegy biztatásul. Ilyen az igazi magyar asszony, ilyen asz- szonyokra volt mindig és van ma is szüksége a magyar életnek. Olyanokra, akik tekintetüket többször vetik férjükre, gyermekeikre és belső világukra, mint a tükörbe, akik belsejük és nem külső hiúságuk révén szolgáltatnak bizonyságot a maguk úri mivolta felöl. Egyszerűség és hűség, ezekre kötelezi a ma és a jövendő a magyar asszonyokat, erre a két nemzetépitő tulajdonságra, nem p'edig bundaversenyre és flörtre. Az igaz asszony részese a férje munkájának, segítője gondjaiban és terveiben s nem osztja meg életét igazságtalanul a bölcső és a bridzsasztal, toalettjei és a gyermeknevelés között, hanem ha kell, lemond és áldozatot hoz s mégcsak kompromisszumot sem csinál a látszattal. Férjét, kinek ő a fenti értelemben odaadó munkatársa, díszközgyűlés ünnepelte. K szön- töttük, mint városunk díszpolgárát és mint politikust, akitől jobb jövőt vár az ország és vár különöskép e végekké lett város. Illik tehát, hogy hitvesét is ünnepeljük, az egyszerűség és hitvesi szeretet alakját, aki egész lényével szintén egységet, a férj és a feleség, a nemzet és az egyén, az ország és az otthon harmonikus egységét s annak szükségét hirdeti. Rend a családban, rend a hitvesek, a szülők és a gyermekek között, rend ,a kamrában, rend, amely a magánháztartás anyagi egyensúlyát és a család tiszta erkölcsét jelenti, ez kell ma a magyar életben. Harmónia a falakon belől és kívül, összefogása minden erőnek, amely a nemzeté, ez a ma szükséglete s a jobb jövendő feltétele. Aki nemesen egyszerű, aki jó hitves és jó •anya, az nemcsak a maga és családja oltárán hoz nemes áldozatot, hanem a hazáén is, az jóságát és erkölcsét nemcsak magának, hanem a nemzet javára is kamatoztatja, Ennek a tiszta, családi szentséget és hazát szolgáló (A „Békés“ munkatársától.) Vitéz jákíai Gömbös Gynla miniszterelnök folyó hó 11-én délelőtt 11 órakor Nagymágocsról, ahol Károlyi Imre gróf vendége volt, autón Gyulára érkezett, hogy díszpolgári oklevelét átvegye A miniszterelnököt útjára elkísérte felesége is, továbbá Antal István dr. államtitkár. A Nagymágocsról érkező autót Békéscsaba határában Jánossy Gyula dr. polgár- mester vezetésével küldöttség fogadta és átkisérte Gyulára. A gyulai határban az érkező vendégeket Varga Gyula dr. polgár- mester és Fazekas Szűcs József rendőrtanácsos fogadta s kisérte be a vármegyeházára, ahová a város diszközgyülését egybehívták. Megérkezése után a miniszterelnök a főispáni hivatalban küldöttségek tisztelgését fogadta, majd utána Varga Gyula dr. polgármester megnyitotta a díszközgyűlést. A Hiszekegy eléneklése után bizottságot jelölt ki a miniszterelnöknek a díszközgyűlésre való meghívására. A bizottság elnöke Tar Antal volt, tagjai pedig; Biró Ferenc, Csomós János, Kaczvinszky József dr., Stéberl János és ifj. Steigervald István. A küldöttség kíséretében belépő miniszterelnököt lelkes és hosszasan tartó ünnepléssel logadta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Gömbös Gyulánét dr. vitéz Márki Barnáné és dr. Varga Gyuláné kisérték be a közgyűlésre, ahol Varga Gyula dr. polgár- mester csokrot nyújtott át neki. A díszpolgári megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet Szentes Károly főjegyző olvasta fel, elhangzása után pedig Varga Gyula dr. zajos ünneplés közben átnyújtotta a miniszterelnöknek a Kiss Sándor iparművész, tanár által készített, díszes kiállítású díszpolgári oklevelet s egy, Técsy László szobrászművész tanár által készített, az óvárat ábrázoló plakettet, kérve, hogy ezeket fogadja olyan szeretettel, mint amilyen ragaszkodással és szeretettel azt Gyula város adja. Az ünneplés elcsendesültével Scherer Ferenc dr. állott fel szólásra s a következő beszédet mondta : Nagyméltóságu Miniszterelnök Ur! Mélyen tisztelt diszkozgyülés 1 Amidőn Gyula város képviselőtestületének nevében Nagyméltóságodat, mint Gyula város uj polgárát üdvözölhetem, szeretném ezt a néhány percet arra felhasználni, hogy városunkat közelebb vigyem Nagyméltóságod szivéhez. Engedje meg tehát, hogy röviden végig kalauzoljam városunk történetén. Már sűrűn tele volt hintve az egész környék kis falvakkal - a mai gyulai határ területén mintegy tiz kisközség húzódott hűségnek és egyszerűségnek követjeként járt közöttünk Gömbös Gyuláné. Örülünk, hogy itt járt, s köszönjük, hogy példát mutatott. meg az ártérből kiemelkedő hátakon -- amikor 1250 körül egy Gyula nevű birtokos a mai róm kath. plébánia templom táján monostort alapított s abba bencés szerzeteseket telepitett. A monostor nagy tiszteletben álló Álária képéhez sokan zarándokoltak, a bucsusok iparosokat és kereskedőket vonzottak ide s igy Gyula-monostora, később a monostor megszűntével ' röviden Gyula, csakhamar túlszárnyalta a környék falvait. Az Anjou házból származó Károly Róbert király a megmaradt békési várföldekből meg szervezte a gyulai uradalmat s annak védelmére emeltette a ma is álló, régi vár öregtornyát. A királyi uradalmak nagy pré- dálója : Zsigmond király az uradalmat először Losonczy László erdélyi vajdának, majd a Losonczy család kihalása után Maróthy János macsói bánnak adta. A Maróthyak az öregtoronyhoz ragasztott Losonczy féle palotához még három szárnyat építettek s igy keletkezett a teljesen körülzárt vár. A Maróthy-család kihalása után az uradalom visszaszállt a koronára s Álátyás király azt fiának, Corvin Jánosiak adta. A sánta herceg halála után Mátyás király menye és unokája : Frangepán Beatrix és Corvin Erzsébet ideköltöztek s korai haláluk után >a gyulai ferencrendiek templomába temették őket. Ebben az időben a várost már Nagy- Gyulának nevezgették. 12 céhbe tömörült iparosai közül messze földön híresek voltak a gyulai ötvösök. Az ő soraikból került Nürn- bergbe Ajtósi Albert ötvösmester, Dürer Albrechtnek, a nagy német festőművésznek atyja. De csakhamar megkezdődött a hanyatlás korszaka. A török veszéllyel szemben a király szükségesnek tartotta, hogy ezt a várat a magánföldesur kezéből megszerezze s az ország védelmére a harcászati követelményeknek megfelelően kiépítse. Ettől kezdve 14 éven át Gyula az ország egyik legfontosabb végvára és a délvidéki főkapitányok székhelye. Sok jeles vitéz ette itt a király kenyerét, köztük: Balassa Bálint, a költő, itt kezdte el a vitézi életet. Kerecsényi László főkapitánysága alatt 1566-ban elesett a vár és 129 esztendeig a törökök kezén volt. A vár visszafoglalásáért folytatott harcokban, majd a rácok pusztításai következtében úgy elp jsztult ez a vidék, hogy 1715-ben egész Békésvármegyében mindössze 344 családot számláltak. 1720-ban a kincstár átadta az úgyszólván egész Békés vármegyére kiterjedő gyulai uradalmat Harruckern Jánosnak, aki nagyvonalú telepítési politikával újból benépesítette a vármegyét. A középkorban szinmagyar Gyula városába most már németek és oláhok is Nagy lelkesedéssel ünnepelte a város közönsége Gömbös Gyula miniszterelnököt, uj díszpolgárát.
