Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-10-20 / 84. szám

4 B[E K É S 1935 október 20 Á húsipar vasárnapi munkaszüHete. A kereskedelemügyi miniszter folyó évi julius 8-án kiadott 45268. számú rendeleté­ben kimondotta, hogy a husnemüek az egész ország területén az évnek május 16-ával kezdődő és október 15 ével végződő szaka­szába eső vasárnapokon reggel 7 órától dél­előtt 8 óráig árusithatók. Az évnek október 16-ával kezdődő és május 15-ével végződő szakába eső vasárnapokon husnemüek et az ország egész területén tilos árusítani. Ennek a rendeletnek végrehajtását azon­ban a kereskedelemügyi miniszter junius 13-án 47863. számú rendeletével felfüggesztette s igy további rendelkezésig a húsipar vasárnapi munkaszünete tekintetében a julius 8-án kelt rendelet kiadása előtt hatályban volt rende­zéseket kell az ország egész területén érvé­nyesíteni. Ehhez képest a husiparosok vasár­nap délelőtt a szokott ideig nyitvatarthatnak. Hol van megengedve a házalás ? Az utóbbi időben számos város és megye szabályrendeletet hozott, amely eltiltja terü­letén a házalást. Azoknak a békésmegyei városoknak és községeknek a listája, ahol a házalás tilos, a következő: Békés, Békés­csaba, Füzesgyarmat, Gyula, Orosháza, Egyéb városokban és községekben csak annak szabad házalni, akinek házalóköny­vecskéje van. Ezt a könyvecskét a házaló minden járás főszolgabirájánál, a városokban pedig az iparhatóságnál láttamozni tartozik s ott beírják, mennyi időre való házalást engedélyeznek számára, A szövetekkel, valamint élelmiszerekkel és mérgekkel való házalás teljesen tiltva van, tehát ezekkel a cikkekkel még azokban a városokban és községekben sem szabad házalni, ahol egyébként a házalás meg van engedve. A házalástól meg kell különböztetni a megrendelésgyüjtést. Megrendelésgytijtés cél­jából iparosok, kereskedők, vagy ezek meg­bízottai idegen városokban és községekben áruk eladása céljából csak iparosokat és kereskedőket kereshetnek fel, mig a közvet­len fogyasztók felkeresése és ezektől rende­lések felvétele tilos. embertől irtóztam én még egy perccel előbb ? Szégyenkezem. Megrendültén kérdem tőle: — Dehát kicsoda Ön ? — Külpolitikai tanulmányokat végzek, külö­nös tekintettel a Balkán-politikára, Egyetemi tanul­mányaimat Svájcban, Berlinben és a Sorbonne on végeztem. Elfogultsága, félénksége felenged. Hangját átmelegiti a hála. Megérzi, hogy megláttam benne az embert. Beszélni kezd, a mondat azonban a kezdetén megszakad. E percben lekér honfitársam. — Kár... ez látszik talán rajtam. — Csak nem sajnálja, hogy megszabadítottam ettől a fekete pofától? Nem válaszolok. Milyen rejtelem is áz élet. Íme, egy vad faj fia, szelíd, sugárzó, európai homlokkal, mely bizonyára hatalmas agytömeget takar, tökéletesen fejlett girifikációval és sok-sok agyközéppontocskával. Az egyik agyközéppontocs kában van elraktározva a Duna népeinek egymás hoz való viszonyáról v?' középpontban egy tá’ és szánalom. Ä hóm a Tsad-tó partján é. zed előtt még európ hogy e homlok viselj tulkulturált sarja, kit Választ el, de ledönthetetlen más fajták egyedeitöl... Kár, bizony nagy kár, hogy abban maradt á tánc... Mi mindent tudhattam volna meg magunkról egy vad törzs e tulfinomult hajtásától...-etek, a másik agy- >ánti rokonérzés rokonai talán án néhány évű­iéi. De lehet, ,er előkelőségnek csak bőrének színe falként választ el, Megkezdték a Bonyhádi-ut mellett a zárt betoncsatornák lerakását. (A „Békés“ munkatársától.) Az idei inségmunkatervezet ismertetése során már megírtuk, hogy a Bonyhádi-ut mentén kifelé haladván jobb oldalon zárt, betoncsatornát fognak lerakni. A csatorna lerakása a napok­ban már megkezdődött s néhány napon belül befejezést is nyer. Az 550 méter hosszú útvonalon ezúttal csak 400 méteren készítik e! a csatornát, a többi 150 méteren pedig későbbi időpontban, de még az idén. A betoncsöveket a város házilag készítette el, úgy hogy a zárt csatorna megépítése mint­egy 4000 pengőbe fog kerülni. Ha a csatorna elkészül, az ut mentén levő földhányási le- hordják s a talajt planirozzák. A Bonyhádi úti csatornázáson kivül még a Szentpálgödörnél folyik közmunka, ahol 280 ember dolgozik. Ez a munka még körül­belül 2 hétig fog tartani. fiiét és halál egy havi forgalma A születések emelkedése jóval meghaladja a halálozást. (A „Békés“ munkatársától.) A vár­megyei közigazgatási bizottság tárgysoro­zatának egyik legérdekesebb pontja mirídig a vármegyei tisvti főorvos havi jelentése. A betegségek terjedéséről az ellenük folyamatba tett intézkedésekről és a nép­mozgalom adatairól számol be ez a főorvosi havi jelentés és ennek utóbbi része az, amely némi vigasztalást hoz a hallgatóknak a beteg­ségek adatairól szóló szomorú kép után. Békésvármegye szeptemberi népmozgal­mának számai a következők: született 700 (augusztusban 610), meg­halt 495 (468) egyén, a természetes szapo­rodás tehát 205 (142). Egy éven alul elhalt 121 (146), halva szüh tett 23 (14) gyermek. Szeptemberben tehát 63-mal több szü­letett, mint amennyi meghalt. Portámadás a város ellen. Igen Tisztelt Sser késs tő Ur ! A napokban reggel Budapestre utaztam s fél 7 tájban vidáman indultam ki az állo­más felé. A levegő üde és tiszta volt s már előre örültem a kellemes sétának, amely vár rám, gondoltam naiv lélakkel, a fákkal szegélyezett Erdélyi Sándor utón. Mikor azon­ban a Népkerthez értem, elhült bennem a vér, mert a Gyufagyár környékén óriási füst gomolygott. Szorongva néztem a félelmes látványt s vártam, mikor csapnak fel a lán­gok fülsiketítő detonáció kíséretében. Hála istennek a Gyufagyár javára, tévedtem, mert nem a gyár égett és egyáltalán semmi sem égett, hanem a köztisztasági különítmény végezte a reggeli tisztálkodást. Kérem alás- san Szerkesztő Ur, én már sokat és nagy port láttam, de akkorát még soha életemben. Fuldakoltunk és fuldakoltak minden bizonnyal azok a szegény iskolások is, akik nagy csoportban jönnek naponta Gyulára. A leg­határozottabban meg vagyok győződve, hogy minderről a város vezetősége semmit sem tud s e sorok megjelenése után azonnal erélyes intézkedést fog tenni, hogy a locsolás nélküli seprések ezek a közegészségügy ellen intézett rendszeres poi támadások megszűnjenek. Tisztelettel: Egij előfizető. IS 1 R E SÍ­HÁROM NAPIG NEM EVETT. Vályi Nagy István dr. egyesbiró a napokban 14 napi fogházra ítélte Rosenacker Antal eleki lakost, mert ez év tavaszán Zielbauer Antal konyhájából 10 deka szalonnát és félkiló kenyeret ellopott. Azzal védekezett, hogy már három napja nem evett, amikor a kunyhóhoz elvetódött, s az éhség vitte rá, hogy bemenjen és lopjon. Nem nagy ügy, bagatell ügy, álljunk meg mégis egy pillanatra mellette. Lopott a vádlott, bűnös, tehát bűnhődnie kell. Igen egyszerű ez igy a judikatura szempontjából, de közelítsük meg csak a büntetőjogi tény mögött húzódó momen­tumokat. Azt mondta a vádlott, azért lopott, mert már három napja nem evett. Az éhség vitte rá, hogy a máséhoz nyúljon s abból csil­lapítsa éhségét. És most vizsgáljuk meg ezt a védekezést két szempontból: igaz e, vagy nem, amivel védekezik, tehát nem akarta-e ravaszul rászedni a bíróságot hazugsággal, vagy pedig tényleg nem evett három napig s a többnapos éhség önkívülethez igen közeleső kábulatában követte el a lopást? Az a tény, hogy mindössze tiz deka szalonnát és egy félkiló kenyeret lopott, arra enged következtetni, hogy igaz volt a védekezése és tényleg az éhség kényszeritette rá, szinte az életösztön, hogy a máséhoz nyúljon. De ha igy volt, miért kellett ezért lopnia ? Miért nem fordult valakihez és kért tőle enni, miért nem tárta fel a helyzetét valamelyik embertársa előtt s bizta rá a részvétre, a keresztényi, felebaráti szeretette, a sorsát ? Hogyan lehet az a hegyibeszéd után két évezreddel, hogy lop az éhes ember, hogy nem fordul oda embertársához: testvér, éhezem 1 Mi ennek a magyarázata: az éhes ember pesz- szimizmusa, hogy hiába kérne; vagy pedig a társadalomé, hogy rá akarják szedni? Táblákat kellene kirakni az utakra, hogy: Ha éhes vagy, ne lopj, hanem fordulj a szeretethez 1 ? Hiszen ha a társadalomnak van arra pénze, hogy bün­tetés keretében ellássa a tolvaj éhezőt, akkor az éhezőnek gondolnia kellene arra is, hogy ez a képesség bűn nélkül is megvan a társadalomban s ha hozzá fordul, nem hagyja éhen pusztulni ? Tudatlan a nép, vagy ha bajban van, megáll az agya ? Vagy az ősi ösztön dolgozik benne, hogy maga szerezze meg magának a betevőt ? Csupa kérdés és kérdés ! Csak egy a kategorikus, a törvény szava, amely tiltja és bünteti a lopást. A modern gyógyászat a megelőzést tekinti fő­feladatának, s nem a már meglévő baj kezelését. Az igazságszolgáltatásnak segítségére kell hogy siessen a társadalom és atitüdje megreformálásával oda kell hatnia, hogy a bizalom megnövekedjék az emberekben egymás iránt, vagy ha nincs meg ez a bizalom, bele kell nevelni az emberekbe. Hogy ha bajban vannak, egymáshoz forduljanak és ne a bűnhöz, hogy érezzék ne csak ige­hirdetéskor, hanem a torkukon lefutó falatban is, a testvériséget ! 1 ermészetes, mindez a meg­rögzött bűnözőkre nem vonatkozik. Szentmisék. A szentmisék ma a rendes vasárnapi sorrend szerint lesznek. Az anyatem­plomban báró Apor Vilmos dr. apátplébános prédikál. Istentiszteleti sorrend a ref. templomban : vasárnap délelőtt 8 órakor prédikál Hirsányi Pál esperes, este 6 órakor prédikál Rácz István s. lelkész. Az evangélikus templomban, f. nó 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz istentisztelet. Prédikál Horeczky Béla ősagárdi ev. lelkész. Dél­után 6 órakor esti áhitat lesz. Egyházmegyei gyűlés. A békésbánáti refor­mátus egyházmegye október 18-án tartotta évi rendes közgyűlését Hódmezővásárhelyen Harsá- nyi Pál esperes és dr. Széli Gyula elnökletével. A közgyűlésen résztvett Békésmegye református papsága is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom