Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-10-06 / 80. szám
Vasárnap Gyula, 1935 október 6 LXVII. évfolyam §0. szám. Előfizetési árak : Negyedévre : élvben . . 1 P 60 fill. Vlilékre . 3 P 20 fill. iHetest díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC .Szerkesztő : NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. II70 cm Don Fen. A Békés szerkesztősége és az a baráti kör, amely jóban-rosszban szorosan hozzátartozik, most ünnepet ül. Az ünnepelt közismert szerénysége ellenére ez az ünnep, szerkesztőnk, Dobay Ferenc 70 éves születésnapja, a Békés hasábjain keresztül magától értetődőleg ki- kivánkozik a nyilvánosság elé. Dobay Ferenc együtt nőtt fel a Békéssel, életének szinte vezető motivuma volt a Békés fenntartása, amelyért annyit áldozott. Négy éves kis fiú volt Dobay Ferenc akkor, amidőn apja megindította a Békést, az absolutiznms béklyóiból röviddel azelőtt felszabadult vármegye első újságját. Azon a könyvesbolton, azon a nyomdán keresztül, amelyhez a Békés szorosan hozzátartozott, látta fellendülni az országot, látta megizmosodni a magyar polgárságot. Ott tanulta meg a Békés műhelyében a mesterség iránti szeretetet, amelyet csak fejlesztett benne a továbbképzés. Bécs, a császárváros, ahol központosultak egy nagy birodalom kulturvágya és a hatalmas dinasztia gondozta tradíciók, volt az első állomás, ahol a gyulai ifjú újat és sokat tanult. Londonba akkor ért, amidőn az egész nyomda- és könyvkötőipart szinte átalakították a Morris ujitásai, az antiqua arany típusa és az egyszerűségűkben valóban dekoratív és szép könyvtáblák. Mindez az uj, mindez a szép csak megerősítette benne, csak fokozta azt a szeretetet, amelyet a gyulai házból, a Békés műhelyéből, vitt magával. Aki a könyvek és újságok történetét gonddal és figyelemmel tanulmányozza át, az reá jön arra, hogy ahoz a hatalmas fellendüléshez, amely a könyvkereskedés, könyv és ujságkiadás terén csodálkozó szemeink elé tárni, a legnagyobb mértékben hozzájárul az öröklés, a tradíció bűvös ereje. A nagy könyv- kereskedők és könyvnyomdászok, a Piantin- Moretusok és az Élzevirek családjában fiuról- fiura szállt a könyvek szeretete, az ólom hetük iránti rajongás és ugyanezt látjuk kevésbbé hires utódaiknál, mindenütt az egész világon. Dobay Ferenc is apja mesterségének rajongójává lett. De belőle a könyvek szeretete nemcsak áldozatkész kiadót formált, aki többek között kiadta a Somló Sándor drámáit és támogatott más fiatal tehetséget is, ez a szeretet tette őt képessé arra, hogy valóban könyvértő, Ízléses, nemes könyvgyüjtő legyen. Szerette a szép könyveket. Megértette az első kiadások, az editio princeps-ek kultúrtörténeti jelentőségét és nagy hozzáértéssel gyűjtötte a könyveket. De nem állt meg a gyűjtésnél, ismerte Schoppenhauer bölcs mondását, amely a legkülönbözőbb tipusu betűkből kiszedve ott volt látható a lipcsei könyv- kereskedések ajtaja felett, hogy a könyveket el is kell olvasni és ahhoz, hogy az embernek ideje legyen jót olvasni, nem szabad olvasni a rosszat. A Dobay Ferenc könyvei jó könyvek. A könyvek történetétől szinte el nem választható a metszetek fejlődésének története. Az acélmetszetek, a fametszet újjászületése, a színes lithographia művészi fejlődése el nem képzelhető a könyv nélkül. És aki órákon keresztül tud gyönyörködni a szép könyvben, az szinte észrevétlenül megszereti a metszeteket is. Az meg tudja érteni, hogy nemcsak a pompás olajfestmények sugározzák ki a művészetet, de egy finom metszet, egy szép könyvdisz, egy kedves vignetta, a művészet legmagasabb régióiba emeli a szemlélőt. A metszetek szeretetétől, a szinte plasztikus metszeteknek nevezhető érmék, kámeák szere- tetéig csak egy lépés van és ez ta lépést Dobay Ferenc megtette. Könyv, metszet és érem- gyűjteményét egyaránt az ízlés és az önmérséklés jellemzi. A valódi gyűjtő, — nem a Spitzweg képeiről ismert bogaras skatulyázok, — ismeri azokat a korlátokat, amelyeket akár a kisváros, amelyben él, akár az anyagi lehetőségek, elébe állítanak. Dobay Ferenc minden áldozatkészség ellenére ismerte a korlátokat és ezért csak a magyar területre szorította gyűjtői készségét és Ízlését. Hungarológiát, müveit akkor mikor ezt a szót még csak nem is ismerték, mielőtt még ez divat lett volna és amikor még csak igen kevesen, főleg nagy urak, müveit mágnások űzték, mint a legnemesebb sportot. Nagyon kevés polgár, még kevesebb kereskedő és iparos teremtette meg házában a könyvek városát és töltötte estéit metszetek rendezésével. Külföldön, a müveit nyugaton a polgárnak ez a típusa nem ritka. Nálunk, ahol a polgárság nyugodt fejlődése valójában csak a 67-es kiegyezés óta mehetett végbe, az ilyen emberek száma kevés. Akármilyen nagyon is szereti Dobay Ferenc mesterségét, könyveit és ritkaságait, mégis a legnagyobb szeretet ahhoz a Békéshez fűzi, amelyet úgy tekint, mint olyan örökséget, amelyet a legnagyobb áldozatok árán is gondoznia kell. A Békés irányításában is ugyanaz az önmérséklés jellemzi, mint minden cselekedetében. Elsősorban a Deák hires sajtótörvénye lebeg a szemei előtt; a ne hazudj és ne rágalmazz ! A Békés szerkesztőségében a falakon nem lehet mást látni, minr azokat a szép régi és rendkívül ritka metszeteket és képeket, amelyek Kossuth Lajost ábrázolják. Az ifjú, az öreg, az agg Kossuth néz le a falakról reánk és mégis csodálatos, az a férfi, aki ezeket gyűjtötte, nem a Kossuth tipusu magyarok közé tartozik. Az ellentétek vonzzák egymást. Az újabb magyar történetírás egyik főiránya a szellem- történet, reámutat arra, hogy a magyar történelem formálásában két embertípus alkotó ereje nyilvánul meg. Az egyik a dunántúli (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk felelős szerkesztője s a gyulai újságírók doyenje, Dobay Ferenc, folyó hó 4-én töltötte be 70-ik életévét. A szép évforduló alkalmából a város újságírói testületileg keresték fel jubiláló kollégájukat s meleg szeretettel üdvözölték. Az újságírók jókivánatait Vermes Ernő, a Magyar Alföld felelős szerkesztője tolmácsolta, aki keresetlen szavakban emlémagyar, a másik az alföldi. Én valahogy úgy látom, hogy az egyik típus Deák Ferenc- ben, a másik Kossuth Lajosban nyilvánul meg a legplasztikusabban Ez a két ember csodálatos betetőzése azoknak a véralkatoknak, amelyeket képviselnek. Ők többek, mint a tipus többi tagjai együtt, de vérükből csörgedezik a tipus többi tagjai vérében is és gondolatvilágukból láthatatlan pályákon keresztül sok berögződött a többi magyar polgár agysejtjeibe is. Dobay Ferenc Deák tipusu magyar. Nem abban az értelemben modern, amelyben ma ezt a szót használni szeretik, de megvan benne az itélőerő adománya, az a rejtelmes képesség, amelyről már régen megállapították, hogy ritkaság tekintetében mindjárt a gyémánt után k vetkezik s amely minden időkben modern marad. Ezzel az Ítélőképességgel látta be már régen, hogy más egy fővárosi lap és más egy vidéki és nem az egyhasábos csipőmetsző akármilyen zseniális vezércikkek azok, amelyek népszerűkké tesznek egy vidéki lapot. Azt is beláthatta, már korán, hogy minden igazságot sem kell mindig megírni. Az igazságok is tönkretehetnek egyéneket, családokat a nélkül, hogy ebből a köznek bármilyen haszna lenne. A vidéki újság más, mint a fővárosi és ezt a mást, mint felelősséget a jó szerkesztő akkor is magára vállalja, ha ezzel a régimódiság vádját vonja magára. Ha valaki, akkor a Békés élén Dobay Ferenc bátran elmondhatja Bethlen Jánossal „Atyámfiái a késő utókorban ne Ítéljetek meg minket, mert mi tudjuk mindig, mit kell tenni, de csak azt tehettük, amit lehetett“ Ez a lehet jelenti a Békés Ízlését, a Dobay Ferenc Ízlését, aki mindenkivel szemben és mindig nobilis és elnéző magyar ur. A történelmi Magyarországot a katonai vitézség szerezte meg és ezek között ott voltak a Dobayak ősei is. Naggyá fejlesztette és megtartani, az európai kultúrában részére méltó helyet biztosítani csak az a müveit magyar polgárság tud, amely nélkül mint önfeláldozó háttér nélkül nem tud nagyot, örökkévalót alkotni a magyar művészet, a magyar irodalom és nem tud nagyot alkotni a magyar állámférfiu sem. Ezekhez a müveit áldozatkész és megértő polgárok legméltóbb- jaihoz tartozik Dobay Ferenc, akit ezért ma sokszoros joggal ünnepel a hálás Békés. kezett meg az ünnepelt érdemeiről s arról az őszinte tiszteletről, amely körülveszi. Nemsokkal az újságírói küldöttség távozása után a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület igazgatósága jelent meg a jubilánsnál Zöldy János dr. egészségügyi főtanácsos, elnök vezetésével s fejezte ki jókívánságait előtte, mint az igazgatóság több évtized óta oda- adóan munkálkodó tagja előtt. G. Tisztelgés Dobay Ferencnél.
