Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-10-03 / 79. szám

1936 október 3- BÉKÉS főszolgabiróság az engedélyt a gyűlésre meg is adta, tekintettel azonban arra, hogy a megállapított időpontra Andaházi Kasnya Béla és kísérete nem érkezett meg, Bakos József tb. főszolgabíró több, mint negyed­órás várakozás után utasította a kirendelt csendőrség vezetőjét, hogy a tömeget osz­lassa fel. Mikor azonban a választók távozó­ban voltak, szembe jött velük Kondoros felől Andaházi Kasnya Béla autója, mire vissza­fordultak. úgy gondolván, hogy a gyűlést meg fogják tartani. Baritz Károly csendőr­alhadnagy ekkor, Bakos József tb. főszolga­bíró utasítására, akinek egy Meskó-párti népgvülésre Gyomára kellett már átmennie, ismét köz lte a választókkal, hogy a gyűlést feloszlatták, menjenek haza. Közben Andaházi Kasnya Béla a belügyminisztériumba telefo­nált s onnan kért engedélyt a gyűlés meg­tartására, A beszélgetés után visszatért választóihoz, akik a piactéren levő hősi emlékmű, körül gyűltek össze, s közölte velük, hogy a gyűlést megtartják, maradjanak nyug­ton. Ennek következtében a tömeg a csend­őrök felszólítására sem oszlott szét a térről, sőt gúnyos megjegyzéseket tett s mind fenyegetőbben kezdett viselkedni velük szem­ben. Hiába szólította fel Baritz Károly csendőralhadnagy Andaházi Kasnya Bélát is, hogy távozzék, Andaházi azt felelte, hogy rögtön, csak cipőt cserél. A hangulat egyre feszültebb és fenyegetőbb lett s egyszer csak fegyverek dörrenése, s annak nyomán előbb nevetés, később pedig páni kiáltozás és jaj­gatás hallatszott. A tömeg a csendőrökkel szemben olyan fenyegetően lépett fel, hogy azok fegyverüket voltak kénytelenek hasz­nálni. A véres sortüznek 8 halottja lett. A történtek miatt a gyulai kir. ügyész­ség Andaházi Kasnya Béla ellen vádiratot adott ki, amelyben hatósági rendelet elleni gyűlöletre izgatás büntette címen emelt vádat ellene, vádat emelt továbbá ható­ságsértés miatt is, amit azzal követett el, hogy a csendőralhadnagyot hivatalos eljá­rása alatt sértő kifejezésekkel illette. A bűnügyet folyó hó 1-én tárgyalta a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa. A tár­gyalás iránt nem nyilvánult meg olyan érdeklődés, mint várni lehetett s a budapesti vérek lettek az emberek, megvalósult a Krisztusi szeretet és mindenki egyformán osztozik a föld javaiban. Mindenki részt vesz a közös munkában, mely napi egy órai könnyű elfoglaltságot igényei minden 25—35 életév közötti egyéntől. Nincsenek szegények és gazdagok. Nincs koldus és nincs király. Nincs betegség, nines kizsákmányolás, nyo­morúság és szenvedés. A múlt idők átka „a pénz“ eltűntével eltűntek az emberi bajok is. És mégis... oly jelenségek mutatkoznak világszerte, hogy a.z emberiség megunta ezt a jólétet s visszavágyik a félelmetes, sötét múltba. Lázongó csapatok gyü­lekeznek a tanácsi épületek előtt, nem a „munkát, kenyeret, jogot“ követelve, mint a régi időkben. „Hazát, ideáft, lelket adjatok! Szerelmet, bánatot, nyomort, szenvedést akarunk!“ Ily örült dolgokat kiabálnak. — Meg kell büntetni a lázongókat — szólt közbe egyik körleti tanácsküldött. — Büntetni csak a gyermeket szokás. A felnőttet felvilágosítani kel), válaszolt „B 345“ a közbeszólónak.' De hogy vigyük véghez ezt a felvilágosítást a lelkekben ? Obszervatóriumaink, laboratóriumaink csak a fizikális jelenségek észle­letére és orvoslására vannak berendezve, nem a lelkiekre. S félő, hogy a lelki jelenségek megszün­tetésére kulturális intézményeink irányitó hatása is hiábavaló lesz. Mert ezeket a jelenségeket ős- emberi ösztönök, kiirthatatlan. tudatalatti erők szülik s természetes következményei az emberi kielégültsógi érzésnek. R^gen „csömör“-nek nevez­ték. Az emberiség unatkozik.. . Félő, hogy ez az unalom, melynek első jelei most mutatkoznak, több gonoszságot fog termelni, mint amennyit valaha a szükség kitermelt. Az igazi gonoszság, kegyetlen­ség mindig az unatkozó Nérók agyában születtek lapok közül is csak egyetlenegy küldte le munkatársát. A tárgyaláson a vádat Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök képviselte, mig a vádlott védelmét Ulain Ferenc dr. ország- gyűlési képviselő látta el. Andaházi Kasnya Béla az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát hünösnek s az események ismertetése végén megjegyezte, hogy Isten a tanúja rá, hogy olyan ártatlanul került bele a véres eseménybe, mint Pilátus a krédóba. Kihallgatása után Bakos József tb. főszolga­bíró, Jároly József újságíró és Baritz Károly csendőralhadiiagv részletes tanúvallomása, majd követőleg s a déli szünet után több [A ..Békés'1, munkatársától.) A város szegényügyi hivatala minden hónapban kimu­tatást készít arról, hogy milyen mértékben és mivel segélyezte a város kintlakó szegé­nyeit. A szeptemberi kimutatás szerint a 178 segélyezett 1469 pengő 01 fillér segélyben részesült és pedig a következő részletezés szerint: lakbérre 289 pengőt, készpénzsegély formájában 102 pengőt, kenyérre 352'56, vegyes élelemre 660'06, tejre 13'49 és fára 45'90 pengőt fizettek ki részükre. A szegényügyi bizottság egyébként folyó hó 9-én délután fél 6 órai kezdettel a Város­háza tanácstermében nyilvános gyűlést tart, Hogyan kell igazolni a feltételeket ? A bizonyítás hiteltérdemlően történhetik: szabályszerűen vezetett üzleti könyvekkel, mérleggel, nyereség és veszteség számlával. A rendelet meghatározza, mikor lehet hiteltérdemlőnek tekinteni a bizonyítást azok­nál. akik nem vezetnek könyveket: ilyen meg. A nélkülözést nem ismerő emberi jólét erje­désbe hozza a lelkeket és olyan bomlási folyama­tot indít meg azokban, melyet megállítani szinte lehetetlen. Az emberiség ma jóléte tetőfokán áll. Elért mindent, amit akart. A hatszáz évvel ezelőtt bekövetkezett összeoiplás. mely a termelés csődje és a túlnépesedés következtében érte az emberisé­get. meghozta tanulságait s a szörnyű katasztrófá­ból felocsúdott emberiség megvalósította a termelés és fogyasztás összhangját, szabályozta a tűin éle­sedést, a minőségi és nem a mennyiségi emberter­melésre helyezvén a súlyt. Ezek hiánya sodorta a világ legnagyobb katasztrófájába az emberiséget. Megdőlt az álhutuanizmus, mely propagálta az ember emelést, de nem biztosította a kenyeret a sokgyermekes családoknak. A születések korlátozá­sával együtt arányba hozták a férfi és női nem létszámát is. A gyakorlatba vitt eugeaika alkal­mazásával létrejött egészséges emberi társadalom­ban nincs beteg,, gyenge, ideges, életképtelen ember, akiket a többinek kell eltartania. Ép, egészséges és szép minden nemileg érett egyén. Egyaránt nyújthatja a szerelem gyönyörét, a faj- fentartás feltételeit, miért is megszűnt az ideál fogalmában megtestesített személyhez-kötöttség és az ebből fakadó lírai költészet, drámai összeütközés a szerelmi versengők között. A testi . és lelki egyensulyozottság nyugvó pontjához ért az ember, de félő, hogy ez a nyugalom, az emberiség elmú­lásának elöhirnöke. Miudent elértünk. A emberi haladás beteljesedett, az ember földi hivatását betöltvén, pihenőre térhet. Az evolúciót befejeztük, utána a bomlásnak kell következnie, ezt pedig kár lenne bevárni. (Folyt, köv.) kisebb tanúvallomás következett. A vád- és védőbeszédekre az esti órákban került sor. Tompa Gyula dr. a vádszerinti cselekmények­ben kérte bűnösnek kimondani a vádlottat, mig Ulain Ferenc dr. a felmentését kérte. A bíróság másfél órai tanácskozás után hozta meg ítéletét: a vádlottat az izgatás vádja alól felmentette és csak hatóságsértésért ítélte el 500 pengőre. Tompa Gyula dr. a felmentés, a vádlott és a védelem pedig a bűnösség megállapítása és a büntetés súlyos­sága miatt jelentettek be felebbezést. A tár­gyalás fél 8-kor ért véget. páter és lovag Ahsbash Sándor miniszteri tanácsos is bejelentették. A gyűlésen a bi­zottság részletes beszámolót fog adni az egri norma szerinti szegénygondozás elmúlt háromnegyed évéről, fel fog szólalni továbbá előreláthatólag a két illusztris vendég, Oslay Oswald páter és lovag Ahsbash Sándor is, akiknek a gyulai norma-rendszer bevezetése alkalmával mondott beszédei még élénk emlékezetében élnek a gyűlés résztvevőinek. A vendégek másnap* megtekintik az Erzsébet Szeretetházat. esetekben a hátralékosnak állításait okiratok­kal, számlákkal, üzleti levelekkel, vagy más Írásbeli igazolások bemutatásával kell iga­zolnia, vagy ha ilyenekkel nem rendelkezik, az állításokat kellően ellenőrizhető tény­körülményekkel kell valószínűsítenie. Mivel a tagok túlnyomó része ebbe a kategóriába tartozik, azért ügyelni kell arra, hogy a veszteséget a folyamodó igazolja alkalmazotti létszámának csökkentésével, saját életszín­vonalának a hátralék felszaporodásának idejé­ben bekövetkezett leszállításával s ha lehet­séges, igazolja azt. hogy vagyoni romlás címen adóelengedésben részesül, vagy ez okból jövedelem- vagy vagyonadóval nem terheltetett ,meg, esetleg igazolandó, hogy csődönkivüli kényszeregyezsóg alatt áll. Mit engednek el? A társadalombizto­sítási járulékokból ezzel kapcsolatos munka­adói megtérítésekből, úgyszintén perköltségek­ből származó tőketartozásokat, de legfeljebb 50 százalék erejéig; a késedelmi pótlékokból származó tartozásokat. A tartozások el nem engedett részére — esetleg késedelmi pót­léktól mentesen — 36 havi részletfizetést lehet engedélyezni. E feltételek ennél a pont­nál nagyon szigorúak, amennyiben egyetlen részletfizetési határidő elmulasztása esetén az egész tartozás feléled. A kérvény beadása. A tartozás elen­gedését és a részletfizetési kedvezmény meg­adását a hátralékosnak kérelmeznie kell. A bélyegmentes kérelmet — megfelelő bizonyí­tékokkal felszerelve 1935. évi október 31-ig annál az intézetnél (OTI kér. pénztár vagy kirendeltség) kell benyújtani, amelyik az elengedni kért hátralékot előírta és nyil­vántartja. Ha valakinek az OTI-nél és a MABI-nél van tartozása, akkor a tartozás P. Oslay Oswald és lovag Ahsbash Sándor is résztvesznek a szegényügyi bizottság 9-i nyilvános ülésén. amelyre részvételüket már Oslay Oswald Mit engednek el az OTI-tartozásokból ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom