Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-09-15 / 74. szám
LXVIl. évfolyam 74. szám Vasárnap Gyula, 1935 szeptember 15 EI5flzetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Tidékre . 3 P 20 fill. irdetesi díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal’ Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök, — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. „Főispáni működésem alatt a szociális és gazdasági kérdésekre helyezem a fősulyt, enyhiteni akarok a vármegye elesettségén és ezen az utón remélem elérni azt is, hogy azok a súlyos ellentétek, amelyek ma az egyes pártok között fennállanak, el fognak simulni és a megértés szelleme lesz úrrá a vármegyében.“ Békés- vármegye uj főispánjának, Uhlarik Béla dr.- nak szavai ezek. Egyszerű, komoly, szép szavak, tágas perspektívája egy elkövetkező munkának. Program, miben korszerűség és következéskép egészség van, Ígéret, mely a beteljesülés hitét kelti az emberben. Józan a hangja, reálisak a céljai és ami politika van benne, az nem politikosdi politika, nem öncélú bangoskodás, hanem a józan és gyökérreiátó szemlélet megnyilatkozása. Uhlarik főispán programjában éppen ezért, hiven a kormányzat szelleméhez, a szociális és gazdasági kérdések szerepelnek első helyen és csak második helyen a politika, jól tudván ő is: a nemzet szükséglete ma legelső sorban a kenyér és a szociális igazság, nem pedig a kevésbé fontos közjogi kérdések feszegetése. Programja a kenyérpolitika szellemében született, szakismerettel és tapasztalati alapon s valóban alkalmas arra, hogy megszüntesse az ellentéteket, amelyek, bár eddig szerencsére csak a közgyűlési terem falain kívül bontották meg a megye egységét, valóban megvannak és szétforgácsolják a produktivitásra hivatott erőket. A föld programja kell ide s nem művi pártellentétek, nem kegyesen kiállított érettségi bizonyítvány az azonnali titkos voksolásra, hanem életlehetőség. Nagyon helyesen és hasznot Ígérőén szemelte ki tehát a kormány Uhlarik Béla dr-t a békésmegyei főispénságra. Agrár szakembert kapunk az ő személyében, aki ismeri a föld- mivesség minden gondját-baját, ismeri a földet, ismeri a viszonyokat s igy a kérdések teljes ismeretében olyan intézkedések megtételét tudja keresztülvinni, amelyek gyökerében támadják majd meg az agrár-megye speciális bajait. Mi már nem akarunk politizálni, mint ahogy az ország . józanabbik része sem akar ; mi már tudjuk, hogy nem politikai bravúrok, nem ellenzéki magas cék és nem a rabulisz- tika fenegyerekei váltják meg a magyarságot, hanem a szakemberek, a szakszerűség, a szaktudás. Nagy a feladat, amire Uhlarik főispán vállalkozik s kissé aggódva tekintünk a felsegités anyagiakban determinált, korlátolt lehetőségeire, mégis bízunk benne, hogy sikerrel fog munkálkodni. S bízunk annyival is inkább, mert Békésvármegye közgyűlési termének levegője — s ebben elődeinek nagy érdeme van, — tiszta maradt, nem fertőzte meg és nem tette feszültséggel telitetté a pártpolitika, úgy hogy programja megvalósításában az egész megye támogatására számíthat. Tudás és jószándék kell ebbe a vármegyébe is, mint mindenhova, ez a kettő hódit és leszerel. egységesít erőket és lelkeket. Örömmel vesszük programját és örömmel tölt el (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye uj főispánja, vitéz Ricsóg Uhlarik Béla pénteken délután egy órakor Gyulára érkezett és átvette Faji clr. Fáij István, Békésmegye volt főispánjától a főispáni hivatal vezetését. Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán délután négy óráig tartózkodott a vármegye- házán és ott beható megbeszélést folytatott minket az a célkitűzéséből kiáradó bizakodás, hogy e vármegye józan lakossága a szociális és gazdasági kérdéseknek alárendeli a politikát s öncélú ellenzékieskedéssel nem állja útját a megértés szellemének. Nagy Gusztáv. dr. Fáy István volt főispánnal és vitéz dr, Márky Barna alispánnal. A megbeszélések során megállapították, hogy az uj főispánt szeptember 25-én, díszközgyűlés keretében fogják főispáni székébe beigtatni. A főispán délután négy órakor autóba ült és vitéz dr. Márky Barna alispán társaságában Békéscsabára, majd onnan vonattal Budapestre utazott. Idegrohamában felakasztotta magát Murvai Ferenc gazda. Testvérei adótartozása miatt állandóan a végrehajtás fenyegette. (A „Békés“ munkatársától.) Megrendítő tragédia játszódott le csütörtökön kora reggel a biczerei 40 számú tanyán. Felakasztotta magát Murvai Ferenc negyvenbároméves gazda s mire felesége rátalált, már nem volt benne élet. Murvai Ferenc a legboldogabb családi életet élte feleségével, V. 7ar Zsuzsánnával- Két gyermekük volt, a tizenhatéves Ferenc és a tizennégyéves Zsuzsa. A kis család a legteljesebb egyetértésben es szeretetben élt a biczerei tanyán, megfeszített munkával dolgoztak tizenhét hold földön, amit az asszony hozott hozományul. Tavaly, amikor az öngyilkos apja idős Murvai Ferenc meghalt, harminchat hold földet hagyott nyolc gyermekére, akik úgy osztoztak meg. hogy a két fiú négy-négy, a hat leány pedig három-három holdat kapott az apai örökségből. A testvérek Murvai Ferenc kezén hagyták az egész harminc holdat, ő gazdálkodott rajta. A dolgoskezü, szorgalmas embernek ez az apai örökség okozta a vesztét. A kis birtokot, amelyből Murvai egyik testvérétől bárom holdat nemrég megvett, örökösödési illeték és adók terhelték, amelyet az örökösöknek kellett volna fizetniök, ők azonban nem fizettek. Murvai, aki a maga fizetési kötelezettségeit mindig pontosan teljesítette, a legsúlyosabb helyzetbe került, gyakori vendég volt a tanyán a végrehajtó és a szerencsétlen gazdát állandóan az a veszedelem fenyegette, hogy a testvérei adótartozásában elhajtják a tehenét. Hiába magyarázta a szerencsétlen Murvai, hogy ő neki nincs tartozása, a végrehajtás rémét nem tudta maga felöl elhárítani. Ezek az állandó izgalmak annyira megviselték az amúgy is gyönge idegzetű, gyomorbajos embert, hogy öngyilkosságra határozta el magát Csütörtökön kora reggel rendbe hozta az istállóban lovait és egy óvatlan pillanatban, elkerülve felesége figyelmét, kiment a kertbe és egy kötőfékkel felakasztotta magát az egyik meggyfára. Felesége pár perc múlva észrevette ugyan, hogy az ura eltűnt a szeme elől, rögtön keresésére is indult, de amikor ráakadt, már nem volt benne élet. Térdre rogyva függött a fa alatt, nyakában a kötél. A boldogtalan asszony jajveszékelve vette le urát a kötélről, hívta gyermekeit, megpróbálták éleszteni, de Murvai Ferencet nem lehetett az életbe visszahívni. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy csigolyája is eltört. Murvai Ferencet szombaton temették el nagy részvét mellett. % Díszközgyűlésen, szeptember 25-én iktatják be főispáni székébe vitéz Ricsóy-Uhiarik Béla főispánt.
