Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-09-12 / 73. szám

LXVII. évfolyam ¥3. szám. Csütörtök Gyula, 1335 szeptember 12 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. * irdet.ési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : OOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Evangéliumi Dr. Fáy Istvánt Zemplénmegye, vitéz Ricsóy-Uhlarik Bélát Békésvármegye főispánjává nevezte ki a kormányzó. percek voltak azok, amelyekben a város egy­behívott közönsége egyhangúlag kimondta, hogy szegényeiről ezentúl intézményesen ki- ván gondoskodni. Oslay páter szavai vissz­hangra leltek a szivekben s megszületett az „egri norma“ intézménye, létrejött a meg­szervezett jóság, hogy mint Szent Erzsébet palástja védje az elesetteket. Mintha maga a Názáreti állott volna a közgyűlési terem fa­lai között, áldásra tárt karokkal, sugárzó, fehér palástban, némán is köszönetét szólván azok helyett, akik sorsát a megszólaló sze­retet perceiben az egybegyűltek eldöntötték. Áhitat ült a sziveken, mint ahogy áhitat lengett a közgyűlés felett is, amikor hatá­rozatként kimondta a város akaratát: koldu­sok pedig ne legyenek a virággal szegett utakon! Fogadalom volt e határozat, foga­dalom, amelyet a város egész lakossága ne­vében tettek a városatyák, fogadalom és be­csületszó, mely kötelez s mit be nem tar­tani maga a sötét vétkezés. E fogadalom tetté is lett, a koldusok eltűntek az utcákról és üzletekből, a társada­lom vállalta és teljesítette a fogadalmat, me­lyet nevében tettek s azóta nincsen a vá­rosban senki nyomorult, akiről ne történuék gondoskodás,, hogy éhen ne vesszen és meg ne fagyjon. És mégis, bár e fogadalom élő tett és bár a szegények ügye sok száz és száz nemes lélek nyugalma, vagy nyugta­lansága, ilyenkor, amikor r betű vegyül a hónapok nevébe, és idestova dér esi meg a mezőket, szükségét érezzük, hogy a város fogadalmát felidézzük, emlékeztessünk és intsünk : jön a tél, jönnek a súlyos gondú hónapok, gondoljunk a szegényekre, még a szegények is a náluk szegényebbekre. Gon dőljünk és adjunk, adjuk meg azt, amire evangélium és magyar testvériség kötelez minket, ha kell osszuk meg a falatunkat: de éhezőnek nem szabad lennie! S most, amikor a téli szegénység máris előreveti árnyékát és ez az árnyék minden eddiginél sötétebb és nehezebb, sokkal inkább meg kell tartanunk a fogadalmat, még inkább kész kell lennünk a testvéri segítésre s ha lemondás árán is, de még adakozóbban kell teljesítenünk azt a szociális feladatot, ami­nek hii elvégzésére evangéliumi és igaz ma­gyarság kötelez minket. Akinek van. az Isten azért adta, hogy annak is juttasson belőle, akinek nincsen s áll ez a törvény főként akkor, amikor mások kategorikusan éheznek. Ezt a jószerencsét és égi kegyet meg kell hálálni Istennek és nemzetnek egy­aránt, ezért hála jár, ez kötelességet ró mindenkire. De nemcsak szív és etika pa­rancsolják igy, hanem a belátó és. előrelátó okosság is, amely tudja, mit jelent a mun- kátalan gyomorsav és mit a jéghideg szoba lá­zitó börtöne. Kik áldott szívvel szolgálóivá szegődtek a szeretetnek, fogadjuk őket me­leg lélekkel s arra gondolván, milyen jósze­rencse és boldogító kegyelem az, hogy ad­hatunk s milyen öröm másoknak örömöt sze­rezni : adjuk meg, mire ígéretet tettünk és még toldjuk is meg, mert van még élet a szo­bánkon kivül és van még az életen túl is. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó dr. Fáy Istvánt Zemplénvár- megye főispánjává, vitéz Ricsói-Uhlarik Béla földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsost pedig „Békésmegye főispánjává kinevezte. Őszinte sajnálkozással vesszük tudomá­sul dr. Fáy István főispán távozását és ezt Békésvármegyére súlyos veszteségnek tartjuk, mert dr. Fáy István rövid főispánsága alatt is nagy érdemeket szerzett magának, külö­nösen a vármegye közgazdasági élete körül. (A „Békés“ munkatársától.) Hétfőn délelőtt kilenc órakor tartotta szeptember havi rendes ülését a vármegye közigazgatási bizottsága Faji dr. Fái) István főispán elnöklete alatt. A Hiszekegy elmondása után vitéz dr. Pártoséi József főjegyző felolvasta az augusz­tus hóról szóló alispáni jelentést, mely főbb pontjaiban a következőket tartalmazza: Augusztus hónap időjárása is kedvezőt­len volt. A vármegye területén május vége óta számottevő és mezőgazdasági szempont­ból is jelentős eső nem volt. A megkezdett kukoricatörés a vármegye egyes részén különböző eredményeket mutat. Szakértői becslés szerint a kukorica-termés katasztrális holdanként csövesen számitva, a 8—10 mázsát nem fogja meghaladni. A nagy szárazságot a cukorrépa is erősen meg­sínylette. A rossz gazdasági év a piaci árakban is érezteti hatását, az elsőrendű élelmiszerek árai ugrásszerűen emelkednek. Ezzel szemben az állatárak erősen estek, aminek oka a takarmányhiány. Ennek következtében a takarmányárak is emelkedtek, ami a gazdá­kat arra kényszeríti, hogy állataikat piacra dobják és igy a kiteleltetéssel járó kiadások­tól szabaduljanak. A takarmányárak emelke­dése azzal a következménnyel is jár, hogy a kövérjószág ára emelkedik, aminek megint az a következménve, hogy lényegesen drágább lesz a közélelmezési szempontból elsőrendű fontossággal bíró szalona és zsir. A kormány a vármegye területére 10.000 mázsa import-tengeri behozatalát engedélyezte, amit az igényjogosultak hét­szeresen túljegyeztek. Ez a túljegyzés a nagy szükségletet bizonyltja s erre való tekintettel igen valószínű, hogy a kormány további import-tengeri behozatalát fogja engedélyezni. A mai súlyos idők sorscsapásai között ver­gődő megye egész lakossága a legnagyobb hálával gondol arra a hathatós és odaadó munkára, amelyet a távozó főispán fáradt­ságot nem kiméivé a súlyos Ínség enyhíté­sére kifejtett. Utódát, mint a kormány bizalmi férfiát üdvözöljük azzal a tudattal, hogy dr. Fáy István örökében meg fogja szerezni magá­nak a vármegye közönségének tiszteletét és szeretetét. A vármegye mezőgazdasági viszonyai az arra illetékes minden tényező, de elsősor­ban a földmivelésügyi miniszter előtt minden részletében ismertek. Nincs tehát szükség arra, hogy minden gazda-érdekeltség kiilön- külön foglalkozva ezekkel a kérdésekkel, a helyzetet újabb és újabb deputációk által átadott memorandumokban, előterjesztésekben és feliratokban az illetékes hatóságok előtt ismertesse. A földmivelésügyi miniszterhez megtette helyzetjelentését a gazdasági felü­gyelőség, a Békésvármegyei Gazdasági Egye­sület, a Mezőgazdasági Kamara, ezenkívül a főispán és az alispán is a helyzetre s a teendő intézkedések módozataira személyesen tettek jelentést. Ezek a jelentések ugy a gazdák, mint a mezőgazdasági munkásság helyzetét a valóságnak megfelelően feltárták. A munkásság helyzete az elmúlt hónap­ban nem javult, téli megélhetése gondokat okoz. A hatóság lehetőség szerint segítségére lesz a munkásságnak e gondjaiban. A mun­kásság helyzetéről az alispán jelentést tett a belügyminiszternek, aki a munkásság hely­zete, de a hatóságok elé tornyosuló nehéz feladatokkal szemben való jóindulatú meg­értésről is tett tanúságot akkor, amikor kilátásba helyezte, hogy a vármegyét meg­látogatja s a viszonyokról a helyszínen sze­rez meggyőződést. A miniszter látogatása szeptember hó 20-át követő időben fog bekövetkezni. Az alispáni jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vették. Köröstarcsa község a csendőrőrs vissza­állítását kérte, a belügyminiszteri leirat azonban a költségvetési fedezet hiányára való hivatkozással a kérést nem teljesítheti. A kultuszminiszter leiratát, amellyel Jung Miklós békés vármegyei tanügyi titkárt az Arad—Csanád—Torontál vármegyei nép­oktatási kerület vezetésével bízta meg, azzal Ne vigyenek politikát a községi képviselőtestület életébe. A megyében majd hat millió pengő az adóhátralék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom