Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-09-12 / 73. szám
LXVII. évfolyam ¥3. szám. Csütörtök Gyula, 1335 szeptember 12 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. * irdet.ési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : OOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Evangéliumi Dr. Fáy Istvánt Zemplénmegye, vitéz Ricsóy-Uhlarik Bélát Békésvármegye főispánjává nevezte ki a kormányzó. percek voltak azok, amelyekben a város egybehívott közönsége egyhangúlag kimondta, hogy szegényeiről ezentúl intézményesen ki- ván gondoskodni. Oslay páter szavai visszhangra leltek a szivekben s megszületett az „egri norma“ intézménye, létrejött a megszervezett jóság, hogy mint Szent Erzsébet palástja védje az elesetteket. Mintha maga a Názáreti állott volna a közgyűlési terem falai között, áldásra tárt karokkal, sugárzó, fehér palástban, némán is köszönetét szólván azok helyett, akik sorsát a megszólaló szeretet perceiben az egybegyűltek eldöntötték. Áhitat ült a sziveken, mint ahogy áhitat lengett a közgyűlés felett is, amikor határozatként kimondta a város akaratát: koldusok pedig ne legyenek a virággal szegett utakon! Fogadalom volt e határozat, fogadalom, amelyet a város egész lakossága nevében tettek a városatyák, fogadalom és becsületszó, mely kötelez s mit be nem tartani maga a sötét vétkezés. E fogadalom tetté is lett, a koldusok eltűntek az utcákról és üzletekből, a társadalom vállalta és teljesítette a fogadalmat, melyet nevében tettek s azóta nincsen a városban senki nyomorult, akiről ne történuék gondoskodás,, hogy éhen ne vesszen és meg ne fagyjon. És mégis, bár e fogadalom élő tett és bár a szegények ügye sok száz és száz nemes lélek nyugalma, vagy nyugtalansága, ilyenkor, amikor r betű vegyül a hónapok nevébe, és idestova dér esi meg a mezőket, szükségét érezzük, hogy a város fogadalmát felidézzük, emlékeztessünk és intsünk : jön a tél, jönnek a súlyos gondú hónapok, gondoljunk a szegényekre, még a szegények is a náluk szegényebbekre. Gon dőljünk és adjunk, adjuk meg azt, amire evangélium és magyar testvériség kötelez minket, ha kell osszuk meg a falatunkat: de éhezőnek nem szabad lennie! S most, amikor a téli szegénység máris előreveti árnyékát és ez az árnyék minden eddiginél sötétebb és nehezebb, sokkal inkább meg kell tartanunk a fogadalmat, még inkább kész kell lennünk a testvéri segítésre s ha lemondás árán is, de még adakozóbban kell teljesítenünk azt a szociális feladatot, aminek hii elvégzésére evangéliumi és igaz magyarság kötelez minket. Akinek van. az Isten azért adta, hogy annak is juttasson belőle, akinek nincsen s áll ez a törvény főként akkor, amikor mások kategorikusan éheznek. Ezt a jószerencsét és égi kegyet meg kell hálálni Istennek és nemzetnek egyaránt, ezért hála jár, ez kötelességet ró mindenkire. De nemcsak szív és etika parancsolják igy, hanem a belátó és. előrelátó okosság is, amely tudja, mit jelent a mun- kátalan gyomorsav és mit a jéghideg szoba lázitó börtöne. Kik áldott szívvel szolgálóivá szegődtek a szeretetnek, fogadjuk őket meleg lélekkel s arra gondolván, milyen jószerencse és boldogító kegyelem az, hogy adhatunk s milyen öröm másoknak örömöt szerezni : adjuk meg, mire ígéretet tettünk és még toldjuk is meg, mert van még élet a szobánkon kivül és van még az életen túl is. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó dr. Fáy Istvánt Zemplénvár- megye főispánjává, vitéz Ricsói-Uhlarik Béla földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsost pedig „Békésmegye főispánjává kinevezte. Őszinte sajnálkozással vesszük tudomásul dr. Fáy István főispán távozását és ezt Békésvármegyére súlyos veszteségnek tartjuk, mert dr. Fáy István rövid főispánsága alatt is nagy érdemeket szerzett magának, különösen a vármegye közgazdasági élete körül. (A „Békés“ munkatársától.) Hétfőn délelőtt kilenc órakor tartotta szeptember havi rendes ülését a vármegye közigazgatási bizottsága Faji dr. Fái) István főispán elnöklete alatt. A Hiszekegy elmondása után vitéz dr. Pártoséi József főjegyző felolvasta az augusztus hóról szóló alispáni jelentést, mely főbb pontjaiban a következőket tartalmazza: Augusztus hónap időjárása is kedvezőtlen volt. A vármegye területén május vége óta számottevő és mezőgazdasági szempontból is jelentős eső nem volt. A megkezdett kukoricatörés a vármegye egyes részén különböző eredményeket mutat. Szakértői becslés szerint a kukorica-termés katasztrális holdanként csövesen számitva, a 8—10 mázsát nem fogja meghaladni. A nagy szárazságot a cukorrépa is erősen megsínylette. A rossz gazdasági év a piaci árakban is érezteti hatását, az elsőrendű élelmiszerek árai ugrásszerűen emelkednek. Ezzel szemben az állatárak erősen estek, aminek oka a takarmányhiány. Ennek következtében a takarmányárak is emelkedtek, ami a gazdákat arra kényszeríti, hogy állataikat piacra dobják és igy a kiteleltetéssel járó kiadásoktól szabaduljanak. A takarmányárak emelkedése azzal a következménnyel is jár, hogy a kövérjószág ára emelkedik, aminek megint az a következménve, hogy lényegesen drágább lesz a közélelmezési szempontból elsőrendű fontossággal bíró szalona és zsir. A kormány a vármegye területére 10.000 mázsa import-tengeri behozatalát engedélyezte, amit az igényjogosultak hétszeresen túljegyeztek. Ez a túljegyzés a nagy szükségletet bizonyltja s erre való tekintettel igen valószínű, hogy a kormány további import-tengeri behozatalát fogja engedélyezni. A mai súlyos idők sorscsapásai között vergődő megye egész lakossága a legnagyobb hálával gondol arra a hathatós és odaadó munkára, amelyet a távozó főispán fáradtságot nem kiméivé a súlyos Ínség enyhítésére kifejtett. Utódát, mint a kormány bizalmi férfiát üdvözöljük azzal a tudattal, hogy dr. Fáy István örökében meg fogja szerezni magának a vármegye közönségének tiszteletét és szeretetét. A vármegye mezőgazdasági viszonyai az arra illetékes minden tényező, de elsősorban a földmivelésügyi miniszter előtt minden részletében ismertek. Nincs tehát szükség arra, hogy minden gazda-érdekeltség kiilön- külön foglalkozva ezekkel a kérdésekkel, a helyzetet újabb és újabb deputációk által átadott memorandumokban, előterjesztésekben és feliratokban az illetékes hatóságok előtt ismertesse. A földmivelésügyi miniszterhez megtette helyzetjelentését a gazdasági felügyelőség, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület, a Mezőgazdasági Kamara, ezenkívül a főispán és az alispán is a helyzetre s a teendő intézkedések módozataira személyesen tettek jelentést. Ezek a jelentések ugy a gazdák, mint a mezőgazdasági munkásság helyzetét a valóságnak megfelelően feltárták. A munkásság helyzete az elmúlt hónapban nem javult, téli megélhetése gondokat okoz. A hatóság lehetőség szerint segítségére lesz a munkásságnak e gondjaiban. A munkásság helyzetéről az alispán jelentést tett a belügyminiszternek, aki a munkásság helyzete, de a hatóságok elé tornyosuló nehéz feladatokkal szemben való jóindulatú megértésről is tett tanúságot akkor, amikor kilátásba helyezte, hogy a vármegyét meglátogatja s a viszonyokról a helyszínen szerez meggyőződést. A miniszter látogatása szeptember hó 20-át követő időben fog bekövetkezni. Az alispáni jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vették. Köröstarcsa község a csendőrőrs visszaállítását kérte, a belügyminiszteri leirat azonban a költségvetési fedezet hiányára való hivatkozással a kérést nem teljesítheti. A kultuszminiszter leiratát, amellyel Jung Miklós békés vármegyei tanügyi titkárt az Arad—Csanád—Torontál vármegyei népoktatási kerület vezetésével bízta meg, azzal Ne vigyenek politikát a községi képviselőtestület életébe. A megyében majd hat millió pengő az adóhátralék.
