Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-09-05 / 71. szám

LX VII. évfolyam 71. szám.

Csütörtök

Gyula, 1935 szeptember 5

Előfizetési árak : Negyedévre :

Heiyoen . . 1 P 60 fill, vidékre . 3 P 20 fill.

' iedetési dij előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Kohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő:

DOBAY FERENC

Szerkesztő :

NAGY GUSZTÁV

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

SZÉKELY LAJOS

Az áhitatos istenfélelem, az áldozatos emberszeretet és a példaadó kötelességteljesi- tés egy hérosza dőlt ki az életsorból: meghalt Székely Lajos nyug. kát. egyházmegyei tanfelügyelő, korábban igazgató-tanitó. Hivatásának művésze volt. aki negyvenhat esztendő tanitómesteri munkájával a nemzedékek egész sorának adott oktatást arról, hogyan kell kötelességtudással, munkaszeretettel és embertársi élettel Istennek, hazának és társadalomnak szolgálni. A krisztusi szeretet vezette minden lépését, mig itt járt közöttünk és a krisztusi szenvedés fájdalmát sóhajtotta éveken át, mig rettenetes matráe- sirjából az édes anyaföld ölelő karjaiba hanyatlott' vissza. Jó ember volt, jó barát volt, jó családapa volt Székely Lajos, akinek ravatalánál ott áll az egész város és szere- tetének részvétbe öltözött hálájával kiséri el utolsó földi utján.

Székely Lajos Nagyváradon született, 1862. jul. 17-én. Tanulmányait ugyancsak Nagyváradon végezte, majd ezek befejezése után 1879. évi szeptember 26-án 17 éves korában a dobozi róm. kát. elemi iskolához választották meg tanítónak. Sokat tett az akkor még kezdetleges állapotban levő iskola és hitélet fellendítésére. Iskolájában kis imahelyet rendezett be és összegyűjtötte a hiveket vasárnapi isteni tiszteletre. Majd gyűjtés utján harmóniumot is szerzett, hogy az Ö remek muzsikájával is emelje a hivek buzgóságát. A tevékeny és buzgó tanító hire csakhamar eljutott a nagyobb egyházközségekbe' is s már 1881-ben a gyulai belvárosi róm. kát. elemi iskolához választót ták meg. Itt működött 1925. év junius hó végéig. Tehát összesen 46 évet töltött a tanítói pályán, melyből gyulai működésére 44 esztendő esik. Itt fejtette ki kiváló tehetségének nagy értékeit. Fáradságot nem ismerő és lankadatlan munkájával részt vett minden iskolai, társadalmi megmozdulásban és mindenütt az első sorokban dolgozott. De legkedvesebb munkahelye az iskola volt. Szerette a gyermeket, azért a gyermeknevelés érdekében és iskolájának felvirágoztatására fordította erejének legjavát, bár' — mint az egyházközségnek jegyzője és számvevője — sokat tett az egyházközség szellemi és anyagi ügyeinek előmozdítására is. Fáradságot nem ismert, munkabírása páratlan volt. Ezért tudott oly sokoldalú munkásságot kifejteni. Csaknem 5000 gyermeket nevelt vallásos és hazafias lelkületben egyházának és hazájának. Ifjabb éveiben a legelőkelőbb gyulai családoknál volt házi tanító, mert akkor még szokásban volt, hogy az úri családok magánúton végeztették gyermekeikkel az elemi iskola osztályait. Alig van Gyulán olyan katolikus család, ahol ne volna Székely Lajosnak tanítványa. Gyermekszeretetével és buzgó tanitói működésével bizonnyal maradandó emléket állított tanítványai lelkében. De alig van

intézmény Gyulán, melyhez ne fűződött volna az ő munkássága.

ügy felettes hatósága és kartársai, valamint a gyulai társadalom részéről sok kitüntetés és nagyrabecsülés érte. Mint tanító tagja volt a Magyar Tanítók Országos 100-as bizottságának, nyertese az 1000 koronás Wodiáner-dijnak, mellyel a Magyar Tudományos Akadémia jutalmazta meg. Megalapította a gyulai Erkel Ferenc Dalkört és ennek 30 éven át karnagya, azontúl diszkarnagya volt. Irodalmilag is nagy munkásságot fejtett ki. Néprajzi téren „Sámson“ c. dobozi népregéjével pályázaton 10 aranyat nyert, ugyancsak 10 arany pályadijat nyert békésmegyei népköltészeti termékek, közmondások, dalok és énekek gyűjtésével. Az oláh megszállás alatt a Tiszántúlon nem jelenhetett meg semi- miféle naptár, azért megszerkesztette Dobay János kiadásában a Gyulai Kis Kalendárium cimii népies naptárt, mely több éven át megjelent „Lajos Bácsi“ szerkesztése alatt. Ezekben jobbára gyulai vonatkozású népregék, ismertetések, mesék, versek, dalok stb. foglaltatnak. Irt két elemi iskolai füzetet is : „Szülőföldismeret“ és „Számvetési vezérfonal“ elmen, melyeket a tanitói kritika nagy elismeréssel fogadott. Népmeséi közül elterjedt: „Sámson“, mely Székely Sándor versbefoglalásával a Magyar Tudományos Akadémián 100 aranyat nyert, továbbá „Vastag Balázs“, „Vértesi Mihály“, „A lidércz“, „Törökvilág Gyulán“, „A gyulai ó-vár múltjából“, „A gróf és a planétás fiú“, „Dráma az erdőn“. Évtizedeken át tehetséges, ügybuzgó bel- munkatársa a „Békésinek, amelyben napi- hireket és magvas cikkeket irt.

A felejthetetlen Göndöcs apát lelkész mellett 7 évig dolgozott, mint minden társadalmi munkásságában társa és hűséges segítője. (Népkert alapítása, Pavillon épitóse, kórház építése, méhészeti kiállítás rendezése 1882). Göndöcs Benedek apát által pártfogolt Gyulai Böriparosok Beszerző Csoportjának 1900-tól 1927-ig könyvelője és titkára volt. Mérhetetlen munkát áldozott a Szövetkezet felvirágoztatására és bakancsgyárrá alakitá- . sára. Ennek a gyárnak nagy szerepe volt a háború előtt és alatt a katonáknak bakanccsal való ellátásában, főképen a gyulai bőriparosok foglalkoztatásában.

Kiváló működésének elismeréséül felettes hatósága az általa vezetett iskola igazgatójává nevezte ki. Mikor a tanítók részére a Vll. fizetési osztályt megnyitották, az elsők között lépett ebbe a fizetési osztályba.

1926-ban, már nyugdíjas éveiben, az egyházi főhatóság egyházmegyei tanfelügyelővé nevezte ki. Ébben a minőségben 3 évig állott az egyházmegye iskoláinak az élén s kiváló pedagógiai tudásával épen az uj tanterv bevezetésének idején nagy segítségére volt a tanítóságnak és az iskolaügynek. Ettől az állástól súlyos gyomorbaja és előrehaladott érelmeszesedése miatt 1929-ben megvált. Ettől kezdve betegsége állandóan súlyosbodott. A különben igen vidám, társaságkedvelő ember mindentől visszavonult s éveten át tartó nehéz betegségét bámulatos türelemmel, panasz nélkül' viselte. Betegségében többször erősítette lelkét az égi eledellel, mig végre f. évi szeptember másodikán lelkét visszaadta teremtőjének, akinek kertjében annyi ideig élő bittel és meggyőződéssel hűségesen dolgozott. 1887-ben nősült s feleségével mindvégig páratlan szeretetben és harmóniában élt. aki hosszas betegségében ritka gonddal és csodálatos önfeláldozással ápolta, de aki két héttel előbb tért az örök hazába. Gyermekük dr. Székely István egyetemi m. tanár, az egri jogakadémia tanára.

A megboldogultat a belvárosi fiúiskolában ravatalozták fel, ahonnan szerdán reggel 9 órakor az anyatemplomban tartott engesztelő szentmisére kisérték át, az itt elhangzott gyásszertartás után óriási részvét mellett kisérték a Szentháromság-temetőbe.

Legyen áldott emlékezete !

A család a következő gyászjelentést adta ki: Dr. Székely István az alulírottak nevében is fájdalomtól elgyötört szivvel tudatja, hogy forrón szeretett Édesatyja Székely Lajos a nagyváradi lat. szert egyházmegye meg nem szállott területének volt egyházmegyei tanfelügyelője, belvárosi nyug. iskolaigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia Wodiáner díjának nyertese, a Gyulai Erkel Ferenc Dalkör megalapítója és diszkarnagya stb. áldott emlékű feleségének hirtelen halálát * követő tizenötödik napon, az évek hosszú során át példás keresztényi türelemmel viselt betegség után, fáradhatatlanul munkás életének 74-ik évében a szentségekkel több ízben megerősített jóságos lelkét folyó hó 2-án délben fél 1 órakor visszaadta Teremtöjének. Drága jó halottunkat a belvárosi róm. kát. elemi fimskola IV. osztályának tantermében felravatalozva folyó hó 4-én szerdán délelőtt 9 órakor az anyatemplomba szállítjuk át s a lelke üdvéért ugyanott bemutatandó engesztelő szentmise-áldozat és beszentelés után a Szent- háromság temetőben levő sírboltban Istenben boldogult felesége mellé helyezzük örök nyugalomra. Gyula 1935 szeptember 2 án. Drága emlékedet el nem múló szeretettel őrizzük meg ! Dr. Székely Istvánné menye, Székely Tamás unokája, Mater Sz. E. Seraphina nővére, özv. Székely Zsigmondné Mayer Mária és gyermekei, özv. Sztarill Jánosné szül. Boros Katalin sógornői és kisőccsei.

A gyulai róm. kát egyházközség és iskoláinak tanítói kara a következő gyászjelentést adta ki: A gyulai róm. kát. egyházközség és iskoláinak tanitói kara piély fájdalommal tudatják, hogy Székely Lajos volt egyházmegyei tanfelügyelő, ny. igazgató-tanitó, az egyházközségnek hosszú időn át volt jegyzője és számvevője, a Magyar Tudományos Akadémia Wodiáner dijának nyertese stb. 46 évig tartó munkás, eredményes és áldásos működése után nyugalomba vonulva, 74. életévében folyó évi szeptember hó 2-án csendesen elhunyt- A hosszú szenvedést keresztényi türelemmel viselte, nehéz megpróbáltatásaiban nemes leikét az égi eledellel erősítette. Hült porait a belvárosi róm. kát. elemi fiúiskola IV. osztályának termében ravatalozzuk fel, ahonnan folyó évi szeptember hó 4-én reggel 9 órakor lelke üdvéért az anyatemplomban tartandó engesztelő szentmise áldozatra átkisérjük. Az itt végzendő gyászszertartás után a Szentháromság temetőben helyezzük örök nyugalomra. Gyula, 1935 évi szeptember hó 2. Égy hosszú élten át vivé az ismeret szövétnekét. Ragyogjon fent az égben lelkének fényes égi fénye ! Mi pedig emlékét kegyelettel őrizzükLapunk mai száma hat oldal.