Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-15 / 65. szám
1935 augusztus 15 BÉKÉS 3 illetve azok lecsapolása nem volt hatással, világos, hogy az esőjárást sem befolyásolták. Ezt bizonyitják egyébként azok a régi feljegyzések is, amelyek aszályos és vizes esztendőkről Írnak. Gondoljunk csak az 1863 évi aszályra, melynek emléke még élénken fennmaradt a nép emlékezetében. Nagy szárazság volt az 1831 évet követő esztendőkben is, amikor a magyarországi halászatra vonatkozó iratok szerint a halastavak helyén csordák legeltek. Ez időben a tiszai halászok öly nyomorba jutottak, hogy nagy részük megvált mesterségétől. Megcáfolják az esők járásának megváltozását a csapadékmérő állomásoknak az utolsó hatvan esztendőben észlelt rendszeres feljegyzései is, melyek szerint az évi csapadékmennyiségek most sem kisebbek, mint régebben voltak. A száraz és nedves esztendők régebben is épen úgy változtak, mint manapság, s így teljesen alaptalan az az állítás, hogy a vizek szabályozása éghajlatunkat szárazabbá tette volna. A kérdés második részében azt a vádat hozzák felszínre, hogy a vizek lecsapolása a talaj elszikesedését okozza. Statisztikai adatokat közölnek, hogy az Alföld szikes területe az utóbbi évtizedekben egyesek szerint félmillió, mások szerint egy millió kát. holddal szaporodott. Van azonban olyan statisztika is, mely szerint a szikesek területe 60.000 kát. holddal apadt. Annyi bizonyos, hogy e statisztikák megbízhatatlanok, mert az egész Tiszavölgyben három millió holdat ármente- sitettek, s ha ebből néhány évtized alatt egy millió elszikesedett volna, a gazdaközönség, amelynek pénzén az ármentesités és belvizszabályozás történik, már rég betömte volna a csatornákat, s átvágta volna a vpdgátakat. A kérdéshez részletesebben csak a vezetésem mellett működő társulat szempontjából szólhatok hozzá. A társulat területén nincsen olyan talpalatnyi hely, amely az utolsó negyven év alatt végzett belvizlecsa- polási munkák megkezdése óta elszikesedett volna. De nem ismerek olyan területet sem, amely az ármentesitési munkák megkezdése óta szikesedett volna el. Az 1852-ből származó térképek és iratok szerint akkoriban a jelenlegi társulat területének körülbelül negyed része állandó mocsár volt, amely csak nagyon csapadékszegény években száradt ki, amikor e helyeken sovány legelőt nyújtó kákás fü termett, egyébként büzhödt vizük emberi és állati betegségekkel fertőzte a környéket. A békési Gyurirét, Tarafü, a csabai Kisrét és Nagyrét, a gyulai Pejrét, Tavaszrét és Oláhrét voltak a legnagyobb mocsarak. E mocsarakat a vizek szabályozása alkalmával kiszárították, a mélyebb helyeken azonban szikesek maradtak. A statisztikus szerint a szikek tényleg megszaporodtak, de azt nem közük, hogy helyettük sokkal jelentékenyebb kiterjedésű mocsarak szűntek meg. De nem is keletkezhettek itt uj szikesek, mert nincsenek meg a szik képződésének az előfeltételei. A szikképződéssel, a szikek megjavításával rendkívül behatóan foglalkozik úgy a külföldi, mint a magyar tudományos világ. A külföldiek közül főleg az angolok végeztek beható vizsgálatot az Indiában levő Sind tartomány szikjeinek megjavítása céljából. Munkáiknál például szolgáltak az Alföld szikjavitó munkái, annál is inkább, mert a magyar szikesek hasonlóak a sindiekhez s a magyar szikkutatásnák már évszázados múltja van, s jelentékeny eredményeket mutatott fel. A tudományos 'Vizsgálatok szerint az olyan szikek, amilyenek társulatunk területén vannak, oly mélyebb fekvésű helyen keletkeznek, amelyre nagyobb területről viz folyik össze. E viz, miután elfolyni nem tud, elpárolog, s hátra hagyja a benne feloldott sziksókat, továbbá felszínre hozza az altalajban levőket is. Ahol folyó viz folyik a földeken, ott szikek nem keletkezhetnek. Az Alsó- fehérkörösi Ármentesitő, Belvizszabályozó és Yizhasznositó Társulat területe gyüjtőmeden- eéje volt a Maros, a Fehér- és Fekete-körös kiöntéseinek. A kiöntött árvizek esős tavaszokon a fent említett mocsarakban, s egyéb teknőkben gyűltek össze, s gyűjtötték össze évszázadokon, sőt évezredeken át e helyeken a sziksókat. Mivel azonban megkezdődött a társulat belvizlevezető tevékenysége és csatornákon levezette a magaslatokkal körülvett mocsarak és kisebb teknők vizét s gondoskodott arról, hogy a tavaszi esőzések alkalmával idegyülő viz azonnal elfolyhasson, anélkül, hogy a benne feloldott sziksókat lerakná, nemcsak megszűnt a további szikese- dés, hanem megkezdődött a meglevő szikesedés kilúgozása, vagyis megjavítása. A javítás a teknők szélén kezdődik s fokozatosan halad a legmélyebb helyre ásott csatorna felé. Azok a gazdák, kiknek földjén ily szikesek vannak, évről-évre többet szántanak fel belőle. (A „Békés“ munkatársától.) A kereskedelmi és iparkamarák előterjesztésére Bornemisza Géza iparügyi miniszter tervbe vette, hogy azokat az ipari továbbképző tanfolyamokat, amelyek a háború előtt a kézműves- iparosság ipari készségének fejlesztését és szakismereteinek bővítését szolgálták, de amelyek a nehéz pénzügyi viszonyok folytán az utóbbi évek folyamán nem voltak fenntarthatok, ismét felújítja. A tanfolyamok céljaira a miniszter az egyes városokban és községekben, ahol az előfeltételek megvannak, mintamühelyeket szándékozik létesíteni. E mintamühelyek berendezéseinek beszerzésére az intézkedés már megtörtént. Ezek a mintamühelyek szakmák szerint a következők : asztalos mintamühely, famegmunkáló gépműhely, fuvólakkozómühely, férfi- és nőiszabó és szabásmiihely, cipész, kaptafa- igazitó, cipőfelsőrészkészitő műhely; láng- hegesztő műhely, könyvkötő (aranyozó, metsző, bőrmunkás műhely). A mintamühelyek berendezéseinek, valamint a tanfolyamok oktatóinak költségeit a minisztérium viseli, mig az egyes városokban az elhelyezést, illetőleg a helyiségek fűtését és világítását a városok adják. Annak megállapítása, hogy egyes helyeken melyik szakmában van meg a mintamühelyek és tanfolyamok létesítésének szüksége, a kereskedelmi és iparkamarák feladata. Ennek megfelelően a kamara a hozzátartozó vidéki városokban meghallgatja az ottani érdekelteket és megteszi a szükséges intézkedéseket. A gyulai ipartestület elöljárósága augusztus 8-án tartott ülésén foglalkozott a továbbképző tanfolyamok kérdésével és úgy határozott, hogy négy tanfolyam felállítását kéri a minisztertől: a szabó, a bőriparos, az asztalos és a szobafestő szakma részére. Nem valószínű, hogy a gyulai iparosság minda- négy tanfolyamot megkapja. Az iparügyi költségvetésben mindössze 50.000 pengő van felvéve az egész ország területén felállítandó KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT házra és földre BETÉTEKET előnyösen gyümölcsöztet a Gyulai fiókja. ELADÓ BÉKÉSCSABÁN: Kistabán-utca 25 számú ház, Kastély-utca 3 számú ház. GYULÁN: Kossuth-tér 25 számú ház, 195 6-18 Szt. László-utca 1 sz. ház. Ily szikes társulatunk területén legtöbb Gyulától délkeletre terül el. Az Alsó-fehérkörösi Ármentesitő, Belvizszabályozó és Yizhasznositó Társulat területén tehát nemcsak újabb elszikesedés nem folyik, de a belvizcsatornahálózat áldásos működése folytán a szikes területek kiterjedése évről-évre fogy. (Folytatjuk.) tanfolyamok részére, amelyek elnyeréséért az ország négyszáz ipartestületének nagyobb fele igényt emel. Ilyen körülmények között nagy eredmény lesz, ha a gyulai ipartestület, amely taglétszámát tekintve Békéscsaba és Orosháza után harmadik a megyében, megkapja a szabóipari továbbképző szaktan- folyamot. Erre volna elsősorban szükség, mert ma a szabóipar a legfejlettebb iparága Gyulának. A hajdan hires és hatalmas bőripari szakma csak ez után következik. Nem kellenek vérmes remények ennek a tanfolyamnak és a vele kapcsolatos minta- műhelynek elnyeréséhez, mert a tárgyi feltételek megvannak már hozzá. A szükséges helyiségeket Tarpai Ottó, az iparostanonc- iskola igazgatója készséggel felajánlotta, dr. Varga Gyula polgármester is hozzájárult az ipartestület akciójához, ami azt jelenti, hogy a helyiségek fűtése és világítása is biztosítva van. Ezidőszerint Gyulán egy ipari tanfolyam van, a borbélyoké, akik ezt maguk, állították fel az iparostanonc iskolában. Értesülésünk szerint ősszel a szobafestő szakosztály is felállítja a magáét, ezenkívül kis jóakarat kell csak hozzá, hogy az asztalosoké is megkezdje hasznos munkáját. Az ipartestület elnöke, Barát István asztalosmester ugyanis felajánlotta műhelyét és gépeit a mintamühely céljaira, arról kell csak még gondoskodni, hogy a műhely fűtése és világítása biztosítva legyen. Ennek felállításával az ősszel három mintamühely és tanfolyam kezdhetné meg működését. Az ipartestület pár nap múlva küldi meg az iparügyi miniszterhez intézett kérelmét a szegedi kereskedeimi és iparkamarához, mely a tanfolyamok és mintamühelyek felállítása szükségének kérdésében véleményt adni hivatott. Kérjen „bevásárlási könyvecskét“ a Tanai divatházban, ahol minden hitelképes egyén 6 havi hitelt élvezhet, minden költség nélkül. 218 1—, Szabó, böTiparos, asztalos és szobafestő továbbképző tanfolyamokat kér az ipartestület. Az iparügyi miniszter újra felállítja a mintamühelyeket.
