Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-06-16 / 48. szám
A > keresztül, hanem közvetlenül is halljunk or- kesztrális muzsikát. Hála és köszönet neki a fáradozásért, a kellemes órákért, a nagyszerű műsorért, amelyben a közönség igaz örömét lelte. A műsor, amely több, mint két óráig tartott, nagyrészt zenekari számokból állott. Úgy a bevezető „Bánk bán“ ábránd, mint a befejező Ziehrer hangkép nagy és hosszú- lélegzetű számok voltak s betanításukkal, illetve betanulásukkal úgy a dirigens, mint a tanulók igen derekas és szép munkát végeztek. Fáradozásuknak meg is lett a maga megérdemelt eredménye, mert a közönség a legteljesebb mértékben meg volt elégedve a hangversennyel s a legőszintebb elismerés hangján nyilatkozott. Nem hagyhatjuk azonban megjegyzés nélkül, hogy a szülők több érdeklődést is tanúsíthattak volna a hangverseny iránt s hálájuknak nagyobb jelét is mutathatták volna a gimnázium nevelő munkájával szemben. A hangverseny szólistái Ancsó Zoltán és Läufer György voltak. Ancsó Drdla Sou- venire-jét meleg tónusban, Hubay „Hullámzó Balaton tetején“ cimü kompozícióját pedig friss ritmussal, a nehéz staccatókban is ügyesen szólaltatta meg. Läufer György Bartók egyik tánc darabját játszotta. Játéka tiszta, biztos, ritmusérzéke fejlett, s hiánytalanul tud memorizálni. Nem könnyű darabját választotta Bartóknak, de meg kell állapítanunk, nem vállalkozott túl képességein. Az énekkar, bár csak egyszer, de szintén szépen szerepelt s Ízelítőjét adta annak a lelkes dalkulturának, amely ugyancsak Károlyi Gábor tanár lelkes irányítása mellett folyik az intézetben. Horatius „Tolakodóját a Várhelyi, Konkoly. Némedy, Ancsó együttes ügyesen mutatta be. Ha csak mint primus inter pares is, de megemlítjük Konkoly Bélát külön is, aki a tolakodót sok elevenséggel kreálta. A szatíra előtt Gáli Ákos mondott igen ügyes és tartalmas bevezetőt, rövid néhány szóban is jellemző rajzát adva Horatius és Maecenas korának és kettőjük barátságának. A „Mátészalkai népballada“ paródiája sok derűs percet szerzett a nézőtéren. > délután : catnap tánc, fürdés, P mulatás a veszely-csAfidAba-n. 156 1 1 JAZZ-ZENE. ö K KÉS Egy zálogcédula kalandjai bírósági fináléval (A „Békés“ munkatársától.) Egy gyulai özvegyasszony néhány hónappal ezelőtt elhunyt s mikor az örökösök a hagyatékot átvizsgálták, meglepetve látták, hogy az elhunyt által zálogba tett ingóságok zálogcédulái eltűntek. Az esetről a rendőrségen azonnal jelentést tettek s a rendőrség a feljelentés alapján a zálogcédulákat, illetve a zálogtárgyak kiadását letiltotta. Nemsoká a letiltás után megjelent a zálogházban egy közismert gyulai magánbankár s a zálogtárgyakat ki akarta váltani. A zálogház az ingóságokat természetesen nem szolgáltatta ki, ellenben igazoltatta a bankárt s az esetet jelentette a rendőrségnek. A jelentés alapján a nyomozás azonnal megindult s a szálak ahoz az emberhez vezettek, aki az elhunyt özvegy asszonynál hosszabb ideig lakott, továbbá egy gyulai órásmesterhez, aki a cédulát közvetítette a bankárhoz. A járásbíróság a napokban tárgyalta az érdekes ügyet, amely azonban csak a bankárra nézve végződött marasztalással. amennyiben a bíróság, mivel ellene a vádat az ügyészi megbízott is elejtette, a gyanúba vett lakót felmentette a vád alól, felmentette úgyszintén jogerősen az órásmestert is, a bankárt ellenben magántulajdon elleni kihágásért 30 pengőre Ítélte. A bíróság szerint ugyanis tudnia kellett arról, hogy a zálogcédulák nem igaz utón kerültek eladásra. A bankár és ügyvédje a bűnösség megállapítása miatt felebbezést jelentettek be s igy az ügy a törvényszék elé kerül. Tanévzárás a rom. kath. reálgimnáziumban. Junius 17-én hétfőn reggel 8 órakor „Te D um“ és szentmise a józsefvárosi templomban. 9 óra kor ünnepség a tanintézet tornatermében a következő programmal: 1. Himnus. 2. Németi József pápai kamarás, igazgató beszéde. 3. Jutalom osztás. 4. Dr Foris Gyula öregdiákszövet ségi ügyvezető 'gazgató beszéde. 5. Ancó Zoltán éretségíző búcsúbeszéde. 6 Ördög Konrád I. o. t. búcsúzó szavai 7. „Ballag már a vér- diák“ ének A tanévzáró ünnepségekre a szülő két, öregd ákszövetségi tagokat, érdeklődőket tisztelettel meghívja a tanintézet igazgatósága. szik megértette Kiss uramat, igy formulázta az újabb kérdést: „tehát Dobayra ?“ „Ha ö a 48 as, akkor ö rá11 mondotta rezignáltan Kiss, de a Dobay nevet nem lehetett belőle kipréselni. Az elnök, noha joga lett volna visszautasítani, elfogadta a szavazatot, ami ellen a nevető Göndöcs bizalmiak sem tiltakoztak. A választás eredményét illetőleg nem is volt rá okuk, hogy tiltakozzanak, mert — amint az előrelátható volt, még pedig mindkét párt, mindkét jelölt részéről : a 48-asok sem voltak egy pillanatig sem illúzióban, hogy máskép fog történni — a 48-as párt kisebbségben maradt. Dobay 322, tehát egy hijján ugyanannyi szavazatot kapott, mint három év előtt Jantsovits Emil, míg — és ez meglepetést keltett — Göndöcsre 542, tehát 82-vel kevesebb, mint előző választásán, de igy is 220 szavazattal többségbe jutott. A ciklus lejártával, noha újra fellépett, már nem választották meg. És pedig nemcsak tradicionális okokból nem, mert képviselő elődei és utódai is lgfeljebb kétszer jutottak Gyulán mandátumhoz, így Huszka Mihályt, Beliczey Istvánt, Beliczey Rezsőt, majd Terényi Lajost, K. Schriffert Józsefet, legutóbb Pongrácz Jenő grófot választották meg másodszor is, (az egyetlen Lukács György volt három ízben képviselő) Göndöcsöt az addigi tradíción kívül az buktatta meg harmadszor, hogy a Fridrich ügyből kifolyólag a Józsefváros túlnyomó részben ellene fordult és pedig nem politikai, hanem személyi okokból. Göndöcsnek az volt ugyanis a bűne s azért ejtették el, mert úri egyénisége s gondolkodási módja nem engedte, amit pedig különösen a németvároson vártak és követeltek tőle, hogy ellene forduljon Fridrich Mihálynak, aki pedig maga is paraszt szülőktől származó tősgyökeres németvtvárosi ember volt, aki — okkal, vagy ok nélkül — magára vonta a németvárosiak gyűlöletté fejlődött haragját. Azt követelték tőle, hogy a Fridrich elleni hajsza élére álljon, ami meggyőződésével ellenkezett. Tehát nem is annyira a harmadik választást nem engedő hagyomány, hanem ez volt bukásának igazi oka. Istenben boldogult Göndöcs Benedek apátlelkész, hasznos és fényes működésével aranybetükkel irta be nevét Gyula krónikájába s méltó rá, hogy a város hálás kegyelettel őrizze és ápolja halhatatlan szép emlékét. * * Én pedig ezzel, a jellegzetesebb régi gyulai követválasztásokról szóló visszaemlékezés.imet be' • fejezem. i 1935 jtuiius 16 Szépen szerepeltek a gyulaiak a polgári fiúiskolák vármegyei sportversenyén A békésmegyei polgári fiúiskolák atlétikai versenye vasárnap zajlott le a gyulai sportpályán, a békéscsabai, eleki, gyomai, gyulai, sarkadi és tótkomlósi iskolák részvételével. A verseny újabb bizonyítéka annak a komoly, céltudatos test és egészségfejlesztő munkának, amely a megyei polgári fiúiskolákban folyik. A gyulai Községi Polgári Fiúiskola a versenyen a következő eredményeket érte el: a 80 méteres síkfutás csapatversenyében első helyezett lett. A távugrás, sulylökés, diszkoszvetés és gerelyhajitás csapatversenyében második, a magasugrásban a harmadik, a stafétafutásban a negyedik helyezett lett. A magasugrás egyéni versenyében Mészáros Dávid 107.5 em-es ugrásával az első lett. Részletes eredmény a következő: Magasugrás: Mészáros Dávid 167.5 cm. Gál István 145. Galbáts Lajos, Krizsán György, Balázs Lajos 140 cm. 7árugrás : Mészáros 550 cm. Biri Lajos 535 cm, Rotyis 521 cm. Gyarmati 511 cm. Gerelyhajitás: Mészáros 40.70 m. Balázs 39.93 Gál István 37.49 m. Takács István 34.60 m. Krizsán 34.18 m. Sulylökés: Gyarmati 12.2 m. Mészáros 11.35 m. Krizsán 11.26 ip. Takács István 10.60 m Galbáts 9.19 m. Diszkoszvetés: Gyarmati 31.20 m. Krizsán 30 m. Mészáros 27.20 m. Rotyis 25 m. Nagy Sándor 25 m. A verseny Vitéz Elek József testnevelési szakfelügyelő, vk. minisztériumi kiküldött elnöklete alatt folyt le. A versenyt Istvánfalvy Miklós, a gyulai közs. polg. isk. testnevelési tanára vezette. Cayula „Az utas könyvé "-ben, (A „Békés“ munkatársától.) A Magyar Országos Weekend Egyesület kiadásában egy rendkívül szép kiállítású, vaskos könyv jelent meg nemrégiben, amely mindazon magyarországi helyekről, városokról ismertetést közöl, ahová akár a táj szépségei kedvéért, akár klimatikus, folklorisztikai, történei mi. vagy művészeti szempontból érdemes elmenni. A könyv nagyszerű kalauz annak, aki nem külföldön akarja elkölteni felesleges pénzét, hanem hazájával, annak természeti, vagy műkincseivel, szép tájaival gyógy- és üdülőhelyeivel akar megismerkedni. Legtöbb városról több fénykép is van a könyvben, sajnos Gyuláról egyetlenegy képet sem látunk benne, pedig ha Békéscsabának volt beküldeni valója, Gyula is beküld- hette volna legalább az óvár, Erkel Ferenc szülőháza és azon kastélykertbeli fák fotográfiáját, amelyek alatt Erkel Ferenc a Bánk bán zenéjét szerezte. Sajnos egyetlen egy sincs benn ezek közül s igy, bármily értékes és tartalmas is „Az utas könyve“, mi, gyulaiak nem sok hasznát fogjuk látni. Az ismertetés is kissé száraz és rövid.
