Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-06-16 / 48. szám

A > keresztül, hanem közvetlenül is halljunk or- kesztrális muzsikát. Hála és köszönet neki a fáradozásért, a kellemes órákért, a nagyszerű műsorért, amelyben a közönség igaz örömét lelte. A műsor, amely több, mint két óráig tartott, nagyrészt zenekari számokból állott. Úgy a bevezető „Bánk bán“ ábránd, mint a befejező Ziehrer hangkép nagy és hosszú- lélegzetű számok voltak s betanításukkal, illetve betanulásukkal úgy a dirigens, mint a tanulók igen derekas és szép munkát vé­geztek. Fáradozásuknak meg is lett a maga megérdemelt eredménye, mert a közönség a legteljesebb mértékben meg volt elégedve a hangversennyel s a legőszintebb elismerés hangján nyilatkozott. Nem hagyhatjuk azon­ban megjegyzés nélkül, hogy a szülők több érdeklődést is tanúsíthattak volna a hangver­seny iránt s hálájuknak nagyobb jelét is mutathatták volna a gimnázium nevelő mun­kájával szemben. A hangverseny szólistái Ancsó Zoltán és Läufer György voltak. Ancsó Drdla Sou- venire-jét meleg tónusban, Hubay „Hullámzó Balaton tetején“ cimü kompozícióját pedig friss ritmussal, a nehéz staccatókban is ügye­sen szólaltatta meg. Läufer György Bartók egyik tánc darabját játszotta. Játéka tiszta, biztos, ritmusérzéke fejlett, s hiánytalanul tud memorizálni. Nem könnyű darabját vá­lasztotta Bartóknak, de meg kell állapítanunk, nem vállalkozott túl képességein. Az énekkar, bár csak egyszer, de szintén szépen szerepelt s Ízelítőjét adta annak a lelkes dalkulturának, amely ugyancsak Károlyi Gábor tanár lelkes irányítása mellett folyik az intézetben. Horatius „Tolakodóját a Várhelyi, Konkoly. Némedy, Ancsó együttes ügyesen mutatta be. Ha csak mint primus inter pares is, de megemlítjük Konkoly Bélát külön is, aki a tolakodót sok elevenséggel kreálta. A szatíra előtt Gáli Ákos mondott igen ügyes és tartalmas bevezetőt, rövid néhány szóban is jellemző rajzát adva Horatius és Maecenas korának és kettőjük barátságának. A „Mátészalkai népballada“ paródiája sok derűs percet szerzett a nézőtéren. > délután : catnap tánc, fürdés, P mulatás a veszely-csAfidAba-n. 156 1 1 JAZZ-ZENE. ö K KÉS Egy zálogcédula kalandjai bírósági fináléval (A „Békés“ munkatársától.) Egy gyulai özvegyasszony néhány hónappal eze­lőtt elhunyt s mikor az örökösök a hagyaté­kot átvizsgálták, meglepetve látták, hogy az elhunyt által zálogba tett ingóságok zálogcédulái eltűntek. Az esetről a rendőr­ségen azonnal jelentést tettek s a rendőrség a feljelentés alapján a zálogcédulákat, illetve a zálogtárgyak kiadását letiltotta. Nemsoká a letiltás után megjelent a zálogházban egy közismert gyulai magánbankár s a zálog­tárgyakat ki akarta váltani. A zálogház az ingóságokat természetesen nem szolgáltatta ki, ellenben igazoltatta a bankárt s az ese­tet jelentette a rendőrségnek. A jelentés alap­ján a nyomozás azonnal megindult s a szá­lak ahoz az emberhez vezettek, aki az elhunyt özvegy asszonynál hosszabb ideig lakott, to­vábbá egy gyulai órásmesterhez, aki a cédu­lát közvetítette a bankárhoz. A járásbíróság a napokban tárgyalta az érdekes ügyet, amely azonban csak a bankárra nézve végződött ma­rasztalással. amennyiben a bíróság, mivel ellene a vádat az ügyészi megbízott is elejtette, a gyanúba vett lakót felmentette a vád alól, felmentette úgyszintén jogerősen az órásmes­tert is, a bankárt ellenben magántulajdon elleni kihágásért 30 pengőre Ítélte. A bíró­ság szerint ugyanis tudnia kellett arról, hogy a zálogcédulák nem igaz utón kerültek eladásra. A bankár és ügyvédje a bűnösség megállapítása miatt felebbezést jelentettek be s igy az ügy a törvényszék elé kerül. Tanévzárás a rom. kath. reálgimnáziumban. Junius 17-én hétfőn reggel 8 órakor „Te D um“ és szentmise a józsefvárosi templomban. 9 óra kor ünnepség a tanintézet tornatermében a kö­vetkező programmal: 1. Himnus. 2. Németi Jó­zsef pápai kamarás, igazgató beszéde. 3. Juta­lom osztás. 4. Dr Foris Gyula öregdiákszövet ségi ügyvezető 'gazgató beszéde. 5. Ancó Zol­tán éretségíző búcsúbeszéde. 6 Ördög Konrád I. o. t. búcsúzó szavai 7. „Ballag már a vér- diák“ ének A tanévzáró ünnepségekre a szülő két, öregd ákszövetségi tagokat, érdeklődőket tisz­telettel meghívja a tanintézet igazgatósága. szik megértette Kiss uramat, igy formulázta az újabb kérdést: „tehát Dobayra ?“ „Ha ö a 48 as, akkor ö rá11 mondotta rezignáltan Kiss, de a Dobay nevet nem lehetett belőle kipréselni. Az elnök, noha joga lett volna visszautasítani, elfogadta a szavazatot, ami ellen a nevető Göndöcs bizalmiak sem tiltakoztak. A választás eredményét illetőleg nem is volt rá okuk, hogy tiltakozzanak, mert — amint az előrelátható volt, még pedig mindkét párt, mindkét jelölt részéről : a 48-asok sem voltak egy pillanatig sem illúzióban, hogy máskép fog történni — a 48-as párt kisebbségben maradt. Dobay 322, tehát egy hijján ugyanannyi szavazatot kapott, mint három év előtt Jantsovits Emil, míg — és ez meg­lepetést keltett — Göndöcsre 542, tehát 82-vel kevesebb, mint előző választásán, de igy is 220 szavazattal többségbe jutott. A ciklus lejártával, noha újra fellépett, már nem választották meg. És pedig nemcsak tradicio­nális okokból nem, mert képviselő elődei és utódai is lgfeljebb kétszer jutottak Gyulán mandátumhoz, így Huszka Mihályt, Beliczey Istvánt, Beliczey Rezsőt, majd Terényi Lajost, K. Schriffert Józsefet, legutóbb Pongrácz Jenő grófot választották meg másodszor is, (az egyetlen Lukács György volt három ízben képviselő) Göndöcsöt az addigi tradí­ción kívül az buktatta meg harmadszor, hogy a Fridrich ügyből kifolyólag a Józsefváros túlnyomó részben ellene fordult és pedig nem politikai, hanem személyi okokból. Göndöcsnek az volt ugyanis a bűne s azért ejtették el, mert úri egyénisége s gondolkodási módja nem engedte, amit pedig külö­nösen a németvároson vártak és követeltek tőle, hogy ellene forduljon Fridrich Mihálynak, aki pedig maga is paraszt szülőktől származó tősgyökeres németvtvárosi ember volt, aki — okkal, vagy ok nélkül — magára vonta a németvárosiak gyűlöletté fejlődött haragját. Azt követelték tőle, hogy a Frid­rich elleni hajsza élére álljon, ami meggyőződésével ellenkezett. Tehát nem is annyira a harmadik vá­lasztást nem engedő hagyomány, hanem ez volt bukásának igazi oka. Istenben boldogult Göndöcs Benedek apátlel­kész, hasznos és fényes működésével aranybetükkel irta be nevét Gyula krónikájába s méltó rá, hogy a város hálás kegyelettel őrizze és ápolja halhatat­lan szép emlékét. * * Én pedig ezzel, a jellegzetesebb régi gyulai követválasztásokról szóló visszaemlékezés.imet be­' • fejezem. i 1935 jtuiius 16 Szépen szerepeltek a gyulaiak a polgári fiúiskolák vármegyei sportversenyén A békésmegyei polgári fiúiskolák atlé­tikai versenye vasárnap zajlott le a gyulai sportpályán, a békéscsabai, eleki, gyomai, gyulai, sarkadi és tótkomlósi iskolák rész­vételével. A verseny újabb bizonyítéka annak a komoly, céltudatos test és egészségfejlesztő munkának, amely a megyei polgári fiúisko­lákban folyik. A gyulai Községi Polgári Fiúiskola a versenyen a következő eredményeket érte el: a 80 méteres síkfutás csapatversenyében első helyezett lett. A távugrás, sulylökés, disz­koszvetés és gerelyhajitás csapatversenyében második, a magasugrásban a harmadik, a stafétafutásban a negyedik helyezett lett. A magasugrás egyéni versenyében Mészáros Dávid 107.5 em-es ugrásával az első lett. Részletes eredmény a következő: Magasugrás: Mészáros Dávid 167.5 cm. Gál István 145. Galbáts Lajos, Krizsán György, Balázs Lajos 140 cm. 7árugrás : Mészáros 550 cm. Biri Lajos 535 cm, Rotyis 521 cm. Gyarmati 511 cm. Gerelyhajitás: Mészáros 40.70 m. Balázs 39.93 Gál István 37.49 m. Takács István 34.60 m. Krizsán 34.18 m. Sulylökés: Gyarmati 12.2 m. Mészáros 11.35 m. Krizsán 11.26 ip. Takács István 10.60 m Galbáts 9.19 m. Diszkoszvetés: Gyarmati 31.20 m. Krizsán 30 m. Mészáros 27.20 m. Rotyis 25 m. Nagy Sándor 25 m. A verseny Vitéz Elek József testne­velési szakfelügyelő, vk. minisztériumi kikül­dött elnöklete alatt folyt le. A versenyt Istvánfalvy Miklós, a gyulai közs. polg. isk. testnevelési tanára vezette. Cayula „Az utas könyvé "-ben, (A „Békés“ munkatársától.) A Ma­gyar Országos Weekend Egyesület kiadásá­ban egy rendkívül szép kiállítású, vaskos könyv jelent meg nemrégiben, amely mind­azon magyarországi helyekről, városokról is­mertetést közöl, ahová akár a táj szépségei kedvéért, akár klimatikus, folklorisztikai, történei mi. vagy művészeti szempontból érde­mes elmenni. A könyv nagyszerű kalauz annak, aki nem külföldön akarja elkölteni felesleges pénzét, hanem hazájával, annak természeti, vagy műkincseivel, szép tájaival gyógy- és üdülőhelyeivel akar megis­merkedni. Legtöbb városról több fénykép is van a könyvben, sajnos Gyuláról egyetlenegy képet sem látunk benne, pedig ha Békéscsa­bának volt beküldeni valója, Gyula is beküld- hette volna legalább az óvár, Erkel Ferenc szülőháza és azon kastélykertbeli fák foto­gráfiáját, amelyek alatt Erkel Ferenc a Bánk bán zenéjét szerezte. Sajnos egyetlen egy sincs benn ezek közül s igy, bármily értékes és tartalmas is „Az utas könyve“, mi, gyu­laiak nem sok hasznát fogjuk látni. Az ismer­tetés is kissé száraz és rövid.

Next

/
Oldalképek
Tartalom