Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-04-25 / 33. szám
t BÉKÉS 1935 április 25 Kábelbe fektetik a városi telefonhálózatot. Postapalotát építenek? (A „Békés“ munkatárs ától.) Nagyobb városokban, ahol a telefonvonalak iránya már nagyrészt kifejlődött, a posta igazgatósága a huzalokat kábelbe fekteti, vagyis nem a levegőben, a tetők fölött, hanem a föld alatt vezeti. A kábelvezetéknek igen nagy előnye, hogy a szakadás, vagy más üzemzavar lehetőségét a minimumra csökkenti s igy a zavartalan távbeszélöforgalmat sokkal inkább tudja biztosítani, mint a légvezetékek. A postaigazgatóság ezért elhatározta, hogy a huzalokat Gyulán is kábelbe fekteti. A vonalakat már fel is mérték, kész van (A „Békés“ munkatársától.) Mi, mai emberek, az életet már el sem tudjuk képzelni telefon nélkül. Mennyivel tökéletlenebb lenne például akár a kereskedelem, akár a közigazgatás, ha nem volna telefon. Szinte szánakozva és csodákozva gondolunk eleinkre, akik még telefon nélkül élték le az életüket, akik élni tudtak telefon nélkül. Hogy a modern ember mennyire „belekalkulálta“ a telefont az életébe, mi sem mutatja jobban, mintha elképzeljük, hogy ha a telefonok egy szép napon egyszer csak megszűnnének működni. micsoda iszonyú zavar és szaladgálás állana elő. Megtörne az élet irama, meglas- sudna a közigazgatás, ipar, kereskedelem, sőt talán még a pletykák hullámainak terjedési sebessége is megsinylené a membránok kényszerű nyugalmát. A telefon pedig még nem is olyan régi. fertályt fizette, 10 krajcárért ujabbb másolatot kellett leszurkolnia A harmadik esztendőben, miután a lakó megmaradt, nem kevesedett, hanem magasabb város adó miatt valamivel újra megszaporodott a kirovás, így a harmadik adóbárca is Csatár kezébe jutott, aki, a már akkor belőle kiábrándulni kezdő gazdát nagy rábeszéléssel próbálta megnyugtatni, azt mondva neki: „nagy a felháborodás odafen“ a Lovász urammal történőkéit. Meg is indult már a szigorú vizsgálat, aminek folyamán sok ur meg fogja keserűim, úgy a városnál mint a vármegyénél, hogy ilyen igaztalanul és lelketlenül bánnak el egy tisztességes emberrel. De bizony, mint előrelátható is volt, nem történt ] semmi, amint hogy Csatár megsem kisértette Lovász dolgában eljárni, akinek aztán a harmadik esztendőben újra tiz krajezárjába került az adóbárcza kiváltása. De ugyanígy járt mindenki, akinek adó vagy egyéb ügyekben Csatár ígéretet tőn. Egyetlen egyet se tudott, de meg se próbálta beváltani. Miután ugyanígy volt Kecskeméten és Csongrádon, ahol azelőtti cziklusokban képviselő volt, másodszor sehol se választották meg, Csongrádon a népharag felzúdulása miatt fel se léphetett, sőt menekülnie kellett neki onnan. Gyulán — sajátságosán — a „nép“-et ért minden csalódás után sem következett be a kiábrándulás, Voltak ugyan, akik hátat fordítottak neki, de a zöm még mindig bízott, és kitartott mellette. Ennek dacára másodszor itt is megnehezedett a dolga. A város józanabb közönsége, mely szégyelte, hogy Gyulának, amely vármegyei székhely is, a a terv, sőt már a költségvetésben a fedezet is elő van rá irányozva. A kábelépítés munkája azonban csak akkor fog megindulni, ha a postahivatal állandó elhelyezéshez jut. A posta ugyanis jelenleg a róni. kát. egyház bérházában van elhelyezve, mivel azonban a kábelek lefektetése mind sürgetőbbé válik és mert kábelt csak akkor lehet építeni, ha a hivatal végleges elhelyezést nyer, úgy hírlik, az igazgatóság székházat akar építtetni s bár a jelenlegi bérlettel meg van elégedve, a végleges elhelyezés miatt alighanem mégis kénytelen lesz saját házában elhelyezni a hivatalt. Gyulán az első telefon felszerelésére a szerződést 1894-ben írták alá. A rendszeres telefonszolgálat azonban csak később kezdődhetett, mert a „Békés“ 1895. évi január 20 i száma arról panaszkodik, hogy bár már több előfizető van és Békéscsabával, Kétegyházá- val, Újkígyóssal, G'yomával, Mezőberénnyel és Békéssel is lehet Gyuláról beszélni, nincs még külön kezelője a telefonnak. Az évi előfizetés dija 15 forint volt, mig a belépésért egyszer s mindenkorra 30 forintot kellett fizetni. A telefonhálózat akkor törvényhatósági kerületenkint volt felosztva s külön dij felszámítása nélkül lehetett beszélni a törvényhatóság területén az előfizetőknek a járás, illetve a törvényhatóság községeivel. Az első öt esztendőben a törvényhatósági távbeszélő hálózatnak Gyulán mintegy legnagyobb demagóg a képviselője és amelynek nemcsak szégyenkeznie, hanem sokat kellett e miatt szenvednie is, mindenáron szabadulni akart Csatártól. E célból szerencsésen választotta meg ellenjelöltül Terémji Lajost, a város jeles szülötte személyében. Terényi fiatal korában a vármegye főjegyzője, majd nagybátyja Beliczey István után a vármegye főispánja Ion és fényes tehetsége mellett páratlan szeretetre méltósága folytán óriási népszerűségre tett szert. Egy — mint utólag ki is derült — elhamarkodott és feleslegesnek bizonyult kormány- intézkedés, a vármegyében hirtelenül kipattant agrárszociális mozgalom ártatlan bűnbakjául felmentette őt főispáni tisztségétől és ez a körülmény nemcsak hogy nem csorbította, hanem még fokozta népszerűségét, különösen szülővárosában, amelyért addig és azután is igen sokat áldozott és fáradozott A Csatártól való szabadulási törekvés és a méltatlanul mellőzött illustris egyénnek elégtételt adni vágyás olyan pártot toborzott melléje, mely a fanatismust illetőleg semmivel sem maradt a Csatár pártiaké mögött, sőt még sok tekintetben túl is szárnyalta azt. Értelmiség, kereskedők, iparosok, tekintélyesebb józanabb földmivesek — bár utóbbiak még mindig kis számban, mert a zöme kitartott Csatár mellett — sereglettek zászlaja alá, részükről addig soha sem tapasztalt lelkesedéssel. De nemcsak lelkesedtek, hanem dolgoztak is. (Befejező közlemény következik.) 40 előfizetője volt. A legelső előfizetők között a következő neveket és hivatalokat találjuk : dr. Fábry Sándor főispán (1), Alis- páni Hivatal (2), dr. Kun Pál kórházi fő orvos (3), Novák Kamii törv. elnök (4), Államépitészeti Hivatal (5), Ügyészség (6), Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület (7), Alispáni lakás (8), Folyammérnöki Hivatal (9), Pénzügyigazgatóság (10). Menhely (11), Ladies György (12), Dutkay Béla polgármester (13), Czinczár Adolf, Weisz Mór, Reisner Emánuel, Berkes Sándor főorvos, Braun és Czinczár, Katonaság, Dobay János, Schriffert József építész, gróf Almásy kastély, Gyulavárosi Takarékpénztár, stb. Egy 1910. évi előfizetői névsor tanúsága szerint, tehát 15 esztendő múlva, az előfizetők száma Gyulán 78-ra emelkedett Ma az előfizetők száma közel jár a kétszázhoz, sőt a szolgálati állomások beszámításával az állomások száma már meg is haladja a kettőszázat. A helyzet tehát az, hogy ha még ogy-két újabb előfizető jelentkezik, akkor a vonatkozó rendelet értelmében Gyulán is megkezdik a beszélgetések számlálását, vagyis akkor nem havi átalányban fizetik az előfizetők a telefondíjat, hanem a beszélgetések száma szerint. Ez azonban csak a magán előfizetőknek jelent némi előnyt, az ipart, kereskedelmet és közigazgatást kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. A sarkadi és elek! gyümölcstermelők a \ú\ megszervezett gyulaiakhoz akarnak csatlakozni (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai gyümölcstermelők, mint ismeretes, nem régiben megalakították a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének gyulai fiókját. Az alakuló gyűlés igen nagy érdeklődés mellett folyt le s az egyesület tagjainak száma egészen rövid idő alatt 230-ra emelkedett. Az egyesület minden lehető módon azon van, hogy tagjait minél megfelelőbben ellássa úgy tanácsokkal, mint kedvezményes szerekkel és favédelmi eszközökkel. Már eddig is több fapermetező készüléket vásároltak s azt egészen minimális díj ellenében kölcsön adják a tagoknak, hogy fáikat azok is megpermetezhessék, akik nem rendelkeznek megfelelő anagiakkal ahoz, hogy permetezőgépet vásároljanak maguknak, vagy pedig csak olyan kevés fájuk van, hogy azért nem érdemes külön permetezőt beszerezniük. Az egyesület igy csakhamar igen népszerű lett s hasznos tevékenységének hire a szomszédos községekbe, Sarkadra és Elekre is eljutott, úgy hogy onnan a napokban több gazda járt benn Tits Reinhardtnái s közölték, hogy szeretnének csatlakozni a gyulai egyesülethez. Örömmel regisztráljuk ezt a tényt, mert azt látjuk belőle, hogy a gyümölcstermelők egyesülete a minőségi gyümölcstermelés érdekében buzgón és áldozatkészen működik. Egy csoport Elekről és Sarkadról holnap már be is jön, hogy megtanulja a permetezést az itteni gazdáktól. Női és gyerek tavaszi kabátok igea olcsó árakban a TÁN 41 divathá ban. íoo 3—* Negyvenéves a gyulai telefon. Alighanem bevezetik a számlálási rendszert
