Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-04-21 / 32. szám
1935 április 21 BÉKÉS 5 A régi Gyuláéi. Irta: IMPLOM JÓZSEF. A következő sorokban apróbb-nagyobb feljegyzéseket talál az olvasó, főleg a múlt századbeli Gyuláról. Nem nagyigény ti dolgok általában, de mint ahogy a gyertyaláng gyér fénye is csak világit a sötétben, ezek a kis adatok is némi fényt árasztanak nagyapáink és dédapáink életére. * A betyárvilág a múlt század derekán már utolját járta. Itt-ott azért még meggyűlt a dolga a megyei komiszárosoknak egy-egy virtuskodó szegénylegénnyel. 1870- ben a csendbiztosok valami Szőke Bandi nevű betyárt fogtak el, de az kibontotta a megyeház színje tetejét és azon át megszökött. Persze kurrentálták megyeszerte. Néhány napra rá meg is fogták a csanádmegyei pandúrok a dombiratosi csárdában Már pisztolyt is kerített magának. * A békák ma is felverik még egyikmásik utca éjjeli nyugalmát, de régebben, amikor még a félhatár merő mocsár volt, még több volt belőlük. 1747. szeptemberében azt irta Csány Ferenc Széchenyi Antalnak : „Gyula vára körül pedig annyi a rettenetes varakos béka, hogy már majd nem járhatni miattok“. % A Ferenay utcájában, a mai Munkácsy Mihály-utcában ezelőtt 65 esztendővel olyan kátyúk voltak, hogy ősszel-tavasszal jótét lélek nem mert behajtani az utcába. Egy vidéki szekér 1870. őszén úgy megfeneklett, hogy a rajta ülők egy része, nem mervén a feneketlen sárba leszállani, az éj tsz ak át kénytelen volt a kocsin tölteni. De más utcákban is oly nagy volt a sár, hogy jór csizma nélkül nem lehetett elindulni. Hát még a határban! Ha az őszi esőzések beálltak, fagyig csak lóháton lehetett valami gabonát behozni. Az idősebb olvasók talán még emlékeznek azokra az egyetlen fatörzsből kifaragott teknőcsónakokra, melyek elé lovat fogtak, és a sár tetején úgy vontatták be a termést a tanyákról. Sokan ezen az alkalmatosságon szállították a gyerekeket is reggelenként az iskolába. * A gyepmesternek a 60-as évek végén egy ma már különösnek tetsző teendője is volt. Ha valaki felakasztotta magát, holttestét neki kellett elszállítania. * A himlőoltás nem egészen uj találmány. Riegler Zsigmond vármegyei főorvos 1801- ben Pesten töltött néhány hónapot, hogy az akkor még körülményesebb himlőoltást elsajátítsa, 1802-ben már 2848 gyermeket oltott be. A múzeumban van két száz év előtti himlőoltási bizonyítvány, * Inségmnnka. Ez sem uj fogalom. A múlt század 60-as évei száraz esztendők voltak. Ebben az időben a Körözs-szabályo- zásnál „ínséges munkák“ folytak. * Ispotálynak hívták kétszáz ét előtt az elaggott szegények házát. A gyulai csizmadiacéh 1757. évi privilégiumában olvassuk, hogy ha a görög kereskedőket rajtakapták, hogy oly csizmát árultak vásáron kívül, amely a csizmadia mesterség körébe tartozott, áruikat egyszeri megintés után a céh nrasági segédlettel az ispotály számára elkobozta. * A káposztát a világháborúig főleg Székudvar környékéről szállították Gyulára. Szinte mesének hangzik, hogy a múlt század íW0 SZAVATOLT SZÍNTARTÓ 3*90 58 4—10 60-as éveiben volt oly pénteki hetipiac, j amikor 500 szekér állt a piactéren megra- j kodva káposztával. Innen vitték tovább Csabára, Békésre fenyődereglyéken, egyre- egyre 1250 fejet is rakva. ❖ A kengyelfutókra bizonyára még sokan jól emlékeznek. Még a 900-as évek elején is gyakran megjelent Gyulán egy-egy kengyelfutó. Tarka ruhában, kifestett arccal szaladt órahosszat a Városház-utcán. Ruháján csilingeltek az apró rézcsörgők. Kezében pálca volt, amelyel elhessegette az eléje kerülő suhancokat. A végén aztán kalappal szedte össze a gyéren hulló filléreket. ❖ Kombié tons ág. Másfél századdal ezelőtt az utcaajtók még nem igen voltak zárral ellátva. Megtette a fakilincs is. Ha az egész i család kiment a tanyára, a háziasszony kitette a ház eresze elé a kendertilót. Ez azt jelentette, hogy senki sincs otthon. Ha valaki véletlenül benyitott az utcaajtón, látva ott a kendertilót, a világért sem ment volna az udvarba. * Munkácsy Mihályról az van a köztudatban, hogy Szamosi Elektől tanult először festeni. Munkácsy már előbb egy Fischer nevű gyulai festőhöz is járt festegetni. * A régi református magyarok hosszú hajat viseltek még 80 éve is. Hajuk két oldalt csimbókba volt fonva. Hátul pedig fésű volt belettizve. A régiek elbeszélése szerint, az ajtósfoki és környékbeli reformátusok még a múlt század derekán is a mai Kiskörös vizén csolnakon jöttek be vasárnaponként, Zsoltárokat énekelve eveztek a templomig. ❖ Szélmalom. A Bika-tótól délre a kigyósi ut mellett állt még a 70-es években is egy szélmalom. A mellette levő mai kolera-temetőnek még jó ideig szélmalmi temető volt a neve. A Szabadságharc előtt a szolnok-aradi vasutat először Csaba-Gyula-Elek-Kurtics irányában cövekelték ki. Csaba felől a szélmalom és vásárállás táján jött volna a vasút, vagyis az állomást a város déli oldalára építették volna. * Az első tornaegylet 1870. január 16- án alakult meg Gyulán. A neve Békésgyulai Torna-és Tűzoltó egylet volt. Az első torna- tanitó a pesti Oherolli János volt, aki tornát és vívást tanított. A tornaiskola megnyitó ünnepélyén 1870. május 15-én a megyeháza feldíszített kertjében egyenruhás tornászok különböző gyakorlatokat mutattak be. A közönség elégedetten távozott az első gyulai tornabemutatóról. (Folytatjuk.) Az uj menetrend összeállításánál a MÁV tekintetbe vette a gyulai kívánságokat. (A ,, Békés“ munkatársától.) A Máv uj nyári menetrendjének összeállítása megtörtént s örömmel látjuk, hogy annál az igazgatóság figyelemmel volt azon kívánságokra is, melyeket a gyulaiak már oly régóta hangoztatnak a közlekedés megjavítása érdekében. Elismeréssel kell megállapítanunk, hogy a kormányzat az utóbbi időben igen sok jóindulatot tanúsít súlyos helyzetben levő városunk iránt s minden lehetőséget kihasználva azon van, hogy a határszélre került Gyula megmaradhasson az élő városok között és ne essék áldozatul semmi tekintetben, méltánytalan törekvéseknek. A csatlakozás és közlekedés megjavítása is azt célozza, hogy Gyula minél közvetlenebb kapcsolatban állhasson a megye többi helységeivel s a közlekedés mizériái következtében ne legyen kitéve annak, hogy akár gazdasági, akár más téren mind hátrább és hátrább szoruljon, csak azért, mert a magyarságot a trianoni béke béklyóiba verték. A kormányzat jóindulatának regisztrálása mellett azonban arról sem feledkezhetünk meg, hogy városunk ügyeit úgy az iparosság, mint a kereskedelmi csarnok a legnagyobb érdeklődéssel kísérik s igen élénk agilitást fejtenek ki azért, hogy a város életlehetőségeit megőrizzék. A közlekedés megjavítása érdekében például a kereskedelmi csarnok igen szép és eredményes munkát végzett,,, az iparosság pedig az ÖTI-központ visszahelyezése körül fejtett ki igen energikus és eredményre vezető tevékenységet. Az uj nyári menetrend szerint Gyuláról most a következő időpontokban indulnak vonatok: Békéscsaba felé : 3 52, 7, 12. 28, 15. 45, 21.05, és 22 órakor, mig Sarkad felé: 3. 51, 8. 20, 13. 57, 18. 25 és 21, 05 órakor. Az uj menetrend életbelépésétől kezdve tehát Békéscsabán lényegesen keveseb- I bet kell várni a csatlakozásra. A menetrend május 15-én lép életbe. FÉNYKÉP< 1 drb 18X24 2*50 P 6 drb levelezőlap 5*— P Ámafőríelvételek kidolgozása filléres árakon. 95 v3> FELDIUAM fényképész, VÁROSHÁZ-UTCA 3. SZÁM
