Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-04-11 / 29. szám

2 BÉKÉS 1935 április 11 egyhangú helyesléssel tudomásul vette. Az átépités 3700 pengőbe kerül. Másnap, szerdán délelőtt a közigazgatási bizottság tartotta ülését, ugyancsak Fáy Ist­ván dr. főispán elnöklete alatt. A tárgysoro­zat első pontja az alispáni jelentés volt, ame­lyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk : I. Közbiztonság. Az elmúlt hónapban a vármegye területén a személybiztonság 57 esetben, mig a vagyonbiztonság 174 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság 9 esetben történt. Állaraellenes és defaitista mozgalmakról nem kaptam jelentést. II. Földmivelés, ipar és kereskede­lem. Március hónap időjárása mezőgazdasági szempontból kedvezőnek volt mondható. Az őszi vetések a hónap elején bekövetkezett melegebb időjárás következtében erőteljes fejlődésnek indultak. A kisipar és kereskedelem helyzete vál­tozatlanul rossz. III. Közlekedés, tűz- és árvédelem. A törvényhatósági kiépített utak álla­pota ellen indokolt panasz a múlt hó folyamán sem érkezett. Az időjárási viszonyok kedvezőre for­dulván, az államépitészeti hivatal a vármegye területén megindította azoknak a munkála­toknak elvégzését, melyek a közúti költség- vetésben előirányozva vannak. Fotyamatban vannak tehát mindenütt a hengerlési munká­latok, a nagyszénás—kondorosi, szarvas— nagyszénási utak építési munkálatai és eze­ken kívül több helyen, igy a mezőberénv—* szarvasi utón is tervszerű földmunka indult. A vármegye területén március hónap­ban előforduló tüzesetekről 7 tüzkárjelentés érkezett be. A tűzkár épületekben 200 P., ingóságokban pedig 550 P. Az összes tüz- MlJJÄ peügö. Meg kell emlékeznem a választási agitál Í 'ós időszak alatt arról az Endrőd községben! rtént mélyen sajnálatos eseményről, mely ipok<ta át a vármegye, sőt az egész ország kosságának figyelmét is magára vonta és izgalomban tartotta. Erről az eseményről csak a már eddig megállapítható száraz té­nyeket véve figyelembe jelentem, hogy folyó évi március hó 20-án délután fél 4 órára Andaházi-Kasnya Béla akkor képviselőjelölt kapott az illetékes közigazgatási hatóságtól engedélyt arra, hogy Endrőd községben, a községháza udvarán, programmbeszédet tart­hasson. A gyűlésre hatósági biztosként, dr. Bakos József tb. főszolgabíró rendeltetett ki. A főszolgabíró a gyűlés megkezdésének határidejéül kitűzött idő után, még meg nem állapított ideig várt és amikor az orsz. gyűl. képviselőjelölt nem jelentkezett, kijelentette, hogy a gyűlés nem lesz megtartva és igy azt feloszlatta. Az egybegyült tömeg fel- szólittatott a szétosztásra, ami minden emlí­tésre méltó akadály nélkül meg is történt. A tömeg oszlása közben érkezett meg a képviselőjelölt, aki értesülést kapván a fel­oszlatásról, a hatósági biztos intézkedése miatt, a belügyminiszter úrtól kért telefonon intézkedést. A már oszlófélben levő tömeg valamiképen tudomást szerezve arról, hogy felsőbb hatóság intézkedése várható, a köz­ségháza előtti téren a kirendelt karhatalom többszöri felszólítása ellenére gyülekezett és szétoszlásra hajlandóságot nem mutatott. Majdnem egy órán át állott szemben a kiren­delt karhatalom a folyton szaporodó tömeg­gel, amikor is a karhatalom fegyvert hasz­nált. Ezen fegyverhasználat következtében a tömegből heten meghaltak és tizen súlyosan megsebesültek. A fegyverhasználat jogossá­gának és körülményeinek kérdését az arra illetékes hatóság vizsgálata fogja tisztázni. A magam részéről 20-án délután háromne­gyed 5 órakor hivattam fel a belügyminisz­térium által, utasítást kapva, hogy a gyűlés megtartásának érdekében, mint illetékes II. fokú hatóság járjak el. A tényállás meg­állapítására tett intézkedéseim közben érte­sültem 5 órakor Endrőd község főjegyzőjétől, akivel éppen telefonon beszéltem, hogy a csendőrség fegyverét használta. Azonnal a helyszínére szálltam ki és lefolytattam egy előzetes vizsgálatot, melynek eredményeként azt láttam, hogy az eset egyes közigazga­tási vonatkozású körülményeinek fegyelmi vizsgálat keretében való megállapítása lát­szik szükségesnek. Ezen megállapítás alapján dr. Pálka Pál j. főszolgabíró és Bakos József szolgabiró, tb. főszolgabíró ellen a fegyelmi eljárásfelrendeltem és utóbbit állásától is felfüggesztettem. Az elrendelt fegyelmi vizs­gálat ezidőszerint még folyamatban van, de a legrövidebb időn belül befejezést nyer. (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 10-én délelőtt Fáy István dr. főispán elnök- lésével ülést tartott. Az ülés megnyitása után Fáy István meleg hangon üdvözölte a közigazgatási bizottságban újból megjelent Zöldig János dr. e. ü. főtanácsost, aki a vármegye felkérésére a vm. tiszti főorvosi hivatal vezetését, mivel Csermák Béla dr. főorvos betegszabadságon van, ideiglenesen ismét elvállalta. Mint a „reformnemzedék legfiatalabb tagját“ üdvözölte s kérte, hogy tapasztalatokban gazdag tudását ismét gyü- mölcsöztesse a közegészségügy szolgálatában. Az üdvözlésre Zöldíj János dr. közvetlen hangon reflektált. Megköszönte az üdvözlést s kijelentette, hogy a munkakört, amelyet ezelőtt 40 esztendővel kezdett meg, újból örömmel tölti be. A régi stilus becsületes ségével fog ismét munkálkodni, mondta. Az alispáni jelentéshez senki sem szólt hozzá. A következőkben a feliratokra érke­zett miniszteri válaszok ismertetése követ­kezett. Közli a miniszter, hogy az orosházi— pusztaföldvári ut építését a bizottság felirati kérelme alapján már megkezdték, a mező- beróny—köröstarcsai ut kiépítése azonban csak akkor indulhat meg. ha arra meglesz a fedezet. Zöldy János dr. jelentése szerint a vármegye A munkanélküliség kérdésére, mint amely jelentéseimben állandó rovatot képez, jelen­jem, hogy a múlt hónap folyamán a mező- gazdasági földmunkásság és az ipari segéd­munkásság is munka-alkalom nélkül, nehéz helyzetben volt. A munkások tervszerű foglalkoztatása a múlt hónapban is folytató­dott, de ennek dacára igen nagy számban keresték fel a munkanélküliek a hatóságokat és terjesztették elő túlnyomórészt, kenyér és készpénz segély iránti kérelmeiket. A kérel­mezők’ a hatóságok előtt azt állítják, hogy nincs munkájuk és ennek következtében magukat és családjaikat élelmezni nem tud­ják. Igen gyakran előfordul azonban, hogy ha a hatóság megfelelő munkaalkalomról ezeknek a munkásoknak foglalkoztatása végett gondoskodik, akkor azt jelentik ki, hogy nincs élelmük és ennek következtében mun- kábaállni nem tudnak. Több helyen a ható­ság ilyen kijelentésre előleget folyósított, de a következmény az volt, hogy az előleget felvették, azt vissza nem téritették és mun­kába sem állottak. Ennek az igen gyakran tapasztalt m igatartásnak az oka az, hogy a hatóságok előlegek és segély kiutalásokat fokozatosan a legszűkebb körré szorítják és kénytelenek lesznek teljesen be is szüntetni. Viszont munkaalkalmak teremtése iránt a hatóságok a jövőben is minden lehetőt el fognak követni. közegészségügyi állapotában némi rosszab­bodás állott be. A kanyaróban való meg­betegedések száma tetemesen csökkent, emel­kedett azonban a szövődményes influenza esetek száma. Eddig 65 esetet jelentettek be s ezek közül 12 halálos kimenetelű volt. A trachomások száma a vármegyében 501. Telegdg Lajos dr., Haviár Gyula dr., Beliczeg Géza és Márki) Barna dr. útépí­tési és gazdasági ügyekben szólaltak fel. Jung Miklós dr. tanfelügyelői jelentése szerint az Akadémia Wodianer-diját az idén Molnár János békéscsabai tanító kapta. Közel 10 msISiő pengő a vármegye adótartozása. (A „Békés“ műnk atái s át ól.) Elek Lajos pénzügyigazgató jelentése szerint a vár­megyében a múlt évi egyenes adó hátralék 4,795.106 pengő, mig a helyesbített tarto­zás összege, a folyó évi kivetéssel együtt, 9,503.622 pengőt tesz ki. Egész évben befi­zettek 704.933 pengőt, tehát a hátralék 93-96%. A védett birtokosok március hó folyamán mindössze 2695 pengő adót fizet­tek be. Tartozásuk 614.027 pengő, vagyis 99%. Forgalmi adóból az elmúlt hó folya­mán 79.2S6 pengő folyt be, 2922 pengővel több, mint a múlt esztendő azonos hónapjában. A „reaktivált“ Zöldy Jánost, mint a „reformnemzedék legfiatalabb tagját“ üdvözölte a főispán a közigazgatási bizottság ülésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom