Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-04 / 78. szám
2 BÉKÉS 1934 október 4 Szabad megegyezés esetén, ha az utas a kocsit visszamenetre nem használja, az üres visszatérésért viteldij fizetendő, azonban az egyezséget úgy kell létesíteni, hogy a megállapított viteldijban a visszatérési dija is bent foglaltassák. Várakozás esetén a bérkocsi vezetőjének jogában áll a már teljesített fuvar után esedékes viteldijat előlegképen kérni. Áz Alsó-Fehérkőrösi Ármente- sitő, Belvizszabályozó és Viz- liasznositó Társulat közgyűlése. Az Alsó-Fehérkörösi Armentesitő, Belvizszabályozó és Vizhasznositó Társulat Gyulán a Társulat hivatalos helyiségében, 1934. évi október hó 15-én, délelőtt 9 órakor választmányi ülést, ezt követőleg pedig, ugyanaz napon délelőtt fél 11 órakor közgyűlést tart, az alábbi tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztés. 2. A m. kir. földmiveléstigyi miniszter 37.430—1034. V. B., 44.132-1934. V. A. , 44.148—1934. V. A., 37.815—1934. V. B. I., 44.322 —1934. V. A., 44.312. 1934. V. A., 38.254- 1934. V. B. 1., 38.427—1934. V. B. I., 38.389—1934. V. B. , 44.418-1934. V. A., 70.500—1934. VI. 3, 38.489 — 1934. V. B. I. számú rendeletéinek előterjesztése. 3. Magyar-román Műszaki Bizottság iratainak előterjesztése. 4. Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságától érkezett iratok előterjesztése. 5. Békésvármegye alispánjától érkezett engedélyezési iratok bemutatása. 0. Igazgató-főmérnök időszakos jelentése. 7. Igazgató-főmérnök jelentése a folyó költségvetési év utolsó négy hónapjában várható kiadásokról és bevételekről. 8. Az árvédelmi tartalékalap felemelése a meglevő alap kamataival. 9. Jelentés a belvizrendezési alap eddigi felhasználásáról, javaslat ezen alap további rendeltetésének megálla | dtására. 10. Elnöki előterjesztés az alelnöki javadalmazás megállapítása tárgyában. 11. 1935. évi költségvetés beterjesztése. 12. Füzesek haszonbérleti szerződéseinek bemutatása. 13. Palotai Ferenc társulati gépész kérelme családi pótlék iránt. (Csak választmányi tárgy.) 14. A Tisza-dunavölgyi Társulat központi bizottsága jegyzőkönyveinek bemutatása. 15. Tisza-dunavölgyi Társulat, Nyugdíj- intézet közgyűléseire kiküldöttek választása. 16. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése. 17. Uj tisztviselők eskütétele. (Csak választmányi tárgy.) ÉJFÉL ____ Fe szült csendben állt. Nem az orrán, hanem a száján lélegzett, sebesen, mint aki izgatott. Időnkint lábujjhegyre állott, s kilesett rejtekéből, aztán megint visszahúzódott. Hallotta szive kótogását, s a nyakán két oldalt úgy lüktettek az erek, hogy szinte mozogni érezte a fejét. Görcsösen szorította a vasat, amely már egészen átmelegedett a kezében. Tudta, hogj' erre fog visszajönni. Leste, várta, hogy mikor gyanútlanul odaér, leüthesse. Ahogy ott állt és várakozott, a nagy izgalom mellett is összefüggő gondolatai támadtak. Ölni fogok, gondolta, egy élőlénnyel kevesebb lesz, talán már egy perc múlva, a földön. Jön, erre-arra nézeget, szive szabályosan löki szerte a testbe a vért, be- szivja a tüdeje a levegőt, kiengedi s ekkor jön egy mozdulat és mindennek vége. A szív nem löki a vért, a tüdő nem szívja a levegőt. Csak egy ütés és egy gyönyörig komplikált gépezet elromlik, megáíl s nem lehet többé elindítani. Fütyülök rá. Lábujjhegyre állt s ismét kilesett. Előbb azonban felemelte a vasat, hogy ha esetleg már a közelben van, azonnal lesújthasson. Még nem volt ott, de már jött. A szive még sebesebben kezdett dobogni, a teste megfeszült s érezte, hogy a szemei megtágulnak. Különös érzése támadt. Egyszerre sikamlósnak kezdte érezni a vasat. Mintha vér csörgött volna rá s ott megakadt volna. Pedig csak a tenyere izzadt az erős szorítástól. Már attól tartott, hogy nem tud lesújtani, kicsúszik a kezéből a vas és az áldozat megmenekül. Pedig már ott érezte karjában a pokoli gyönyört, amikor lesújt rá. De hirtelen elmúlt ez a különös érzés s ujjai, mint az acélkapcsok, tapadtak a vasra. Mintha egybeforrt volna testével, ügy érezte, hogy nem is egy különálló, idegen tárgyat tart, hanem a karja nyúlt meg. Már hallotta a neszt. Lábaiban valami kis zsibbadást kezdett érezni. Idegei és izmai megfeszültek. A jobb lábával kissé hátralépett, vigyázva, nehogy zajt üssön s a vasat felemelte és lesújtott. Erezte, hogy az ütés alatt megreccsen a csont. Megborzadt és megremegett. Behunyta a szemét, de úgy is látta a meleg agyvelőt s a vért, amint kiszivárog az áldozat száján és orrán. Mintha kissé megszédült volna, nekitántoro- dott a falnak s hideg veríték lepte el a homlokát. Ujjai eleresztették a vasat savas súlyosan koppanva hullott a lábaihoz. így állott egy darab ideig. Tenyereivel a falnak támaszkodott. Tenyerei forrók voltak s jólesett nekik a fal hűvössége. Idegizgatottsága érzékennyé tette ujjai hegyét. Ahogy a falat tapintotta, külön külön érezte a malter homokszemeit, különbségeket vett észre homokszem és homokszem között. A plébániatemplom tornyában az óra ütni kezdett. Tizenkettőt ütött. Tenyereivel elnyomta magát lassan a faltól s előrelépett. Lassan, mint. aki élettelen test felé közelit. A következő lépést már határozottabban tette. Aztán hirtelen lehajolt s az élettelen egeret farkánál fogva kidobta az ablakon... N. Vitéz Marton Béla magyar királyi gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Szinház Barátainak Egyesülete ügyvezető elnökének nyilatkozata a sajtó számára: A miniszterelnök nemzeti munkatervé- ben megállapította azokat az irányelveket, amelyek a nemzeti egység kormányát kultúrpolitikájában vezetik. Magyar nemzeti sajátságokban gyökerező kultúra kifejlesztése és a nép széles rétegeinek művelését, nevelését előmozdító erőteljes közművelődési politika az az alap, amelyen a megujhodó Magyar- ország kulturális intézményeinek fel kell épülnie. A Nemzeti Munkaterv szelleméből természetszerűleg következik, hogy nagy célkitűzéseinek fokozatos megvalósításában nemcsak a hivatalos szerveknek, hanem a magyar társadalomnak is fontos szerepet kíván biztosítani. A Nemzeti Szinház Barátainak Egyesülete tehát — amelynek alakuló ülését most tartottuk — elsősorban a társadalmi önsegély gondolatának akar művészeti eszköze lenni. De egy másik körülmény is kényszerítő erővel mutatott ré a N. Sz. B. E. megalakításának sürgős szükségére. Ez pedig első színházunk közismerten nehéz anyagi helyzete, ami Vojnovich Géza kormánybiztos kiváló vezetése mellett is erős akadálya annak, hogy a szinház hivatását akként töltse be, amint azt szeretné. Az öncélú nemzeti élet megvalósításának nagy munkájába állítva, ennek a baráti egyesülésnek az a célja, • hogy a színművé- szetet közelebb hozza a nemzet széles rétegeihez és a Aemzeti Szinház értékes munkáját fokozottabb mértékben biztosítsa a nemzetnevelés nagy feladatai számára. Ezért a N. Sz. B. E. lényegében kétféle tag-kategóriát kíván létesíteni. Az egyik a rendes tagok kategóriája, akik tagságuk- kal"arra kötelezik magukat, hogy havonként három elsőrendű jegyet váltanak megí Ez tehát nem jelenti a tagok mértéken felüli igénybevételét, hanem csupán mintegy társadalmi kötelezettséggé teszi a Szinház rendszeres látogatását. Talán ennél is nagyobb és népi szempontból jelentősebb szerepe van azonban a bérlő-tagok kategóriájának. A bérlő tagok, amelyek az ország önkormányzatai, tanintézetei, nagyobb szervezetei, intézményei, vállalatai sorából kerülnek ki, arra vállalnak kötelezettséget, hogy a szezonban a színházat havonta egy-egy estére kibérlik. Ez a tag-kategória módot nyújt arra, hogy a nemzeti társadalom széles rétegét egészen csekély anyagi áldozat mellett bevonhassuk a Nemzeti Szinház magas nívójú színházi kultúrájába. Elsősorban a vidékre és itt is különösen a vidék vezető értelmiségére gondolok, ahonnan kulturvonatok beállításával hatalmas tömegeket fogunk a fővárosba hozhatni. Az egyesület nagy nemzetpolitikai jelentőségére való tekintettel másirányu nagy elfoglaltságom ellenére is szívesen vállaltam az ügyvezetői elnökséget, annál is inkább, mert Hóman Bálint kultuszminiszter úrral folytatott megbeszélések folyamán tapasztaltam, hogy az uj egyesület működése kitünően beilleszthető az ő kulturális terveibe és nagyvonalú nemzetnevelési programjába. A Gyulai Szépmives Céh ülése. (A „Békés“ munkatársától.) A Gyulai Szépmives Céh kéthónapos nyári szünet után ma délután ismét ülést tart. Az ülésen Nagy Gusztáv Ákosfyné Eötvös Irén verseit mutatja be, mig Branswetter Béla egy novelláját fogja felolvasni. A tárgysorozaton több folyó ügy is szerepel. A Céh a folyamatban levő meghívások során legutóbb Kóhn Dávidot hívta meg a rendes tagok sorába. Október 14: Hoffcr Joli előadóestje. (A „Békés“ munkatársától) Amint már közöltük, Hoffer Joli, a tehetséges fiatal előadó előző nagy sikerei után ismét a közönség elé lép. Műsorán ezúttal is értékes versek szerepelnek, amelyek az ő megkapó, stílusos közvetítésében minden bizonnyal most sem fogják hatásukat téveszteni. Az előadóest iránt, amelyen lapunk szerkesztője, Nagy Gusztáv mond bevezetőt, nagy érdeklődés mutatkozik s a jegyek nagy része már elővételben elkelt.
