Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-15 / 20. szám
Békés 1934 március 15 2 A Tesz. március 15-iki ünnepélye. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének gyulai szervezete az ifjúsági egyesületekkel és az Oktatók Egyesületével karöltve, március 15-én délelőtt 11 órai kezdettel az Országzászlónál (kedvezőtlen idő esetén a népkerti pavilion nagytermében) hazafias ünnepélyt rendez a következő műsorral: A vármegyék között Pest után első volt | Békésvármegye, mely az elfogatások megtörténte után tizenkét nap múlva : máju< 17.én tartotta tiltakozó gyűlését. Békésvármegyéről meg kell jegyezni, hogy a múlt század elején talán a legaulikusabb vármegye volt az egész országban. Ennek egyik bizonyitéka, hogy amikor a napóleoni hadjáratok befejezése után a bécsi kormány, az egész ország közgazdaságát alapjában megrázkódtató pénzdevalvációt léptette életbe, (pedig zárjelben megjegyezve, ez akkori devalváció valóságos idyll volt a világháború utánihoz) mi ellen az ország valamennyi vármegyéje tiltakozott, Békésvármegye volt az egyetlen, amely nem tiltakozott, hanem hála-feliratot intézett a devalvációért. Csakjhogy 1837-ben egészen más szellem uralkodott már Békésvármegyében is. Akkorára a reakcionárius és aulikus gondolkodást liberális és nemzeti áramlat váltotta fel, úgy hogy a kormány már 1836-ban, főispán helyett adminisztrátort állított a vármegye élére, borosjenői Ahél Antal személyében, aki 1841-ig működött, amikor a kormány kénytelen volt őt állásától felmenteni és főispánt nevezni ki helyette, gróf Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnőnk nagyatyja Károlyi György grófban, akinek installációja országos jelentőségű-politikai esemény lön. Mellesleg említve : gróf Károlyi György neje Zichy Karolina grófnő, a lelkes honleány, akinek érdemeit Petőfi Sá dór egy gyönyörű költeményben örökítette meg, maga is megjelent Gyu1. Hiszekegy. Énekli az Erkel Dalkör. 2. Szavalat. Tartja Kovács Dezső. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Harsányi Pál ref. esperes. 4. Magyar nóták. Játsszák a cigány- zenekarok. 6. Himnusz. Énekli a Ref. Énekkar. Ián és a vármegye színeit viselő és a közgyűlési termet máig is ékesítő, általa készített remek bársony selyem zászlót ajándékozott a vármegyének Hogy Békésvármegye világnézete ilyen radikálisan változott, abban oroszlánrésze volt báró Wenckheim Bélának, aki később Károlyi után Békésvármegye főispánja, majd a kiegyezés után belügyminisztere, 1875-ben pedig miniszterelnöke lett az országnak, 1837-ben már Bákésvármegye másodalispánja volt Wenckheim Béla kezdeményezésére hívták össze május 17-ikére Gyulára a vármegye közgyűlését, Ez volt a múlt század első felének legszenzációsabb, egyben legjelentősebb közgyűlése. Atzél Antal adminisztrátor el se mert rá jönni és helyette az első alispán elnökölt és vezette a tanácskozást, amelyen a vármegye szószerint közölt közgyűlési protokolluma szerint megjelentek : Nemes és vitézlő Novák Antal rendszerinti alispán előlülése alatt báró Wenckheim Béla másod alispán, idősb gróf Esz- terházy Mihály, Leopold jeles rend lovagja, Vidovich György kir. tanácsos és udvarnok, Stachó János, Csepcsányi Tamás, Lehóczky Lajos és Omázta Zsigmond rendszerinti, Szombathelyi Antal, Beliczey József, Fejes József nagyváradi kanonok és gyulai . plébános, Bessenyei Károly, gróf Festetics Károly Albert, Novák Ferenc, Szeghő József, Németh Antal, Gedeon Gábor, PauCsekély érdeklődés mellett választott tisztikart az 012 KE. gyulai kerülete. (A „Békés11 munkatársától.) A gyulai kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak társulata, amely tudvalevőleg az OMKE. szervezetébe olvadt be, vasárnap délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt csekély érdeklődés nyilvánult meg, amennyiben a 86 tag közül mindössze 23 jelent meg. A beteg Sándor Dénes helyett Keppich Frigyes dr. ügyész elnökölt. Megemlítette a félszázéves múltra visszatekintő társulat és az Omke fúzióját, majd az évi jelentés után azt a közönyt tette szóvá, amellyel a tagok eddig a társulati élettel szemben viseltettek. A felügyelő bizottság jelentését továbbá a pénztár és vagyon-jelentést egyhangúlag tudomásul vették, majd a tisztikart választották meg és pedig a hivatalos lista szerint. A választás eredménye: Elnök Sándor Dénes. Társelnökök: Werner József, Läufer Sándor, Szécsi Márton. Ügyész : dr. Keppich Frigyes. Főtitkár: Gyenes László. Titkárok ; Brill László, Diósi Üajos. Igazgató : Faragó Andor. Pénztáros : Fleischer Sándor. Ellenőr : Krausz Lajos. Könyvtáros: Rácz Imre. Az érdekképviseleti választmány tagjai : Braun Vilmos, Diósi József, Fried Jenő, Gara Aladár, Gróh József, Kéri Lajos, Kohn Jenő, Lakos Jenő, Läufer Sándor, Messinger Gáspár, ifi. Mihalik János, Múlt Márton, Nagy János, Neumann Márton, Reisner István, Schillinger Lipót, dr. Schneider József, Szécsi Márton, Tanai Lajos, id. Vámos György. Az általános választmány tagjai: Braun Mór, Danka Lajos, Démusz Ferenc, Erdélyi Andor, Goldberger Emil, Junászka Ferenc, Kardos Imre, dr. Készt Zoltán, Kéri Andor, Klein Sándor, Kocsis László, Nádor Mór, dr. Oláh Emil, Pfaff Ferenc, Práger Frigyes, Reisner Ede, Sál József, Stern László, dr. Szóbél Dávid, Vlay Miklós. A számvizsgáló bizottság tagjai: Goldlovicz Gábor, Tormásy Lajos főorvos, Bo- doky Mihály földmérő, Farkas Gábor, Kiss Antal m ndnyájan táblabirák, Kiss János főjegyző, Karassiay István másodaljegyző, gróf Almásy Dénes, Kalmár Mihály, Ambrus Lajos tiszteletbeli aljegyzők, Virágos Sándor, Omázta Lajos másod adó szedőké Vidovich Ferenc és Simay Kajetán főszolgabírók, Kállay Ignácz, Boczkó Károly al- szolgabirák, Lengyel Márton főügyész, Stummer Imre alügyész, Koricsánszky István. ifjabb Farkas Gábor tiszteletbeli al- ügyészek, Bogyó Nepomuk számvevő, Tom- csányi József, Kiss Péter, Jugovics József, Pap József rendszerinti esküdtek, Kálló József csendbiztos, Hahóty László inspektor, Birizdó András élet tárházi biztos, több urodalmi ügyviselők és számos megyei nemesség, akiknek nevét a jegyzőkönyv — sajnálatomra — nem említi A közgyűlésen báró Wenckheim Béla óriási hatást keltő fulmináns szónoklattal terjesztette elő a tiltakozást, amelyet támogattak Seombathelyi Antal (1848-ban a vármegye hires alispánja), gróf Almásy Dénes, köztiszteletben álló hasonnevű grófunk nagybátyja, majd Tormásy Lajos főorvos, aki elfogott János fia és a maga nevében is tiltakozott a törvénytelen elfogatások ellen. A tanácskozás órákig tartott és senki se mer felszólalni Wenckheim Béla alispán indítványa ellen, amely azután. — ha nem is egyhangúlag, mert akadtak A Gyula—Békéscsaba közötti máv. közlekedés mizériája a közigazgatási bizottság ülésén. (A „Békés“ munkatársától.) Békés vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én délelőtt ülésf tartott Az alispáni jelentéshez általános feltűnést keltve, senki sem szólt hozzá. A jelentés után több, mint egy óra hosszat a gyomai Mácz patika bérlete, illetve Mácz Ákosnak és F'arkas Andornénak a vármegyei árvaszék ellen tett panaszának ügyével foglalkozott a bizottság, A panaszosok azt irták a miniszterhez küldött beadványukban, hogy az árvaszék j intézkedései tették őket tönkre. A miniszter az iratokat a közigazgatási bizottsághoz küldte le, azzal, hogy az ügyet vizsgálja meg s a megvádolt árvaszék és gyomai gyámügyi jegyző szerepét tisztázza. A bizottság határozatában megállapította, hogy ez időszerint nem látja indokoltnak, hogy az ügyből kifolyólag vizsgálatot indítson A Vésztő és Szeghalom között létesítendő máv-rakodóvágány elnevezése ügyében a bizottság úgy döntött, hogy azt a kérelmet, amely a rakodót Sváb-majori kitérőnek kívánja elnevezni, elutasítja s a ki- agazásnak a Mágori-majori kitérő nevet adja A megye egészségi állapota kielégítő. Trachomás beteg 359 van Békcsvármegyé- ben. Jelentette a főorvos, hogy mivel a mázas cserépedények miatt számos mérgezés történt, a cserepeseknél vizsgálatot végez tek s megállapították, hogy legtöbb mester olyan mázzal dolgozik, amelyből a savas ételek ólmot oldanak ki. A szükséges intézkedés megtörtént. Elek Lajos pénzügyigazgató jelentése szerint az adóhátralék 94.41 százalék. A tanfelügyelői jelentés kapcsán Her- csuth Kálmán tanfelügyelő és Telegdy Lajos dr. között heves vita fejlődött ki az iskolaszéki és tanfelügyelői hatáskör tekinteteben. A heves vita végén a bizottság végül is elfogadta a tanfelügyelő jelentését. Az áliamépitészeti hivatal jelentése során az elnöklő Márki/ Barna dr. alispán javaslatára elhatározta a bizottság, hogy a Gyula—Békéscsaba közötti máv. közlekedési mizéria megszüntetése ügyében felír a kereskedelmi miniszterhez. Ugyancsak Márky Barna dr. javaslatára szerencse kivá- natait fejezte ki a bizottság Zahorán Pái intézőnek, akit a kormányzó gazd tanácsossá nevezett ki. A gyűlés 11 órakor ért véget (»azdasági Kapható: ííobay János könyvárusnál, Gyulán. tisüíln máiiK 1-fd 3 szoba'eiöszoba i,irdöillQliU IIIUJUÚ I IC szoba és összes mellékhelyiségekből álló lakás, Munkácsy Mháiyu’ca 9 szám alatt 61 2-2
