Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-29 / 24. szám
Békés 1934 március 29 Ha jót akar, pgflk Stühmer árut vásároljon! Nagy választék nyulakban, tojásokban és minden egyéb csokoládé árukban MIHALIKNÁL haladhatnak. A menet zárt 8-as sorokban halad. Hogy az egységes éneklés biztosittassék, a kán tor hangja mikrofon és hangszórók utján egyszerre jut el a hívekhez. Ezúton is felkérjük a körmenet irányában lakókat, hogy ablakaikat díszíteni s gyertyákkal kivilágítani szíveskedjenek. Gyertyákat — a körmenetben résztvevők részére is*— a templom előtt fognak árusítani Figyelmeztetjük a híveket, hogy bent a templomban a gyertyákat meggyujtani nem szabad Mielőtt pedig a menet a templomban visszatérne, a gyertyák kint ismét eloltandók Kérjük a körmenetben résztvevőket, hogy a rendőrség utasításához alkalmazkodni szíveskedjenek. Passió a gyulavórii kápolnában. (A „Békés“ munkatársától.) Gyulaváriban egészen 1932 november 19-ig. amikor is a Szent Erzsébet kápolnát Lindenberger János dr. apostoli kormányzó megáldotta és átadta magasztos hivatásának, a katolikus hívek szentmisét csak igen ritkán és nehéz körülményük között hallgathattak. A kápolna megépítése óta azonban a hitélet igen kimélyült. Irányi György káplán, aki a misét végzi Gyulaváriban, a biveket mind bevonta az ak tiv hitéletbe, úgy hogy virágvasárnap már a passió előadásával olyan eredményét mutatták fel a buzgó munkának, amely a legteljesebb elismerést megérdemli. Z. Csiszár Ferenc gyógyszerész odaadó és hozzáértő betanításában a szenvedések történetének minden tragikuma és ihletés szépsége érvényre jutott. Biztos, alapos tudás, mély átórzés, tökéletes előadás és a hivek lelkére gyakorolt mélységes hatás jellemezték az előadást A passió előadóit istentisztelet után gróf Pongrácz Jenő ország gyűlési képviselő vendégül látta uzsonnára. Takácsy Dénes szereplése a budapesti Pázmány ünnepségen A Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány-Egyesülete ünnepélyt rendezett a Fővárosi Vigadóban. A rendkívül érdekes és nagyon értékes műsort a rádió is közvetítette. Ezt az irodalmi eseményt jelentő ünnepséget pár év óta — igen helyesen — a katolikus Írók és hírlapírók érdekében rendezik, hogy a közönség széles rétege tudomást szerezzen olyan értékekről, olyan nevekről, amelyeket eddig — a kisebb és szegényebb keretek miirtja őket, mint másokat a kenyérhiány. Egyre kevesebben lesznek, holott az emberi fejlődés érdekében, az emberiség isteni rendeltetésének betöltése céljából ezekre az úgynevezett „szép lelkü“-ekre épen olyan szükség van, mint a tömegekre. Ezek tartják fenn a művészeteket pártolásukkal, a szépségért való lelkesedésükkel. S itt jutunk el oda, hogy ez az ügy mégsem csak ezeknek a keveseknek az ügye, hanem az egész emberiségé, mert lelkesedés nélkül nincs haladás, nincs kultúra, lélek nélkül az ember a jászol elé kötött jószághoz hasonlítható, mely álmodni se tud másról, mint a teli vályúról. Ez az irányzat irtja ki a művészeket, írókat, költőket és degradálja őket pénzt kereső, mesteremberekké. Az igazi művész helyére azok lépnek, akik nem tudnak úgy írni, festeni, faragni, dalolni, mint amazok, de jobban tudják verni a vásári nagy dobot a portékájuk mellett. Alkalmazkodnak a tömeg ízléséhez, nem a tömeget emelik fel magukhoz, ők szállnak le hozzá, Írnak, festenek, dalolnak leszállított mérték szerint. A meg nem alkuvók, az alkotás égő vágyával, a művészet szent tüzével, lobogó lángjával a lelkűkben pedig hoppon maradnak ebben a vásári lármában, saját sikertelenségük ás a mások meg nem értett sikereit látva, lelkűkből kialszik a tűz s vagy lelki meghasonlásbán tengetik tovább üressé vált életüket, vagy maguk is elfogadják a tömeg ízlését, elfogadják irodalomnak, művészetnek azt, aminek sikerét látják, maguk is ebbe az irányba fordulnak, vagy bele nyugszanak abba, hogy ily siker számukra nem terem. — így van ez nemcsak a művészetben att — csak szükebb kör ismert és becsült. Az idei Pázmány ünnepen a papság jutott szóhoz, azok, akiknek neve irodalmi és művészi téren már fémjelzett. A hatalmas és előkelő közönség előtt megtartott Pázmány ünnepen maga a bíboros hercegprímás Seré'di Jusztinján dr. mondott mólyértékü. remek beszédet az igazságról és a keresztény etikáról. Margell Mihály dr. pápai kamarás az ünnepség jelentőségéről, Brisi/s Frigyes dr. ciszterc ta-tanár, a nagynevű esztétikus pedig „A magyar kától kus költészet szelleméről“ tartott gyönyörű előadást Bar• sányi Lajos tb. kanonok, Sik Sándor egyetemi tanár és Mécs László premontrei papköitő örökértékü költeményeikből szavaltak (Mécs még mélyebb, még színesebb, még százrétübb lett, amióta Gyulán hallottuk ) A programm egyik megkapó száma volt Thomász Géza dr. gordonkaművész játéka, amelyet Vass József dr. paptanár kísért zongorán A Központi Papnevelő Intézet énekkara — Kaudóla Géza dr zeneigazgató vezetésével — egy Palestrina- kórust énekelt és Liszt 116-ik zsoltárát adta elő művészi finomsággal. Ebben az előkelő társaságban szerepelt Takácsy Dénes hittanár, városunk szülötte, aki a főváros irodalmi és művészi világában szinte egyik napról a másikra kitünően csengő nevet vivott ki magának pompás baritonjával, művészi tudásával, előadásának nagyszerű ] lendületével, az egyházi, a világi és a népies ! zene pompás, átérzett interpretálásával A ha- I talmas közönséget magával ragadó előadá | sát — Kozáky István dr. kisérte zongorán ' finom árnyalással — a PázmáDy-ünnep félj Dyes közönsége forró tapsokkal jutalmazta és szereplésének végén az egyházi és világi előkelőségek egymás után halmozták el grail tulációval. Itt említjük meg, hogy Nagypénteken délután S órakor ismét szerepel Takácsy Dénes a rádióban a kőbányai plébánia templomban rendezendő egyházzenei műsor keretében, amikor az I. siralmat ének)'. Mim érdekességet említjük fel, hogy a III. siralmat Pusztay Sándor az Operaház ny. művésze énekli, aki pór évvel ezelőtt felejthetetlen sikerrel sze repelt a Központi Sajtó-Vállalat gyulai pro paganda-estjén Surányi Miklóssal egyetemben, akinek Aranybástya című, a Nemzeti Színház elsőrangú előadásában bemutatott színmüve most a budapesti közönség legélénkebb beszédtémája s az irodalmi berkek legizesebb csemegéje. és irodalomban, hanem a tudományban is, ahol nincs tere a búvárkodó elmélyedésnek, értékes munkálkodásnak, hanem többnyire a fontoskodó nagyképűsködés, a portékáját tetszetősen bemutatni tudó, ügyesen beállított sarlatánéria győz. Hogy hová fogunk igy jutni, átéli-e a kultúra a mostani válságot, nem tudjuk, de valószínűnek tartjuk. A háború utáni kor betegsége ez a hanyatlás, mert az elfojtott életvágy, a lövészárkok nyomorúságában visszafojtott élvezetszomjuság elemi erővel tör ki a mai generációból és a leromlott kereseti viszonyuk dacára is élvezni akar sokat, gyorsan és folyton. Úgy tesz, mint a hosszú tengeri útról kikötőbe ért matróz a felgyülemlett, ki nem elégített életenergiájával. A világ minden nőjét ölelni, minden szeszes italát meginni, az élvezetek poharát fenékig üríteni akarja pár rövid nap alatt s e vágyaitól eldurvult lélekkel a legerősebb italok, a legkifestettebb nők és a legrikoltóbb zene mellett habzsolja az élet e silány örömeit a kikötők csapszékeiben. Azonban minden haladás hullámvonalban tör előre A hang, a fény s a rádió villámgyors hullámai is e törvényt követik. Nem állhatott meg az emberi haladás sem, csak a hullám völgyébe jutottunk. Fog még kelleni a jó könyv, a szép zene, az igaz művészet, eljön az idő, amikor megint a színházak telnek meg, nem a tánclokálok, amikor a tudomány csarnokában fognak lelkesedni az emberek extázisbán, nem a futballmeccseken, amikor ismét az eszme lelkesít és nem a „rekord“, amikor a mai hullámvölgyből ismét a hullámhegyre, a művészetek és az emberi kultúra isteni magasságaiba juthatunk. Dubányi Imre. Nagyheti énekek az anya- templomban. Jeremiás próféta siralmai. A belvárosi rk. anyatemplomban Jeremiás próféta siralmait a Cecilia énekkar férfi tagjai a következő beosztásban végzik : Nagycsütörtökön délután 3 órakor. I. Siralom. Tenor szóló : Énekli Zimmer József. II Siralom: Bassus szóló. Énekli End- rész József III. Siralom: Férfikar. Éneklik a Cecilia énekkar férfi tagjai. Nagypénteken délután 3 órakor. I. Siralom. Tenor szóló : Énekli dr. Ga- bányi Bertalan. II. Siralom Bassus szóló. Énekli Károlyi Gábor. III Siralom Férfikar. Éneklik a Cecília énekkar férfi tagjai. Nagypénteki Passió. Jézus Krisztus kiu- szenvedésenek történetét Szent János evangélista Írása szerint a belvárosi rk. anyatemplomban nagyphneKen a következő beosztás ban végzik. 1. Evangélista (Chronistou), Énekli dr. Gabányi Bertáim . 2. Jézus Énekli Huszár László 3 Pilátus. Énekli dr. Zólyomi Zoltáa. 4. Péter Énekli Galyasi Béla. 5. Szolga. Énekli Halász Lajos. 6. Szolgáló Énekli Somogyi Mária. 7. Poroszló. Énekli dr. Jockel József. Négyeskarokat éneklik a Cecilia Énekkar férfi tagjai. Húsvéti istentiszteletek. Istentiszteletek sorrendje a szent József templomban. Március 29-én Nagycsütörtökön délelőtt 8 órakor nagymise, oltárfosztás. 30 án Nagypénteken délelőtt 8 órakor csonkamise, sirbatétel, délután 3 órakor miserere, szentbeszéd (magyar), 6 órakor szentségbetétei. 31-én Nagyszombaton délelőtt 7 órakor szentségkitétel, tüzszentelés, husvétigyertyaszentelés, nagymise, délután 6 órakor feltámadási körmenet. Ünnepi istentiszteletek a református templomban : Nagypénteken délelőtt 9 órakor prédikál - Harsányi Pál esperes. Délután fel 3 órakor Tö- möry Lajos legátus. Este 6 órakor Nagy Sándor vallástanitó lelkész. Husvét I. napján délelőtt 9 órakor prédikál Harsányi Pál esperes, ágendázik Nagy Sándor vallastanitó lelkész. Délután fél 3 orakor prédikál Tömöry Lajos legátus. Délután 6 órakor Nagy Sándor vallástaniió lelkész. Ünnep II. napján délelőtt 9 órakor és délután fél 3 órakor prédikál Tömöry Lajos legátus. Este 6 órakor prédikál Horváth István s. lelkész. Az evangélikus istentiszteletek sorrendje a nagyhéten és a húsvéti ünnepeken: Nagypénteken délelőtt 10 órakor istentisztelet passió olvasással, utána úrvacsora. Délután 3 órakor Eleken, 4 órakor Kétegyházán istentisztelet és urvacsoraosztás Nagyszombaton este 5 órakor a Józsefszanatormmban istentisztelet és úrvacsora. Husvét első ünnepén délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet, utána úrvacsora. Délután 2 órakor a fogházban, félnégy órakor a kórházban, este 6 órakor a templomban istentisztelet. Husvét második ünnepén délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet, utána úrvacsora. Délután a sarkadi fiókegyházban istentisztelet és úrvacsora. Cserkészestély. Az 554. sz. Gyula cserkészcsapat április 2 án husvét hétfőjén este 8 órai kezdettel estélyt rendez az Egyesült Katolikus és Polgári Kör helyiségeiben. Belépődíj 60 fillér, családjegy 3 személyre 1’50 P.
