Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-01 / 16. szám
IiWI évfolyam 16. »sám. Csütörtök %al8) 1964 március 1 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1. P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy es szám ára 1(1 fillér. Felelős szerkesztő : l>OBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Több, mint 100 millió pengő adóssága van a vármegye lakosságának Egy millió pengő közmunkára. „Ez a vármegye a gazdák vármegyéje.“ (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a múlt hó utolsó napján, szerdán közgyűlést tartott. A tavaszi közgyűlés iránt elég élénk érdek lődés nyilvánult meg. Napirend előtti felszó lalás nem történt s igy elsőnek a tárgysorozat első pontja, az alispáni jelentés kerüit sorra. A jelentéshez elsőnek Biró Béla dr. majd Tildy Zoltán szólt hozzá. Tildy a mező- gazdasági munkásság és a kisbirtokosság rendkívül súlyos helyzetével foglalkozott, rámutatván, hogy a katasztrófa felé haladó földmüvesosztályon csak egy komoly és átfogó reform-politika segíthet. Ebben a tekintetben egy egészséges közfelfogásnak kell kialakulnia s e közfelfogás kialakításának legalkalmasabb fóruma éppen a vármegye törvényhatósága. A következőkben a statisztika számbeli ténveivei világit rá az agrárréteg rendkívül súlyos helyzetére. A rövid lejáratú, bekebelezett adósságok összege Békésvármegyében nem kevesebb, mint 45.495.000 pengő s ebből a 100 holdon aluli gazdákat 30 millió pengő terheli. Összes adóssága a vármegye lakosságának 105,220 000 pengő, ami megdöbbentő képét mutatja' Békésmegye eladósodottságának. Vannak ugyan megyék, amelyeknek nagyobb adósága van, ezek a megyék azonban területileg nagyobbak és népesebbek, úgy hogy Békésvármegye, sajnos, az eladósodott megyék között az első helyen áll. Ez a helyzet szükségessé teszi, hogy a kormányzat figyelme a súlyos viaskodásf folytató földmivességre ismételten felhivassék, mert ha az agrár réteg összeomlik, az az egész nemzet végzetét jelenti Tóth György az iparosság hasonlóan nehéz helyzetével, az ingyenes sertésoltás akciójának kiszélesítésével és az ingatlanok eladási illetékének magas kulcsával, majd Forralj Lajos dr. ismét Kállaj Miklós földművelésügyi miniszter személyével, illetve két neki imputált kijelentéssel foglalkozik. Fulmináns kirohanását Korossy György főispán erélyes hangon utasitja vissza. Az, amit Forray Lajos dr. bizottsági tag a miniszter tréfás hangon tett kiszólásával tesz, az valóságos izgatás, mondja a főispán. Tóth István és Szemenyei Pál után Metz József a kartelek megregulázásának sürgős szükségét hangoztatja. A felszólalásokra Márky Barna dr. alispán válaszolt. Tildy Zoltán felszólalása kapcsán kijelenti, hogy a kisemberek helyzetét teljesen ismeri, de hogy jelentésében mégsem foglalkozik vele részletesebben, magyarázata az, hogy annak szükségét és értelmét nem látja. Cselekedni, segíteni kell. S hogy ez a megállapítás nem frázis, mutatja az, hogy a törvényhatóság pl. közmunkára cca. egy millió pengőt áldoz a folyó esztendőben. A föld- mivesség ügyeit a vármegye állandóan figyelemmel kiséri, s ténykedéseit az a tudat irányítja, hogy Békés vármegye a gazdák vármegyéje. A következőkben az indítványokat s annak során elsőnek Kovács Mihály indítványát vették tárgyalás alá. A minőségi termelés és értékesítés kérdésében részletesen kidolgozott indítványt Beliczey Géza, Steinberg er Imre és Gyöngy össy János dr., Márky Barna dr. és Kovács Mihály hozzászólásai után egyhangúlag elfogadták. Tildy Zoltánnak a védett birtok intézményét rendszeresítő kormányrendelet sürgős kiegészítése, az uj termés értékesítését és (A „Békés“ munkatársától.) Az Általános Ipartestület múlt hó 25-én délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlésen mintegy 300 iparos vett részt. Barát István elnök megnyitó szavaiban az elmúlt esztendőre vetett visszapillantást, megállapítván, hogy tavaly óta az iparosság helyzete megdöbbentő mértekben leromlott. Ha valaki azt mondta volna tavaly, szólt, hogy ide jutunk, nem hittük volna el. A nyomtatásban megjelent jelentést, zárszámadást és költségelőirányzatot néhány hozzászólás után egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, hozzájárulván, hogy a tagsági dijak a régiek maradjanak. Utána az Ipar- testületi szék választásait ejtették meg. Elnök lett Balog Endre, alelnök Schriffert Márton, tagok : Implom János, Bakó György, Móric József, Ludvig János és Anka János. Póttagok: Bánfíy Sándor, Tóth Károly, Havas Béla, Murvai István és ifj. Szilvássy József. Az elöljáróság tagjaiul Wiszt Józsefet, Stéberl Mihályt, Hőgye Lászlót, Wiszt Ádámot és Tarjáni Gyulát, Kétegyszabályozását biztositó kormányintézkedések és a lakosság komoly tehermentesítése ügyében benyújtott indítványát Góg András javaslatával kiegészítve egyhangúlag szintén elfogadták. Az indítvány szóbeli indokolása során Tildy Zoltán annak szükségét hangoztatta, hogy a gazdáknak a gazdasági év végéig fizetési kötelezettségük teljesítésére a védelmi rendelettel kapcsolatban adjanak haladékot. A továbbiakban az adózással, illetve annak reformjával és a kartelekkel foglalkozott. • Szemenyei Pál indítványát a lakosságnak kedvezményes áru gyümölcsfaápoló szerekkel való ellátása ügyében ugyancsak elfogadta a közgyűlés. Az indítványok után a tárgysorozat többi pontjai gyors ütemben nyertek elintézést. A Békésvármegyei Orvosszövetség 400, a Békésmegyei Kertészeti Egyesület őOOj a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete 600, a gyulai Tüdőgondozó pedig 500 pengő segélyt kapott. A sokgyerekes ' szegény anyák segélyére 3000 pengőt szavazott meg a közgyűlés. Helyszűke miatt a többi ügyről ezúttal nem tudunk beszámolni. A gyűlés fél egy után ért véget minimálisra csökkent érdeklődés mellett. házáról Tyeluk Ferencet és László Jánost választották meg egyhangúlag. A legrészletesebb vita a temetkezési segély-alap létesítése körül támadt. A vezetőség ugyanis elhatározta, hogy tagjainak esetenként 120 pengős temetkezési segélyt ad, de csak a^ban az esetben, ha az elhalt iparos már legalább 3 éve önálló volt és ha tagsági dij-hátraléka egy évi tagsági dija összegét nem haladja tűi. Több felszólalás után a folyósítás feltételét úgy módosították, hogy ha valaki egy évi betegeskedés után hal meg s igy két évi tagdij-hát- raléka támad, a segélyt a család akkor is megkapja. A segélyben a vidéki tagok is részesülhetnek, ha hajlandók azokat a tagsági dijakat fizetni, amiket a gyulai tagok fizetnek. A temetkezési segély összege független a tagdíj nagyságától, tehát az az iparos, aki csak 6 pengőt fizet, ugyanany- nyit kap, mint az, akinek 48 pengő a tagsági dija. A temetkezési segély alap létesítését a megjelentek igen nagy megelégedéssel fogadSzázhúsz pengő temetkezési segélyt ad az ipartestület ezentúl tagjainak. Csendes közgyűlés. Megalakult az ipartestületi Szék.
