Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-15 / 12. szám
Békés 1934 február 15 Sí A vármegyei közutak állapota ellen a múlt hó folyamán nem érkezett panasz. A védgátak jókarban vannak és a tavasszal rendszerint bekövetkező magas vízállás ellen az ármentesitő társulatok a szükséges óvintézkedéseket megtették. A vármegye területén január hónapban előfordult tüzesetekről 10 tűzkár jelentés érkezett be. A károsultak száma 10. A tűzkár épületekben 340 pengő, ingóságokban 1268 pengő. Az összes tűzkár ezekszerint 1608 pengő, melyből biztosítva volt 1518 pengő, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 90 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. A mezőgazdasági munkák szünetelésének következtében a mezőgazdasági és földmunkásság körében a munkanélküliek száma emelkedett. Hasonló időszakban ez a munkanélküliség ugyan mindig megvolt, de következménye még sem volt az a nagy mérvű nyomorúság, mely az utóbbi években tapasztalható. A nehéz helyzetet az önkormányzatok minden esetre enyhíteni fogják a kedvező idők beálltával meginditandó közmunkákkal, de általános javulás nem várható mindaddig, amig a tavaszi mezőgazdasági munkálatok meg nem indulnak. Az adókedvezményekkel, csökkentésekkel és a védett birtokká nyilvánítás körüli eljárásokkal, az elöljáróságokra oly tetemes munkatöbblet hárul, hogy a felsőbb hatóságok által kitűzött határidőket, különösen az adókivetési határidőket, hogy betarthassák, a hivatalos órákat úgyszólván az éjjeli órákra is meg kellett hosszabbitaniok. Békésen, a Salix Kosárfonó R. T. január közepén a munkálatokat beszüntette. A munkabeszüntetés oka az, hogy a gyárnak nincs tőkéje és munkásait fizetni nem tudja. Jelentés szerint remény van arra, hogy az üzem, a kereskedelmi kormány támogatásával újból megindulhat. A vármegyei buzakiállitás alkalmából Békéscsabán megjelent Kállay Miklós földművelésügyi miniszter az előtte tisztelgő küldöttségnek, mely a Körösök hajózhatóvá tételét kérte, azt az ígéretet tette, hogy a szükséges tervezési munkálatokat, a legrövidebb időn belül meginditjá. Jelentem hogy a hozzám érkezett hivatalos értesítés szerint a Körösök hajózhatóvá tételének tervezési munkálatai Freitag Ferenc műszaki tanácsos vezetése mellett megindultak. Végül jelentem, hogy a vármegye városai és községei részére az őszi fásításokhoz, a békéscsabai erdőhivatal 2.407.000 db. különböző facsemetét és 32.211 db. suhán- got adott ki. Az alispáni jelentéshez elsőnek Telegdy Lajos dr. szólt hozzá. Örömének adott kifejezést, hogy az alispán a munkanélküliség kérdését állandóan napirenden tartja s úgy az agrár, mint az ipari kategória ínségének csökkentésére minden lehetőt elkövet. Majd a gazdavédelmi rendeletre tért át, sajna lattal állapítva meg, hogy a rendelet késve érkezett. A védetté nyilvánítás feltételeinek ma a gazdák közül már csak igen kevesen tudnak eleget tenni s ez a magyarázata annak a szomorú helyzetnek, hogy bár a kormány, jóindulattól és a helyzet felismerésétől vezettetve, kiadta az adósvédelmi rendeletet, mégis oly sok a végrehajtás. A következőkben a nyugdíjtörvénnyel s annak kapcsán az állástalan diplomások ügyével foglalkozott, majd rosszalólag azt tette szóvá, hogy a községeket a vármegye házilag készített nyomtatványokkal látja el s igy a nyomda-ipar kereseti lehetőségét erősen csökkenti. A felszólalásra Márky Barna dr. alispán azonnal válaszolt. Sajnos, az uj nyugdíjtörvény életbeléptetés nem sok változást igér a statusban s igy az állástalan diplomások egy részének közigazgatási elhelyezésére nem igen lehet számítani. A házinyomdával kapcsolatosan megjegyzi, hogy azt kényszerből tartja fenn a vármegye, mert a minisztérium állandóan nyirbálja a költségvetést s minden erejével azon van. hogy az adminisztratív kiadások terén minél több megtakarítást érjenek el. A nyomtatványok tételénél a házinyomda felállításával mintegy 50 százalékos csökkenést lehetett produkálni. Az állástalan diplomásokkal kapcsolatosan megjegyzi még, hogy a vármegyében létesíthető 8 gyakornoki állas betöltése iigyé(Á ,,Békés“ munkatársától.) A Loránttfy Zsuzsánna Egyesület által rendezett székely-est, amelyet oly nagy érdeklődés előzött meg, kitünően sikerült. A nézőtéren előkelő és hatalmas közönség gyűlt össze, amely az ötletesen összeállított nívós és szórakoztató műsor minden egyes számát óriási tetszéssel fogadta. Jól esett látni ezt a hatalmas, szinte félelmetesen nagy közönséget, nemcsak a rendezést végző, szorongó szivii asszonyoknak, hanem nekünk is, akik benne a tragikus székelység szeretetében testvérré lett magyar lelkek találkozását láttuk. Felekezeti és társadalmi tagozódás nélkül ott volt mindenki, aki tényezőnek számit a város kulturéletében. A derűre, vigasztalódásra vágyakozó emberek érdeklődésének középpontjában tér mészetesen a rádió jólismert »Dani-bá«-ja állott. Jóízű góbéskodását valósággal itta a nézőtér s egy egy frappánsabb kifejezése, ötlete után olyan önfeledt nevetés harsogott végig a termen, mintha nem is az általános krízis szomorú napjait élnénk. Köszönet érte Hosszú Zoltánnak s köszönet a fáradhatatlan rendezőségnek s annak élén József Dezsőnének, aki szorgos társaival ezt a pompás előadást és lelkes közönségét összehozta. A műsor minden egyes száma értékes gyöngyszem. Igen szépen énekelt a Református Énekkar, igen szép beszédet mondott vitéz Holényi Károly altábornagy, aki komoly, mély gondolatait költői szépségű mondatokba formálta. Megragadó stilusu, szép játékban mutatta be Pless László Chopin két zongoramüvét s Liszt XIII. rapszódiáját. ben állandóan rohamozzák s az érdekeltek minden protekciót megmozgatnak, hogy az állást megkaphassák. Bejelenti, hogy az állások odaítélésénél minden erejével azon van, hogy a protekciótól függetlenítse magát s gondos és szigorú rostálás után annak juttassa a pozíciót, aki tudásával, rátermett ségével arra a legalkalmasabb. A gazdavédelmi rendeletre vonatkozóan Korossy György főispán válaszol Teiegdy- nek, bejelentvén, hogy a rendelet hiányosságáról tudomása van, tudja, hogy a gazdák a feltételi fizetéseket nem tudják teljesíteni s ezért, a felszólalástól függetlenül, már előzőleg is eljárt illetékes helyen s felhívta a kormány figyelmét a módosítás szükségére. Csermák Béla dr. vm. főorvos jelentése szerint a közegészség állapota kielégítő, Elek Lajos pénzügyigazgató jelelentése szerint az egyenes adó hátralék 4,834.063t a tényleges hátralék pedig 6.224 742 pengő. Az adóbevétel januárban az adósvédelmí rendelet következtében negyedére csökkent. A forgalmi adó összege januárban 96.811 pengőt tett ki. Kóréh Endre kulturált meleg hangja s át- érzett előadása nemes művészetével mély és soká tartó élményt szerzett az énekművészet barátainak. Koppányi Irma egy székely népballadát szavalt azzal a halk, de színes liráju művészettel, amely csak a finom, átérző lelkű recitátorok sajátja. Zárószavakat Harsány i Pál esperes mondott, tömör mondataiban himnikus lelkesedéssel szólván az irredentizmus gondolatáról s a hazatiui szere tétről. Előadás után pompás hangulatú táncvigalom volt, amely Rács Karcsi mesteri nótázása mellett egészen a reggeli órákig tartott. Mm lehet várossá Orosháza. (A „Békése munkatársától.) A kis- gyülés folyó hó 13-én tartott ülésén egy érdekes orosházi ügy is tárgyalás alá került. A képviselőtestület ugyanis elhatározta, hogy községből megyei várossá alakul át s ezért az átalakulás processusát a törvény által megállapított módon meg is indította. A képviselőtestület határozata véleményezés végett, mint a processus első felsőbb helyéhez, a kisgyülés elé került, amely azonban a határozatot nem tette magáévá s igy a belügyminisztériumnak sem terjesztette fék pártolólag. A mozgalom tehát már az első fórumon megfeneklett és pedig, amint azt a határozat, indokolásában, mondja, azért, mert Orosháza nincsen abban az anyagi helyzetben, hogy a városi adminisztráció tehertöbbletét viselni tudná. Ha ugyanis községből várossá alakulna át, akkor a pótRég nem látott hatalmas és előkelő közönség vett részt a Székely-estén.
