Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-01-11 / 2. szám
LXVIi évfolyam 3. m*úm Csütörtök Ctysila, 1934 Január lf. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. ííírdeíési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Revolver vagy szabadság »Akkor nemesb e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét és nyilait, vagy ha kikéi tenger fájdalma ellen és fegyvert ragadva, véget vet neki.« A brit szeliemóriásnak emez örök alternatívája előtt a sinajai diák és társai az utóbbi mellé állottak. Bizonyára hazájuk balsorsának érezték azt a kormányzatot, amelynek képviselője ellen összeesküdtek De ők nem akarták tűrni e balsors minden nyűgét és nyilait. Fegyvert ragadtak hát. Fegyvert ragadtak, nem mint Cato vagy Antonius, hanem mint Brutus és Cassius. A vélt balsorstól, a tenger fájdalomtól nem csak önmagukat, de nemzetüket is meg akarták szabadítani. 0 sancta simpiicitas, kiálthatnánk fel, ha nem kellene Isten ötödik parancsára gondolnunk. Vájjon megszünhetett-e a rettentő kétség és végét vethették-e pisztoly lövéseik a balsorsnak, testvéreik »tenger szenvedésének ?« A nagy hamleti kérdést ők ugyan eldöntötték magukra nézve és talán a nemesb lélek büszke öntudatával tekintenek vissza szörnyű tettükre. De ők nemcsak ezt akarták, nemcsak magukra nézve akarták eldönteni a kérdést, sőt elsősorban sem ezt akarták. Ők egy politikai irányzatot akartak golyóikkal leteriteni. De e felé a cél felé talán egy lépéssel sem jutottak közelebb és nem juttatták közelebb nemzetüknek azt a részét sem, amelyet ők kizárólag akartak nemzetnek ismerni. Sőt. A balsorsot, ha az volt, vészesebbé tették, a »tenger fájdalmat«, ha igaz, elviselhetetlenebbé keményítették, Nem mered-e tehát továbbra is szörnyű kérdőjelként börtönük falán a kérdés : »mikor nemesb a lélek ?« Bűn és ostobaság, mondhatják tehát büszke öntudattal azok a népek, amelyek százszorta súlyosabb balsorsok tenger fájdalmát tűrték, de egyes emberek ellen orvul sohasem ragadtak fegyveit. A nemesb lélek férfias, nyílt küzdelemben nyilatkozott meg, melyben százezrek ontották vérüket, adták életüket, hogy elfordítsák a balsorsot, megszüntessék a tenger fájdalmat. Szabadság! Ez az a varázserő, amely ha nem szüntet is meg minden balsorsot, ha nem vet is véget minden fájdalomnak, de mindeniket elviselhetővé enyhíti és kicsavarja a nemtelen fegyvert nemcsak a rajongók, de még a gonosztevők kezéből is. Ettől a kincstől egy nép se engedje megfosztani magát, ennek elrablására, erre a legnagyobb bűnre egyén és nemzet ellen senki se vetemedjék. Mindent megöl és elpusztít, ki egy nemzetet megfoszt a vágyak és indulatok eme tisztitó légköri elektromosságától, (az eszmék, a vélemények eme levezető villámhárítójától. Ha nemesebbnek Ítéli is egy nép tűrni balsorsa minden nyűgét és nyilait, ez senkit sem jogosíthat fel a szabadság ellen való merényletre. Akár nem akad is senki, aki (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye Közigazgatási Bizottsága folyó hó 8 án tartotta januári rendes ülését. A tárgysorozat első pontjaként szereplő alispáni jelentést kivonatosan az alábbiakban közöljük : I. Közbiztonság. A vármegye területén a személybiztonság ellenes cselekmények száma az elmúlt hónapban 74, mig a vagyonbiztonság 254 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság 7, mig baleset egy esetben történt. II. Földművelés, ipar, kereskedelem. A mezőgazdasággal foglalkozók nehéz helyzetében semmi javulás nem következett be, sőt- miután a búza értéke tovább csökkent, a helyzet még rosszabbodott. A mezőgazdasági munkások helyzete általában rossz. Karácsony előtt tömegesen keresték fel a munkások a hivatalokat és kérték közmunkák megindítását, sajnos azonban kérésük nem volt teljesíthető, részben a zord időjárás miatt, részben pedig mert a hatóságoknak munkálatok megindításához szükséges pénz nem állott rendelkezésére. A kisipar helyzete változatlanul rossz. A kereskedelem helyzete változatlan, a karácsony nem hozta meg a várt forgalmat és az üzletek forgalma az előző évinél is k sebb volt. III. Közlekedés, tűz és árvédelem. Az utak állapota ellen a múlt hó folyamán egyáltalán nem érkezett panasz. A védgátak jó karban vannak. A vármegye területén december hónapban előfordult tüzesetekről 15 tüzkárjelentés érkezett be, a károsultak száma: 15. A tűzkár épületekben 1540 pengő, ingóságokban 1051 pengő. Az 1932. évben a vármegye területén 224 tüzeset volt, a tűzkár összege pedig 218 574 pengőt tett ki. Az 1933. évben a tüzesetek száma csökkent, mert csak 169 Ízben volt tűz. A tűzkár összege az elmúlt évben 117.337 pengő volt s igy a tűzkár összege az 1932. évhez viszonyítva 101.237 pengővel volt kevesebb, ami 463 százalékos javulásnak felel meg. fegyvert ragadjon, akár halált és börtönt hoz az orgyilkos fegyvere, az eszmék, a gondolatok a maguk erejétől meg nem foszthatok. A tévedések ellen is csak a szabadság verőfényes mezejére kiállva a szellem fegyvereivel lehet sikeresen harcolni, az igazságokat pedig elfojtani vagy megölni semmiképen sem lehet. (M. A) IV. Vegyesek. A vármegye központi ügyforgalma : az alispáni iktatóba érkezett az 1932. év folyamán 25225 drb. mig az 1933. évben 34.378 darab. A közigazgatási bizottsági iktatóba iktattatott 1932 ben 4985 darab, 1933 ban 4712 darab. A kihágási iktatóban 1932-ben 1489, 1933-ban 1598, útlevél 1932-ben 604, 1933-ban 618. Meg- hosszabittatott útlevél 1932-ben 1202, 1933- ban 1117. A központi választmányi iktatóba 1932 ben 112, 1932 ban 256 darab. Ä vármegyei árvaszék ügyforgalma 1932-ben 27199, 1933-ban 25032 darab. Az ügyforgalom ezek szerint az 1932 évhez viszonyítva némi apadást mutat. A kenyérárakat a vármegye egész területén felülvizsgáltattam, ennek a vizsgálatnak az eredményeként jelentem, hogy különösebb intézkedésekre csak a szeghalmi és a gyomai járások területén volt szükség, ahol is az árak az átlagárakat átlag 2 — 3 fillérrel meghaladták. Következő napon, 9-én a kisgyülés tartott ülést, amelynek 40 pontból álló tárgy- sorozatában mindössze három kisebb jelentőségű gyulai ügy szerepelt és pedig: a régi rendőrségi ház átalakításának, a 446 ezer pengős városi fíiggőkölcsön meghosszabbításának s a kormány, illetve a város kisipari és kereskedelmi hitelakciójának ügye. A kisgyülés a képviselőtestület határozatait mindhárom ügyben jóváhagyólag vette tudomásul. A Tesz. békésmegyei kerületének értekezlete. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének békés, megyei kerülete gróf Almásg Alajos országgyűlési képviselő kerületi elnök vezetésével a napokban értekezletet tartott. Az értekezlet elhatározta, hogy a működési alapszabálynak megfelelően Gyulán is megalakítják a Szociális és Női, továbbá a Mezőgazdasági és Nemzetvédelmi szakosztályokat. A Szociális és Női szakosztályba a társadalmi és karitativ egyesületek vezetőit, mig a Mezőgazdasági szakosztályba a legkiválóbb gazdákat hívják meg. A gazdák Elkérésére K. Schrif- fert Józsefnek és Haász Mártonnak adott megbízást, a Nemzetvédelmi szakosztály megalakítására pedig a testnevelési felügyelőséget kérte fel az értekezlet. Gyűlések a vármegyén.
