Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-12-20 / 99. szám
2 BÉKÉS 1934 december 20 303 3—4 Nagy karácsonyi vásár Stuhmer árukban u. m : Bonbonok, csokoládé figurák és szalon-cukorkák nek mondta ki gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében és ezért 400 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság, hogy hasonló cselekményért már volt egy ízben büntetve 200 pengőre, enyhítő körülménynek tudta be azonban hajlott korát és azt, hogy mulasztását részben beismerte. Az ítéletben úgy a vád, mint a védelem megnyugodott s így az jogerős. Körös-meder volt, ez a körülmény tehát fokozott óvatosságot tett volna szükségessé. Mekis Jánosnak, az államépittszeti hivatal építészének, mint kirendelt szakértőnek véleménye szerint a talaj annyira laza volt, hogy a beomlás minden dinamikus behatás nélkül is bekövetkezhetett volna. Az óvatosság mindenesetre azt parancsolta volna, hogy kiducolják az árkot. Nem lehetetlen azonban, hogy a kiducolás mellett, vagyis az árok oldalfalainak két-három méter távolságra való megtámasztása mellett is bekövetkezett volna a beomlás. Az lett volna a legeredményesebb óvintézkedés, ha a Szóbel-ház végfalát lebontották volna. Mikor a szerencsétlenség utáni napon a helyszíni szemlét végezte, megállapította, hogy az építésvezető nem járt el a kellő gondossággal. Knkln István, akit a védelem, mint ellenőrző szakértőt kért kihallgatni, elmondta, hogy az a fal, amely alatt a talaj kicsúszott, minden évben lejebb szállt, úgyhogy a kaput is mindig igazítani kellett. A talaj ott annyira laza, hogy az árok talán már a kiducoláskor beomlott volna. Schröder Gábor dr. kir. ügyész a mulasztást kétségtelenül beigazoltnak látta s ezért a bűnösség megállapítását és annak megfelelő büntetés kiszabását kérte. Nem azért történt a szerencsétlenség, mondta, mert szabályszerű volt az építkezés, hanem mert mulasztást követtek el. Tnrij Ferenc dr. védő Dávid Jakab felmentését kérte, mert a talaj annyira laza volt, hogy a szerencsétlenséget a kiducolás sem tudta volna elhárítani. A bíróság fél hatkor hirdetett ítéletet az ügyben s ítéletében Dávid Jakabot bünös„Egy kéiségi orvos a lisßegto- ségigy előretolt állásokban küzdő katonája, Hódy János arany diplomájának átadása. (A „Békés“ munkatársától.) Amint már közöltük, a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem Body János dr.-nak, Gyulavári község nyugalmazott tiszti orvosának orvossá avatása ötven éves évfordulója alkalmával arany diplomát ajándékozott. A diplomát ünnepélyes keretek között vasárnap délelőtt adta át az iinnepeltenek Hajnal József dr. a békésmegyei orvosszövetség elnöke. Az átadás bensőséges ünnepségén nemcsak a gyulaváriak vettek részt nagy számban, hanem igen sokan Gyuláról is, úgy hogy a községháza közgyűlési terme és a vele szomszédos helyiségek zsúfolásig megteltek résztvevőkkel. Hajnal József dr. meleg szavakban, nagy elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet Hódy János dr. a közegészségügy szolgálatában kifejtett, majd a község és annak elöljárósága nevében Kender Albert főjegyző beszélt. Komoly tartalmú, szeretettől és tisztelettől áthatott szavaiban többek között a következőket mondta: Szivének és idegeinek lármája zsoltáros szavakat fakaszt ajkán : „Próbáltam sokféle mesét, De, hajh, egyik se volt elég : Szivemben, idegimben Kiabáló, nagy lárma Téged keres, fölség, Isten, a tiéd minden.“ A költő tehát leborul, mert megtért a sok vergődés után. Megtérése olyan, mint egy ssillo_ gismus. Élete további során, amikor kétség, boy nő, betegség sebzik össze testét-lelkét: Istenben mindig vigasztalást talál. E verseinek mélyén valami halálraszánt érzés hozsannázik, melyhez hasonlót csak a középkori teológiai müvekben találni. Ady Istenes versei valósággal wagneri akkordokat zengenek. Jézusról viszont mindig valami megható, közvetlen melegséggel ir. Vele egyszerűbb az összebuvás s ezen az összebuváson úgy elömlik a hit, mint ahogy Fra Angelico jámbor képeit elönti. „Csengőkkel csenget, szeretettel szeret“ a Jézuska tiszteletére, akinek még a szegény, bűnös papék Katójának fájdalmára is jut egy csillogó könnycseppje. (Kató a misén.) Hasonlóan mélyzengésü Ady Endre hazafias lírája. Sokat támadták ezt a lírát. Azóta pár év telt el. A sok üres acsarkodás a múlté lett, épugy, mint Ady hazafias költészete a halhatatlanságé, (Folytatjuk.) „Az orvos nem más, mint a közegészség ügyének állandóan az első rajvonalban harcoló katonája. Ezen a fronton egymást érik a támadások, állandó az életveszély és gyakoriak az éjszakai támadások is. Éjszakai támadások nemcsak abban az értelemben, hogy az orvost éjszaka hívják beteghez, amikor legédesebb álmát félbeszakítva azonnal sietnie kell a tüzvonalba, — hanem abban az értelemben is, hogy a fekete nagy kaszás gyakran burkolja magát 'a felismer- hetetlenség homályába, az orvos érzi, hogy közel van, de nem látja melyik irányból jön a támadás. Egy községi orvos még az első vonalon is túl. harcol, ő kinnt van egyedül magára hagyva az előretolt állásokban és aki feküdt már kinnt a fronton kívül a drótakadályokon. az tudja, mit jelent egyedül lenni szemben az ellenséggel, belemeredni a sötétségbe és megfeszült idegzettel lesni, mikor jön rohamra az ellenség. Ezektől a katonáktól minden esetben győzelmet várunk. Azt várjuk tőlük, hogy csodát tegyenek, megvédjék szeretteink életét még akkor is, amikor már nincs mentség. Emberfelettit várunk — azt kívánjuk tőlük, hogy az Isteni Gondviselés akaratán is változtassanak. Ha a Nemzetet egy hatalmas évezredes tölgyhöz szabad hasonlítanom, akkor a falvak népe ennek a nagy fának a gyökérzete. Aki a falusi népnek az életére, egészségére vigyáz, az a Nemzet fájának gyökérzetét védi és mig a gyökérzet erősen áll, addig a fa ellenáll minden dúló zivatarnak, de ha ez elpusztul, kidől a fa is. Ennek a községnek dr. Hódy János volt az első orvosa. Eeá háramlott a feladat, hogjr a falu népét a kuruzslás és babona korából az orvosi tudomány védelme alá átvezesse. Hogy ez milyen nagy munka lehetett, azt mindenki tudja, aki a konzervatív falusi népet próbálta már valami újításra rávenni.“ Hódig János dr. az üdvözlésekre meg- hatottan válaszolt, majd a vendégek átvonultak a községi óvodába, ahol bankett volt. A mintegy nyolcvan főnyi társaság előtt először Hajnal József dr. beszélt, a Kormányzóra ürítvén poharát, majd Kovács Péter dr. e. ü. tanácsos a kollégák meleg üdvözletét tolmácsolta az ünnepeltnek. A következőkben Kocsis Jenő lelkész és Harsányt Pál esperes beszéltek, mindketten a példás életű házaspárt ünnepelve a jubilánsban és hitvesében. Mészáros Emil a frontharcosok üdvözletét tolmácsolta. ❖ Komjátsiseghy Lajos népkerti vendéglős elismerést érdemel a bankett menüjének Ízletes fogásaiért. Lehetetlen a sok „valamiként“, „hátha" és „valahogyan“ között nem megérezni annak a motívumnak csengését, melyből később a leborulás meggyőződése lesz. Ezekután nem várathat magára sokáig : a találkozás Istennel. S valóban az „Ádám hol vagy“ c. versében már elindul a költő e találkozás felé : .. . hogyha néha-néha győzök, Ő járt, az Isten járt előttem, Kivonta kardját s megelőzött. Hallom, ahogy^ lelkemben lépked S az ő bus „Ádám hol vagy?“-ára Felelnek hangos szívverések.“ E sorok mélyebb változata csendül fel „Az Ur érkezésében“ : „Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel...“ Ez a hit most már átszinesiti egész lelkét. Visszagondol régi, vidám legénységére, amikor „dalolt, hogyha keresztre nézett“ s most, húsz év múlva mélyen megemeli kalapját a Krisztus előtt. Megkezdődött a vezekelés, „most minden, minden imává vált.“ „Szépség, tisztaság és igazság, Lekacagott szavak, Oh, bár haltam volna meg akkor. Ha lekacagtalak.“
