Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-12-13 / 97. szám

Csütörtök LXVI. évfolyam 99. szám. Gyula, 1934 december 13 Előfizetési arab : Negyedévre : &#iyben . . 1 P 60 fill. Vjdékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobáy dános könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBÁY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Öntözési szempontból nagyjelentőségű élővíz- csatorna épül a sitka-gelvácsi vonalon Öntözni lehel 3 sitkai, oláhréti és remetei földeket igen, mi hajlandók vagyunk elhinni, hogy azok, akik keveset adtak az egri norma céljaira, azok inkább felületesen, mint tudatos szűkmarkú­sággal cselekedtek. Nem gondolták meg ala­posan, mennyit adjanak, s nem végeztek számítást arra vonatkozólag, hogy mi is az az összeg, amit elvárhat tőlük a könyörüle- tesség. Talán az egyszeri adakozás össze­gét vették alapul s amit adtak, ehez hason­lították és igy jött ki számukra az a relatíve nagyobb összeg, amellyel alamizsnálkodásukat megváltani gondolták. Azóta már bizonyára gondolkoztak az adomány összege felett és rájöttek, hogy tévedtek számításukban, rá­jöttek, hogy nem azzal az alapossággal gon­dolták át a dolgot, amint az szükséges lett volna, Nincs semmi baj. Nem rójja meg senki sem őket, mert hiszen ma az élet olyan, hogy könnyű felületességbe esni. Ma a gondolat ideges, kapkodó, s a gondolkozás energiáját olyan problémák igénylik, amelyek közvetlenebb kapcsolatban állanak az egyén és a család életével, mint a nélkülöző szegény­ség megsegítésének problémája. Nem történt semmi, csak egy kis tévedés, csak egy kis elszámitás. S szerencsére könnyű a hibát korrigálni. Csak egy tollvonásba kerül és anélkül, hogy a jókedvű adakozó szegényebb lenne vele, megkapja az elesett szegénység a maga teljességében azt, ami a magyar és az evangéliumi testvériség szerint jár neki. A tévedteket nem róhatja meg senki, mert azóta már minden bizonnyal elvégezték magukban, hogy amit adtak, az valóban kevés és amit adtak, azt meg kell és még­is fogják toldani. Ne érje tehát gáncs senki részéről őket, mint ahogy nem is érheti, anélkül, hogy maga a gáncsoskodó ne es­nék a kérkedő, és könnyen Ítélkező hibájába. Rá keli bízni ezt a szívre és a gondolatra, amely előbb-utóbb felébred és jóváteszi azt, amit a felületes gondolat vétett. A helyes mérték s az azonnali felismerés nem mindenki sajátja s azok hiánya éppenséggel nem jelenti a szív nemes érzésben való szegénységét. Aki már mostan ítélkezik, éppoly felületességbe eshet, mint aki felett birának tette meg magát. Az idő majd meghozza, mint min­denben, ebben is a változást, felesleges tehát minden gáncs és minden bangoskodás. És ha lesznek is, akik nem adnak többet, azokra sem kiálthat mindre senki sem szé­gyent, mert ki lát az otthonok, az apai és anyai homlokok mögé, ki tudhatja, nem fáj-e valaki lelkében nagyon is mélyre, hogy szive szerint nem adhat többet? Bíz­zuk ezt a problémát az időre s bízzuk Istenre, ki már nagyobb dolgokat is eliga­zított. (A „Békés“ munkatárs ától.) Az Alsó- febérkörösi Ármentesitő Társulat júniusi köz­gyűlésén elhatározta, hogy a Fehér és Fekete Körös deltájától kiindulóan Sitkán, Oláhréten és Remetén keresztül csatornát épit, illetve a gyulavárii csatornarendszert összeköti a sitkai csatornával s igy a sitka-gelvácsi 4 kilométeres csatornaszakasz megépítésével le­hetővé teszi, hogy Sitkán, Oláhréten és Re­metén a földeket élővízzel öntözzék. E nagy- jelentőségű és a gazdák körében nagy örömmel fogadott terv keresztülvitelére azonban nem volt meg a társulat fedezete s igy az öntöző­csatorna megépítését el kellett halasztani. Mivel a városnak elsőrendű érdeke, hogy minél nagyobb földterülete legyen öntözhető, s kívánatos, hogy a csatorna már tavaszra elkészüljön, a társulat vezetősége Varga Gyula dr. polgármesterhez fordult és kérte, hogy a csatorna megépítését inségmunka keretében végeztesse el. Varga Gyula dr. polgármester az ügyet magáévá tette s te­kintettel azon közérdekre, amely a Sitka, (A „Békés“ munkatársától.) A köz- igazgatási bizottság ülésén Jung Miklós tan- felügyelő igen érdekes jelentést terjesztett elő. A jelentés a most szeptemberben meg­kezdődött iskolai év statisztikai adatait tartal­mazza. A kimutatás szerint Békésvármegyében az elemi iskolások száma 38.643, tehát közel negyvenezer, több mint tiz százaléka a megye lakosságának. Ezek közül állami elemi isko­lába 9207 tanuló jár, mig a nem állami, tehát községi, felekezeti és magániskoládba 29.436. Az állami és nem állami iskolák szerint a tanulók a következőképp oszlanak meg: községibe jár 4620, katolikus iskolába 9011, reformátusba 7449, evangélikusba 7601, unitáriusba 36, görögkeletibe 68, izraelita iskolába 327, érdekeltségibe 94, magánisko­lába pedig 230 tanuló. A közel negyvenezer gyermeket 663 tanító tanitja, akik között 441 a férfi, s 222 a nő. Az iskolák száma 250, ebből állami 53, a nem állami pedig 197. A 250 iskolának 657 tanterme van. Az iskolák a következőképp oszlanak meg: községi van 72, katolikus 151, refor­Oláhrét és Remete menti földek öntözéséhez fűződik, elrendelte a csatorna-épités munkájá­nak azonnali megkezdését. 80 munkás a szerdai napon már meg is kezdte a mederásás mun­káját, amely munka előreláthatólag mintegy 20 napig fog tartani. Az Elővizcsatorna vizét kát. holdankint évi 10 pengő bérért bármely csatornamenti birtokos használhatja. A társulat és a város vezetőségének elhatározását örömmel regisz­tráljuk, mert azokon a földterületeken, amelye­ken a csatorna áthalad, intenzivebb gazdál­kodást tesz lehetővé. Lehetővé teszi, hogy kertkultúra fejlődjék s általában földjeiket a gazdák, ha a szükség ngy kívánja, száraz­ság esetén élővízzel öntözzék. Azok, akik öntözőberendezést akarnak létesíteni, már most elvégezhetik az előkészületeket, ngy hogy tavasszal azonnal hozzáfoghatnak a termeléshez. Nagy előny a gyógypedagó­giai intézet foglalkoztatója (Szeretetház) ré­szére is, hogy a csatorna közvetlen az épület­hez tartozó földeken át húzódik. mátus 122, evangélikus 115, unitárius 1, görögkeleti 2, izraelita 9, érdekeltségi 2 és magán iskola 5. Jiigttszláviai menekültek főnnek Gyulára? (A „Békés“ munkatársától.) A napok­ban az a hir terjedt el a városban, hogy a kormány a jugoszláviai menekültek egy ré­szét Gyulára irányítja s az itt üresen álló középületekben helyezi el. A menekültek el­helyezésére főként a Gyógypedagógiai Intézet céljaira nem régiben átadott Szeretetházat emlegették. A hir valódiságának ellenőrzése végett a város vezetőségéhez fordultunk, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy értesítés ilyen vonatkozásban ezideig nem érkezett, csupán a belügyminisztériumból jött egy fel­szólítás, hogy a város közölje, hány embert tudna elhelyezni az esetleg üresen álló köz­épületekben. Ez a jelentés, amit különben valószínűleg az ország valamennyi városától felkértek, már fent van a minisztériumban. Kézenfekvő a magyarázat, hogy a feltevés a menekültek érkezéséről ebből a körülmény­ből indult ki. Közel 40 ezer elemista van Békésvármegyében. A tanítóság egyharmad része nő. Íz iskolák négyötöd * része felekezeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom