Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-12-09 / 96. szám
LXVI. évfolyam 96. szám Szombat Gyala, 1934 december 8 BÉKÉS ****** äiid8" POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill, fidékre . 3 P 20 fill. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok neue adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Három uj orvos, két uj állatorvos a megyében. A vágási dijak és a fogyasztási add leszállításának «gye a feisgyüiés elolt. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye kisgyülése folyó hó 11-én tartja december havi rendes ülését. Az ülés elé 117 pontból álló tárgysorozat kerül. Gyulai vonatkozású s érdekesebb ügyek a követ- i kezők: Gyula m. város határozata Csonka János és neje gyulai lakosok ingatlanának kisajátítása ügyében s ellene felebbezés. Gyula m. város határozata a gyulai Ipartestület húsipari szakosztályának vágóhídi díj és fogyasztási adó leszállítás iránti kérelme ügyében s ellene felebbezés. Gyula m. város határozata Nagy József hentesmesternek az általa befizetett vágóhídi dijak részbeni visszatérítése iránti kérelme ügyében s ellene felebbezés. Gyula m. város határozata Kulcs-utca egy részének járdával való ellátása ügyében. Gyula m. város határozata a Göndöcs- kerti pavilion bérének leszállítása ügyében. Gyula m. város határozata Ádelmann Józseffel kötött ingatlan-adásvételi szerződés ügyében. Özv. Rosenthal Józsefné Lengyel Lenke dr. békéscsabai lakos orvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Vidovszky László békéscsabai lakos orvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Andrekovich József dobozi lakos orvosi oklevelének meghirdetése. Rothbard Zoltán vésztői lakos állatorvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Jordán Péter mezőberényi lakos állatorvosi oklevelének meghirdetése. A füzesgyarmati II. gyógyszertár engedélyezése ügyében állásfoglalás. Több mint £00 család jutott tüzelőhöz a kastélykerti fakitermelésnél (A „Békés“ munkatársától.) November elején a kastélykertben hozzáfogtak azoknak a fáknak a kiirtásához, amelyek helyén rigol irozás után, gyümölcsöst létesitenek. Wéber József főkertész információja szerint a kitermelésnél részesedés formájában több, mint 100 család jutott téli tüzelőhöz, ami igen örvendetes a mai munkátlanság és Ínség idején. A részesek munkába állításánál szigorúan a szociális szempontokat vették figyelembe, vagyis csak azok kaptak munkát, akik arra rá voltak szorulva. A rigolirozás amit most végeznek, szintén jelent a munkásságnak néhány száz pengő keresetet. T A MCA ••1 *1 r ip 1 r lorokvilag Gyulán. Irta: Implom József. Százhuszonkilenc évig volt itt úr a török. Alig volt még egy város az Alfőldön, amely annyira eltörökösödött volna, mint Gyula. A török lakosság hol békességben élt a környékbeli magyarokkal, hol meg kegyetlenül összeharagudtak egymással. A békesség éveiben a végbeli törökök bátor- ságosan el-ellátogattak a váradi meg a szalontai sokadalmakra és bizony azokon nem egy turbános török feledkezett meg Mohamed tilalmáról és nézett mélyebben a kancsó fenekére. Az erdélyi magyar helységek lakói meg a török szomszéd vásáraira látogattak át. A patyolat vászon meg a piros csizma mutatós vásárfia volt az otthon maradt fehérnép számára. De hát e török—magyar békesség állandóan kés élén járta táncát. Egyszer a törökök telhetet- lenkedtek és elragadták a jeneiek dézsmáját a parasztságtól, másszor meg a szalontai kóborgók szabdaltak össze három jámbor gyulai törököt, akik a határban favágní voltak. Az ilyesmi aztán sokáig az orrában volt a szomszédoknak. Nem sokat lendített a dolgon, hogy Rákóczi György fejedelem két szalontai csavargót a békesség kedvéért nyársra húzatott. A gyulai törökök meg a borosjenei magyarok között akkor mérgesedett el végképpen a dolog, amikor a jeneiek egy gyulai főtörököt, Muharim aga nevezetű főispáhiát serdülő fiával együtt leszúrtak. Muharim, akiről Szalárdi János azt írja Siralmas krónikájában, hogy jó magyar volt, vagyis mint akkoriban a legtöbb végvári török vitéz, jól tudott magyarul, — éppen Jenőbe vitte fiát magyar szóra. Ez akkor éppen olyan szokás volt, mint ahogy a múlt században német helyre adták a magyar fiúkat német szót tanulni. A jeneiek, akik a dézsma elszedése miatt már régtől fogva fenték a fogukat a gyulai törökökre, rajtaütöttek a látogatóba menő Muharimra és mit sem adva annak szavára, kardélre hányták fiával együtt. A gyulai törökök felette való képpen nekibúsultak az eseten és soha többé ki nem békültek a jenei magyarokkal. Összefogtak a lippai és szolnoki törökökkel és csak az alkalmat lesték, hogy visszafizessék a kölcsönt. Szeptember 8-a 1652-ben vasárnapra esett. Jól tudták a törökök, hogy így ünnepnap is, vasárnap is lévén, a jeneiek derekasan nekiadják magukat a boritalnak. Nékiindulnak hát a lippaiakkal és szolnokiakkal együtt. Úgy intézték, hogy úgy egy óra tájbán érjenek a Jenőtől fertálymérföldnyire levő Gyarak alá. A falut aztán az előhad felgyújtotta és nagy zene-bonával megnyargalta a vár alját. A jeneiek fejében már akkor több volt a kelletténél. Igen nagy volt bennük a virtus. Asztalt, széket borítottak, kardot kaptak, lóra pattantak és már nyargaltak is kifelé. Rendezetlenül, terv nélkül száguldoztak eszeveszett, nagy kurjongatással. A törökök ősi, keleti harcmóddal erdőn, mezőn lest les után hánytak elébe. Mégsem kaptak a jeneiek észbe. Hegyesi János vicispán a nemesség színével javával jó két mérföldet nyargalt, amikor egyszerre a gyulai Mehmet alajbég derék dandárénak szaladt. Hiába volt a nagy elszántság, odaveszett a jeneiek színe virága vicispánostól. A törökben is nagy kár esett. Puska golyóbistól, kopjától, pallostól kétannyi hullott el, mint a magyarokból. Legalább is igy beszélték a parasztok, akikkel a holttesteket Gyulára hordatták a törökök. A jeneiek persze panaszra futottak a fejedelemhez, a gyulaiak meg a hatalmas török császárhoz szaladtak. Akkorában is ilyen esetekben bizottságot küldtek ki. A bizottságot az erdélyi Újlaki László vezette. Kihallgatták a gyulaiakat is, meg a jeneieket is. Nyilvánvaló volt, hogy mindkét fél magának kereste, amit kapott. A panaszosok ungorkodtak, Újlaki csititgatta őket. A vége kicsi hiján az lett, hogy a bizottságot majdhogy össze nem vagdalták a peres felek. Aztán egy-két évre csendesség volt. A török félhold továbbra is ott ragyogott a két gyulai minareten. A müezzin továbbra is hirdette Allah nagyságát. A sok Körözs-medren továbbra is karcsú csónakok vitték látogatóba a fátyolos arcú török nőket, mint valami kis Velencében. Gyula még jó négy évtizeden át török maradt. A jövő héten lesznek uz érdekképviseleti választások. (A „Békés“ munkatársától.) A külön- fönféle foglalkozási kategóriák törvényhatósági tagjaikat a most következő héten választják meg. Az orvosok már megtartották jelölő ülésüket s Gyuláról Gáli Géza dr. ig. főorvos és Páll Gábor dr. főorvos jutottak a listára. A kereskedelmi és iparkamara jelölt jei Sándor Dénes, Ssécsi Márton és Barát István. A közjegyzők hétfőn, pénteken a mezőgazdasági bizottság tagjai, szombaton a mérnökök, vasárnap pedig az orvosok, kereskedők és iparosok választják meg törvény- hatósági képviselőiket. A választás Gyulán, a vármegyeházán történik Az O.T.B.A. körzeti beosztása Gyulán. I. körzetbe tartozik: Erdé'yi Sándor ut és Br. Wenckheim Béla uí keleti, páros számú oldala, Köröspart ucca páratlan házszámok 1—47 számig, (Élő vízcsatorna északi oldalán). Az Élő- vizcsatorna és Szent László ut keresztezésétől, továbbá a Kossuth Lajos és Zrinyi ucca keresztezéséből kiindulva a Zrinyi ucca nyugati oldala páratlan házszámok, Munkácsy Mihály u. nyugati oldala páratlan házszámok. Tomcsányi u. nyugati oldala, páratlan házszámok 13—33 számig. Kere- csényi ucca nyugati oldala páratlan házszámok. Fent jelzett határok által közrefogott terület, továbbá a vasútvonalon túl Szentpálfalva városrész.
