Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-12-09 / 96. szám

LXVI. évfolyam 96. szám Szombat Gyala, 1934 december 8 BÉKÉS ****** äiid8" POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill, fidékre . 3 P 20 fill. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok neue adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Három uj orvos, két uj állatorvos a megyében. A vágási dijak és a fogyasztási add leszállításának «gye a feisgyüiés elolt. (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye kisgyülése folyó hó 11-én tartja december havi rendes ülését. Az ülés elé 117 pontból álló tárgysorozat kerül. Gyulai vonatkozású s érdekesebb ügyek a követ- i kezők: Gyula m. város határozata Csonka Já­nos és neje gyulai lakosok ingatlanának kisajátítása ügyében s ellene felebbezés. Gyula m. város határozata a gyulai Ipartestület húsipari szakosztályának vágó­hídi díj és fogyasztási adó leszállítás iránti kérelme ügyében s ellene felebbezés. Gyula m. város határozata Nagy József hentesmesternek az általa befizetett vágó­hídi dijak részbeni visszatérítése iránti ké­relme ügyében s ellene felebbezés. Gyula m. város határozata Kulcs-utca egy részének járdával való ellátása ügyében. Gyula m. város határozata a Göndöcs- kerti pavilion bérének leszállítása ügyében. Gyula m. város határozata Ádelmann Józseffel kötött ingatlan-adásvételi szerződés ügyében. Özv. Rosenthal Józsefné Lengyel Lenke dr. békéscsabai lakos orvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Vidovszky László békéscsabai lakos orvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Andrekovich József dobozi lakos or­vosi oklevelének meghirdetése. Rothbard Zoltán vésztői lakos állator­vosi oklevelének meghirdetése. Dr. Jordán Péter mezőberényi lakos állatorvosi oklevelének meghirdetése. A füzesgyarmati II. gyógyszertár en­gedélyezése ügyében állásfoglalás. Több mint £00 család jutott tüzelőhöz a kastélykerti fakitermelésnél (A „Békés“ munkatársától.) Novem­ber elején a kastélykertben hozzáfogtak azok­nak a fáknak a kiirtásához, amelyek helyén rigol irozás után, gyümölcsöst létesitenek. Wéber József főkertész információja szerint a kitermelésnél részesedés formájában több, mint 100 család jutott téli tüzelőhöz, ami igen örvendetes a mai munkátlanság és Ínség idején. A részesek munkába állításánál szi­gorúan a szociális szempontokat vették figye­lembe, vagyis csak azok kaptak munkát, akik arra rá voltak szorulva. A rigolirozás amit most végeznek, szintén jelent a mun­kásságnak néhány száz pengő keresetet. T A MCA ••1 *1 r ip 1 r lorokvilag Gyulán. Irta: Implom József. Százhuszonkilenc évig volt itt úr a török. Alig volt még egy város az Alfőldön, amely annyira eltörökösödött volna, mint Gyula. A török lakosság hol békességben élt a környékbeli magyarokkal, hol meg kegyetlenül összeharagudtak egymással. A békesség éveiben a végbeli törökök bátor- ságosan el-ellátogattak a váradi meg a szalontai sokadalmakra és bizony azokon nem egy turbános török feledkezett meg Mohamed tilalmáról és nézett mélyebben a kancsó fenekére. Az erdélyi magyar helységek lakói meg a török szomszéd vásáraira látogattak át. A patyolat vászon meg a piros csizma mutatós vásárfia volt az otthon maradt fehérnép számára. De hát e török—magyar békesség állandóan kés élén járta táncát. Egyszer a törökök telhetet- lenkedtek és elragadták a jeneiek dézsmáját a parasztságtól, másszor meg a szalontai kóborgók szabdaltak össze három jámbor gyulai törököt, akik a határban favágní voltak. Az ilyesmi aztán sokáig az orrában volt a szomszédoknak. Nem sokat len­dített a dolgon, hogy Rákóczi György fejedelem két szalontai csavargót a békesség kedvéért nyársra húzatott. A gyulai törökök meg a borosjenei magyarok között akkor mérgesedett el végképpen a dolog, amikor a jeneiek egy gyulai főtörököt, Muharim aga nevezetű főispáhiát serdülő fiával együtt le­szúrtak. Muharim, akiről Szalárdi János azt írja Siralmas krónikájában, hogy jó magyar volt, vagyis mint akkoriban a legtöbb végvári török vitéz, jól tudott magyarul, — éppen Jenőbe vitte fiát magyar szóra. Ez akkor éppen olyan szokás volt, mint ahogy a múlt században német helyre adták a magyar fiúkat német szót tanulni. A jeneiek, akik a dézsma elszedése miatt már régtől fogva fenték a fogukat a gyulai törökökre, rajtaütöttek a láto­gatóba menő Muharimra és mit sem adva annak szavára, kardélre hányták fiával együtt. A gyulai törökök felette való képpen neki­búsultak az eseten és soha többé ki nem békültek a jenei magyarokkal. Összefogtak a lippai és szol­noki törökökkel és csak az alkalmat lesték, hogy visszafizessék a kölcsönt. Szeptember 8-a 1652-ben vasárnapra esett. Jól tudták a törökök, hogy így ünnepnap is, vasár­nap is lévén, a jeneiek derekasan nekiadják ma­gukat a boritalnak. Nékiindulnak hát a lippaiakkal és szolnokiakkal együtt. Úgy intézték, hogy úgy egy óra tájbán érjenek a Jenőtől fertálymérföldnyire levő Gyarak alá. A falut aztán az előhad felgyúj­totta és nagy zene-bonával megnyargalta a vár alját. A jeneiek fejében már akkor több volt a kelletténél. Igen nagy volt bennük a virtus. Asztalt, széket borítottak, kardot kaptak, lóra pattantak és már nyargaltak is kifelé. Rendezetlenül, terv nélkül száguldoztak eszeveszett, nagy kurjongatással. A törökök ősi, keleti harcmóddal erdőn, me­zőn lest les után hánytak elébe. Mégsem kaptak a jeneiek észbe. Hegyesi János vicispán a nemesség színével javával jó két mérföldet nyargalt, amikor egyszerre a gyulai Mehmet alajbég derék dandáré­nak szaladt. Hiába volt a nagy elszántság, odave­szett a jeneiek színe virága vicispánostól. A török­ben is nagy kár esett. Puska golyóbistól, kopjától, pallostól kétannyi hullott el, mint a magyarokból. Legalább is igy beszélték a parasztok, akikkel a holttesteket Gyulára hordatták a törökök. A jeneiek persze panaszra futottak a fejede­lemhez, a gyulaiak meg a hatalmas török császár­hoz szaladtak. Akkorában is ilyen esetekben bizottságot küldtek ki. A bizottságot az erdélyi Újlaki László vezette. Kihallgatták a gyulaiakat is, meg a jeneieket is. Nyilvánvaló volt, hogy mind­két fél magának kereste, amit kapott. A panaszosok ungorkodtak, Újlaki csititgatta őket. A vége kicsi hiján az lett, hogy a bizottságot majdhogy össze nem vagdalták a peres felek. Aztán egy-két évre csendesség volt. A török félhold továbbra is ott ragyogott a két gyulai mi­nareten. A müezzin továbbra is hirdette Allah nagyságát. A sok Körözs-medren továbbra is kar­csú csónakok vitték látogatóba a fátyolos arcú tö­rök nőket, mint valami kis Velencében. Gyula még jó négy évtizeden át török maradt. A jövő héten lesznek uz érdekképviseleti választások. (A „Békés“ munkatársától.) A külön- fönféle foglalkozási kategóriák törvényható­sági tagjaikat a most következő héten vá­lasztják meg. Az orvosok már megtartották jelölő ülésüket s Gyuláról Gáli Géza dr. ig. főorvos és Páll Gábor dr. főorvos jutottak a listára. A kereskedelmi és iparkamara jelölt jei Sándor Dénes, Ssécsi Márton és Barát István. A közjegyzők hétfőn, pénteken a me­zőgazdasági bizottság tagjai, szombaton a mérnökök, vasárnap pedig az orvosok, keres­kedők és iparosok választják meg törvény- hatósági képviselőiket. A választás Gyulán, a vármegyeházán történik Az O.T.B.A. körzeti beosztása Gyulán. I. körzetbe tartozik: Erdé'yi Sándor ut és Br. Wenckheim Béla uí keleti, páros számú ol­dala, Köröspart ucca páratlan házszámok 1—47 számig, (Élő vízcsatorna északi oldalán). Az Élő- vizcsatorna és Szent László ut keresztezésétől, továbbá a Kossuth Lajos és Zrinyi ucca keresz­tezéséből kiindulva a Zrinyi ucca nyugati oldala páratlan házszámok, Munkácsy Mihály u. nyugati oldala páratlan házszámok. Tomcsányi u. nyugati oldala, páratlan házszámok 13—33 számig. Kere- csényi ucca nyugati oldala páratlan házszámok. Fent jelzett határok által közrefogott terület, továbbá a vasútvonalon túl Szentpálfalva vá­rosrész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom