Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-15 / 89. szám
1934 november 15 BÉKÉS 3 Márky Pál dr. hangversenye Gyulán. Gyula városának Amerikában élő szülötte, dr. Márky Pál zongoraművész, európai körútja alkalmával Budapesten és Békéscsabán hangversenyt ad. Az Országos Frontharcos Szövetség gyulai főcsoportja felkérte a művészt, hogy a főcsoport javára Gyulán is lépjen fel. A művész szülővárosára tekinMárki/ Barna dr. alispán a közigazgatási bizottság elé részletes jelentést terjesztett a megye közállapotairól. A jelentést kivonatosan az alábbiakban közöljük: A múlt hó folyamán a személybiztonság 106 esetben, a vagyonbiztonság 158 esetben támadtatott meg, mig öngyilkosság 13 esetben történt. Külön meg kell emlitenem a gyomai járás főszolgabírójának jelentésében foglalt, de a fenti statisztikában nem szereplő azon adatot, mely szerint a járás területén 272 esetben történt sikkasztás. Világosságot dérit erre a számra a jelentésben foglalt az a megjegyzés, hogy a 272 sikkasztásból 270 lefoglalt tárgyak eltulajdonításából származik, mely adatokat a vagyonbiztonság ellenes cselekményekről szóló kimutatásba nem vettem fel, mert ha a lefoglalt tárgyak eltulajdonításából származó cselekményeket az egész vármegye területéről egybegyüjteném, félős, hogy egyenesen megdöbbentő adatok kerülnének napvilágra. Az elmúlt hónapban csapadék alig esett, mely körülmény mezőgazdasági szempontból rendkívül káros hatással volt. tettel eleget tesz a felkérésnek és december 3-án este hangversenyt ad a Király Mozgó- szinházban. Az estélyen való közreműködésre sikerült a főcsoportnak vitéz Mándoky Sándor tábori főesperest is megnyerni. A részletes műsort később közöljük. A múlt hó folyamán elvetett búza rendkívül hibásan és csak helyenként kelt ki, mert a száraz földbe vetett búza csirája elszáradt, minek következtében több helyen megtörtént, hogy ki kellett szántani. A szárazság következtében a mezei egerek elszaporodtak és a vetésekben számottevő károkat okoztak. A törvényhatósági kiépített utak állapota ellen, a múlt hónap folyamán panasz nem érkezett. Ezzel szemben újból és újból ismétlődik a panasz az Orosháza—pusztalöld- vár—csanádapácai állami ut miatt, mely a jelentések szerint már annyira elhanyagolt állapotban van, hogy a téli esőzések beálltával ezen az utón a gépiármü közlekedés lehetetlenné válik. A vármegye területéről október hónapban összesen 14 tűzkár jelentés érkezett be. A károsultak száma 16. A kár épületekben 3580 P, ingóságokban 2828 P. Az összes tűzkár 6408 P, melyből biztosítás utján megtérül 5953 P, nem volt biztosítva és igy nem térül meg 455 P értékű épület, illetve ingóság. Jelentem, hogy a községek képviselőtestületei által egybeállitott költségvetések alispáni felülvizsgálatát és megállapítását ez idén is bizottságilag a vármegye székhelyén teljesítem, mert mig egyrészt a mai idők között szükséges takarékosság elvét minden befolyástól mentesen, legszigorúbban kívánom érvényesíteni, addig másrészt arra is súlyt helyezek, hogy a községi kiküldöttek indokolt panaszaikkal azonnal hozzám fordulhassanak és a szükségesnek látszó engedményeket megtehessem. Előreláthatólag a költség- vetések felülbírálása még a hónap folyamán befejezést nyer. Jelentem, hogy mint a Körösvölgyi Vizhasznositó Társaság elnöke, meghívást kaptam a múlt hó folyamán a földmivelés- ügyi miniszter úrhoz egy a minisztériumban tartandó értekezletre. Ezen az értekezleten, melyen a miniszter ur Onagyméltósága azt a kijelentést tette, hogy a Körösök hajózhatóvá tételét hasonló munkálatok között legelső feladatának ismeri, azoknak a terveknek ismertetése történt meg, mely terveket külön erre a célra kirendelt mérnöki csoport hónapok óta tartó alapos munkával készített el. A tervek szerint a bökényi már meglevő duzzasztó kijavítása, felemelése és egy újabb duzzasztó építésével a Körösök Békésig, illetve Körösladányig válnak hajózhatóvá, sőt a Hortobágy-Berettyó csatorna kezdő szakasza is alkalmas lesz arra, hogy azon a hajók felvontathatók legyenek. Ezeknek a duzzasztóknak megépítése kerek összeget véve, 6 millió pengőbe kerül, mely összeg azonban ezidőszerint a kormánynak nem áll rendelkezésére. A munkásság, ezek között elsősorban a mezőgazdasági és földmunkásság helyzetéről, itt, ezidőszerint annyit jelentek, hogy tekintve a vármegye munkás lakosságának nagy létszámát, helyzetük nehéznek mondható. Mivel ez a helyzet előrelátható volt, a hatóságoknak, élükön a vármegye alispánjával, legfőbb gondját képezte, hogy olyan munkaalkalmak teremtéséről gondoskodjék, melyekkel a nehéz helyzetet, ha nem is megszüntetni, de legalább is lényegesen enyhíteni és a munkás lakosság megélhetését biztosítani lehessen. A kir. kormánynál a vármegye főispánja által előterjesztett kérelmek jóindulatú megértéssel találkoztak és megtörténtek az intézkedések, melyek eredményeként a vármegye területén több helyen indíttattak meg közmunkák. A következőkben azon földmunkák megindításáról számol be a jelentés, amelyekről lapunk egyik előző számában már megemlékeztünk. —M————————--——— ^ Mi lesz a göscskcrti pavillonban ^ ® december hó lén, 2-án, 3-án • FRONTHARCOSFIGYELMÉBE. Deréköv, vállszíjjal..........................5'— P Si sak..........................................................£5*40 „ Melton zubbony, előírásos .... 14*80 ,,-től Fekete nadrág, előírásos .... 15*— ,,-től Zubbony, posztó...............................25*— „ Na drág, karagarn ....... 2©*— „ 2 6 20-30 Tisch Ernő Feltűnően elszaporodtak a legfoglalt ingóságok eladásából származó sikkasztások — állapítja meg az alispáni jelentés. (A „Békés“ munkatársától.) Vitéz kárára, a sors könyvében — fájdalom — máskép volt megírva. Az 1861-iki országgyűlés feloszlatása után Gyulán újra családja körében visszavonulva élő Terényi Lajos közszereplése csak annyiból állott, hogy elnöke lön a gyulai Kaszinónak és — ami ezzel teljesen egyértelmű volt — mint ilyen, vezére a megyei és városi társadalmi életnek, amelynek ez a Kaszinó akkor csaknem szuverén irányitója volt, de másfél év múltával, 1863 tavaszán súlyos betegségbe esett, úgy hogy az élte nyarába sem lépett, daliás, életerős férfi április 6-án váratlanul meghalt. Ugyanilyen váratlanul és megdöbbentő gyorsan halt meg évtizedek múlva élte delén fia : Lajos, Békésvármegye főispánja, majd Gyula város országgyűlési képviselője is, akinek szintén hervadhatatlan érdemei voltak és vannak szülővárosa iránt, mert túlnyomó részben az ő buzgalmának, fáradhatlanságának, a vármegye közönsége körében szerzett népszerűségének eredménye volt, hogy a felvetett székhely kérdés Gyulára nézve szerencsés sikerrel dőlt el és hogy a törvényszéki palota felépülésével a város székhely jellege konszolidálódott is. A jeles apa méltó fiának dicső emlékét is méltán őrzi szeretetteljes kegyelettel Gyula városa hálás közönsége. (Befejező közlemény következik.)
