Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-08 / 87. szám
LX VI. évfolyam §9. szám. Csfitörtök Gyula, I9S4 november $ Elflfisetéai árak : • i / ; ; I ■ • ' . Negyedévre : Seíyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. $tFá«tési dij előre íiretesídö. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZRAKD Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. üoftay láitos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok ne» adatnak vissza. Egyes szám ára Ks fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Pénteken kisgyülés, szombaton megyegyiilés. (A „Békés“ munkatársától.) Békés- í vármegye kisgytilése holnap, pénteken dél- : előtt ülést tart. Az ülés a szombati közgyűlés anyagát készíti elő, továbbá egy 111 pontból álló tárgysorozat ügyében határoz. A kisgyülés elé a gyulai képviselőtestületnek bárom határozata kerül és pedig az Erkel Fereuc-tér rendezése, a városi alkalmazottak, özvegyeik és árváik ellátását rendező szabályI rendelet, továbbá a lófogatu bérkocsik hely- foglalási dijának ügyében kelt határozatok. A szombati rendkívüli közgyűlés elé egészen kis tárgysorozat kerül, amelyben legfontosabb a megyebizottsági tagokat választó kerületek elnökeinek és h. elnökeinek megválasztása és a választások időpontjának megállapítása. A frontharcosok nagy lelkesedéssel Varga Gyula dr. polgármestert választották elnökké. Impozáns gyűlés keretében alaknlt meg a gyula! froatbareosok csoporttá. (A „Békés'1 munkatársától.) Vasárnap délután a gyulai frontharcosok a népkerti pavilion nagytermében alakuló gyűlést tartottak. A gyűlésen, amely iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. nemcsak a gyulai frontharcosok vettek részt teljes számban, hanem eljöttek a környéki frontharcos alakulatok delegáltjai is, továbbá Budapestről is számosán a szövetség vezéralakjai közül. Vitéz Pánczél József dr. vrn. főjegyző tartalmas bevezető szavai s Kovalszky Róbert dr. beszámolója után vitéz Mandoki I Sándor tábori főesperes mondott igen eleven I és lelkesítő beszédet, majd a tisztikart választották meg. Elnök lett Varga Gyula dr. polgármester, társelnök vitéz Pánczél József dr. vm. főjegyző, alelnök dr. Hoffmann Károly és Kulitzy Béla dr. Titkárok : Mészáros Emil, legénységi: Mészáros Sándor. Pénztáros: Schmidt Gyula. Ellenőrök : Hoil Sándor és Megyeri Ferenc. Szám- vizsgáló bizottság: Läufer Sándor, Gyúró József dr., Reisner Emil, Lebovits Rezső, Nagy József, Mészáros Loránd. Intéző bizottság : Petz József. Sándor Dénes, Madarassy Pál, Baranyik Béla, dr. Mosoni László és Takács György. Póttagok: vitéz Técsy László, Kocsis Elemér, Seres Lajos, Frattini János. Központi képviselő: Antalóczy Nándor. Bejelentette ezután még azt is a szervező bizottság, hogy az országos központ szervező tisztté dr. Kovalszky Róbert ügyvédet, törzsvezetővé pedig Kádár Pált nevezte ki. Az orosházi csoport nevében Torkos Béla dr.. a békéscsabai csoport nevében pedig Gally Károly dr. mondtak tartalmas üdvözlő beszédet. Este a Komlóban 250 terítékes vacsora volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Holnap lesz az orgona- hangverseny. Az egyiptomi hercegek is kaptak meghívói a koncertre. (A „Békés“ munkatársától.) Schmidthauer Lajos, az európai hirii orgonamüvész, amint már több Ízben is jelentettük, folyó hó 9-én délután 5 órai kezdettel a plébániatemplomban dr. Kuthyné Nnszbek Mária és Takácsi) Dénes közreműködésével hangversenyt ad. A hangversenyre a Gyulán időző török hercegek is meghívást kaptak. Az óriási érdeklődésre való tekintettel tanácsos a jegyeket még a mai nap folyamán elővételben biztosítani Dobaynál. T A U C A Id. Terényi Lajos. — Visszaemlékezés — Irta: KÓHN DÁVID. III. Terényi Lajos, akit eddig csak egy vármegye avatott vezérévé, ezen az országgyűlésen működésével előkelő szereplésével, ékesszólásával országos hírnévre tőn szert, Tissa Kálmán mellett a határozati párt vezérévé nőtte ki magát. Az 1861 -iki országgyűlésen tudvalevőleg az elvi kérdésekben teljes harmónia és nézetazonosság volt a képviselők között és a két nagy párt : a felirati és határozati pártok között csak az az eltérés volt, hogy a képviselőház felirat, vagy határozat alakjában válaszoljon-e a királyi április 6-iki megnyitó beszédre ? A felirati párt vezére Deák Ferenc, a haza bölcse, a határozati párté pedig gróf Teleki László volt. Teleki László, aki meilesieg írva nemcsak előkelő státus férfi, hanem, mint az általa irt „Kegyencs“ cimü, Bánk bán mellett a legjobb magyar dráma is bizonyítja, kiváló poéta is volt, az 1849 április 14-ikén függetlenné nyilatkoztatott Magyarországnak Francia és Angolországban diplomáciai képviselőjeként szerepelt, akit azért, mert e hivatalos megbízatást hűen teljesítetté, az osztrák ‘kormány halálra ítélt -és ép úgy, mint Kossuthot és Andrássy Gyulát, később az 1867-iki miniszter- elnököt, képletileg felakasztatott, aki mint emigráns a 49-iki zászlót tizenegy éven át magasan lobogtatta a világ előtt, aki lovagias jellemének egész erejével osztozott Kossuth meggyőződésében, hogy a magyar nemzet az osztrák "császári házat királyának semmi feltétel alatt vissza nem fogadhatja, mert az annyit tenne,, mint az ezredéves Magyar- országot az önálló államok sorából kitörülni; aki a magyar haza függetlenségének visszaszerzésére irányuló törekvés és az ezen okból alakított Magyar Nemzeti Igazgatóságnak — Kossuth és Klapka mellett harmadik tagja volt nem is politikai, hanem kizárólag magánügyében Párisból, Drezdába utazott, ahol is a szász kormány letartóztatta és kiadta Ausztriának. A nemzetközi szokást arculütő eme jogtalan letartóztatás világszerte nagy szenzációt és megbotránkozást keltett és az ebből előreláthatóan keletkezendő francia és angol diplomáciai tiltakozást ellensúlyozandó, jobban mondva : megelőzendő, az osztrák kormány azt a csapdát állította fel Telekinek, hogy amint átvette őt a szászoktól, Bécsbe hozatta és fogságbatétel helyett zárt kocsin bevitte a Burgba és anélkül, hogy erről Telekinek sejtelme lett volna, Ferenc József császár szobájába vezette be, hol szembetalálta magát az uralkodóval. Egész irodalom keletkezett, amely behatóan foglalkozik Teleki tragikumával. De írójuk közül egyik sem tudja határozottan megállapítani, hogyan folyt le a Ferenc József és Teleki közötti találkozás és párbeszéd. Ez még ma sincs felderítve és örök rejtély marad Teleki öngyilkosságának oka. Csak annyi bizonyos, hogy ez az ebből származó lelki meghasonlásnak volt a következménye Egyik, osztrák hivatalos körökből származó állítás, hogy a császár kijelentette neki, hogy visszaadja szabadságát és elkobzott birtokát, (ami meg is történt), de ezzel szemben elvárja, hogy szakit az emigrációval és hogy ezentúl loyalis alattvalóként fog vele szemben viselkedni. Van egy verzió, mely szerint Teleki szótlanul hagyta el a császár szobáját, egy másik verzió, mely szerint a rá meglepetésszerüleg ható császár kegyétől meghatotían erre Ígéretet is tőn. Annyi bizonyos, hogy Teleki a császárral történt szembesítése után meghasonlott kedély- hangulatban jött ki a Burgbói és meghasonlása és ebből származó kedélyhangulata hónapokon át élte utolsó órájáig borította el. Itthon azonban kitörő hazafiui örömmel fogadták hazaérkezését és megválasztották országgyűlési képviselőnek, egyben a határozati párt vezérének is megválasztotta. A határozati párt, noha a felirati pártnak Deák Ferenc volt a vezére, az országgyűlésen többségben volt és a párt, vezérét: Telekit kérte fel és bízta meg a határozati javaslat elkészítésével s a képviselőházban való előterjesztésével Teleki nem tért ki a megbízatás alól, de mielőtt annak megfelelt volna, május 7-ikén éjjel, lakásán agyonlőtte magát. Örök titok maradt is, hogy mi volt szörnyű elhatározásának tulajdonképeni oka. Soha sem ehetett azt kideríteni.
