Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-02-04 / 9. szám

LXVI. évfolyam 9» »sám. Vasárnap Wyula, 1934 február 4. Előfizetési árak : Negyedévre: öatybeu . . 1 P 60 fill, üdékre . 3 P 20 fill. hirdetési díj előrt* ftzeteisdo. DDFÚC! POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAIT LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ilohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Megkapta a Pártfogó Egyesület a Szeretetházat. Ciinczár Dezső Javasíalűt a Speyíi* kölcsön kötvények visszavásárlására Yonatkozoiag nagy tetszéssel fogadta el a közgyűlés. (A »Békés« munkatársától.) A vá­ros képviselőtestülete folyó hó l én délután fél négy órai kezdettel rendkívüli közgyű­lést tartott. A közgyűlés iránt elég gyenge érdeklődés mutatkozott: a tisztviselőkkel együtt mindössze 32 en voltak a teremben, mikor Varga Gyula dr. polgármester a gyű­lést megnyitotta. A tárgysorozat első pontja a Szeretet- ház átadásának problémája volt, amelyet lapunk egyik előző számában már részlete­sen ismertettünk. A képviselőtestület úgy határozott, hogy a Szeretetház épületét és a hozzá tartozó földterületet a Békésmegyei Pártfogó Egyesületnek a gyógypedagógiai intézet céljaira a megajánlott 18 ezer pengő lefizetése ellenében átengedi, azzal a kikötéssel azonban, hogy amennyiben az intézmény működése ott megszűnnék, úgy az ingatlan, illetve a föld a már fennálló és az esetleg még ezután építendő épület­tel együtt a városra száll vissza. A Mátyás-király ut rendezéséhez szük­séges földterületek 55 méter mázsa búzán való megvételéhez szintén hozzájárult a kép­viselő testület. A 2264 négyszögöl földet kát. holdanként 36 métermázsás OFB. áron a gróf A/wa'á^-családtól vásárolták. A Magyar Hirdető Iroda kérelmét a szerződésben megszabott hirdetési objektu­mok (táblák, rácsok stb.) felállítására, illetve a felállítás terminusának elhalasztására vo­natkozólag csak részben teljesítették, ameny- nyiben kimondta a képviselőtestület, hogy a vállalat 1934 juh 1-ig tiz reklám-padot köteles kihelyezni. A tárgysorozat következő fontosabb pontjai a sitkai erdősítéshez szükséges ná­dasoknak c^ere és vétel utján való meg­szerzése, továbbá Veres Endre dr.-nak, a városi monográfia egyik munkatársának je­lentése voltak. A cseréhez és vételhez egy­hangúlag hozzájárultak s elfogadták az ál­landó választmány azon javaslatát is, hogy a monográfia alap kamataiból Veres Endre dr. a még szükséges külfö di kutatásokat az idén elvégezze. Majd kimondták határo­zatiig, hogy a Homokbánya halászati jogát nem adja ezentúl a város bérbe, hanem ha­lászjegyeket bocsájt ki, mivel ez a mód bi­zonyult legalkalmasabbnak a hasznosításra. A polgármester bejelentését a Szeretetház- nak a menekült osztrák nemzeti-szociálisták részére való ideiglenes igénybevételéről egy­hangúlag tudomásul vették, majd Csincsár Dezső javaslatának tárgyalása következett. A javaslat, amely anyagi szempontból igen nagyjelentőségű és értékes, azt tanácsolja, hogy a város használja ki a dollár áresését s vásárolja vissza a Speyer-kölcsön kötvé­nyeit. Alapokból és minden rendelkezésére álló módon teremtse elő a tranzakcióhoz szükséges összeget, mert ha a kötvényeket sikerül most v sszaváltani, akkor a város óriási tehertől tud megszabadulni. A képvi­selőtestület a javaslatot nagy tetszéssel tette magáévá s az alábbi határozatot hozta: Felhatalmazza a polgármestert, hogy a városi alapokból 50.000 pengős, a város áldozatkész és tehetősebb polgáraitól maxi­málisan 30.000 pengős, 6 százalékos ka­matozású kölcsönt vehessen fel s ezeket az összegeket, továbbá a Nemzeti Banknál an­nuitás biztosítékként kezelt 53.640 pengőt a pénzügyi tranzakció lebonyolítására hasz­nálhassa fel. Felhatalmazza továbbá, hogy a Salgóval tárgyalást kezdjen olyan irány­ban, hogy a vállalat a városnak, 1935 tői járó részesedésére, előleget vagy kölcsönt folyósítson. Indokolásában kifejti a határozat, hogy a kölcsön kötvényeinek visszaváltása a köz számára nagy nyereséget jelent, jelenti a pótadónak 12, sőt a többi fizetési kötele­zettségeket tekintve, mintegy 28 százalékos csökkenését. A város ugyanis a 200.000 dolláros kölcsön 164.268 dolláros marad­ványa után évenként 29.568 pengős kama­tot fizet. Ez a kamat a visszaváltással je­lentékenyen csökkenne s hogy mennyivel, azt, ha a maradvány dollár-összegét pengőre számítjuk át, láthatjuk legtisztábban. A köl­csön 5.74 es kurzus alapján 942,910.62 pen­gőt tesz ki, mig a mai 3.60 os kurzus alap­ján 591,366.24 pengőt. Igen üdvös volna, ha a tárgyalások si­kerre vezetnének. A húsipari szakosztálynak a vágóhídi dijak és a fogyasztási adó leszállítására vo­natkozó kérelme tekintetében először eluta­sító határozatot hoztak, majd később Barát István ipartestületi elnök javaslata alapján mégis úgy döntöttek, hogy az ügyet újabb javaslat tétel végett visszaadják, illetve megbízzák az illetékes ügyosztályt, hogy a kérdést a husiparosokkal részletesen tár­gyalja le. Alb Illés lómészárost kérelmével, amelyben a lóvágás dijának 8 pengőről 5 pengőre való leszállítását kérte, elutasí­tották A képviselőtestület többi határozatáról lapunk más helyén számolunk be. A gyűlés 6 óra tájban ért véget. Szombaton hajnalban tűz pusztított a ref. elemi iskola épületében. központi (A „Békés“ munkatársától.) Szom­batra virradó hajnalban a Novák és Árpád utca sarkán levő ref. elemi iskolában, illetve az épületben ievő igazgatói lakásban vesze­delmes tűz támadt. A kéménybe beépített gerendák meggyuladtak, a tűz a kéményből átterjedt a menyezetre is, úgy hogy a konyhában és kamrában is jelentős kár ke­letkezett. Balogh János igazgató-tanitó reggel 4 óra tájban arra ébredt tel, hogy a kony­hában vaiami lezuhant. Azonnal kiment s megdöbbenve látta, hogy a menyezet sza­kadt le s a konyha tele van füsttel s fenn a kéményben tűz pusztít. Természetesen azonnal értesítette a tűzoltóságot, amely szinte pillanatok alatt a tűz színhelyén ter­mett s megkezdte a lokalizálás munkáját. Az idejeben megadott tűzjelzés és a tűzoltók azonnali kivonulása következtében az épület tetőszerkezetében jelentősebb kár nem esett, csupán csak annyi, hogy néhány gerendát szét kellett szedni, hogy a tűz fészkéhez hozzáférhessenek. A tűz oka kizárólag a régi, hibás épít­kezés. A kéménybe ugyanis több gerendát is beépítettek, amelyek elüszkösödtek és lángra lobbantak. A kéménybe füstölésre nagyobb meny- nyiségü husnemü volt felakasztva, amiből a tűz következtében zsir csepegett s a zsír a tüzet állandóan táplálta. A. lángok a konyha és éléskamra mennyezet gerendáit teljesen tönkretették, úgy hogy a mennyezet nagy robajjal beszakadt. A szerencsétlenségnek ez a szerencsésnek mondható momentuma tette lehetővé, hogy a tűz nem öltött ka­tasztrofális méreteket. A robaj ébresztette fel ugyanis Balogh János igazgatót s tette fi­gyelmessé a veszedelemre. Az oltási munkát Perjési József tűz­oltó parancsnok vezetésével 8 tűzoltó vé­gezte. A tűzoltók egy része a menyezet- tüz oltásán, más része pedig azon dolgo­zati, hogy a gerendák megbontásával a tűz fészkéhez hatoljon. Több mint három

Next

/
Oldalképek
Tartalom