Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-23 / 66. szám
2 BÉKÉS 1934 augusztus 23 A legnagyobb mennyiséget a szeghalmi járás kapta 6071 métermázsás tételben. Utána a békési járás következik 231065 s a gyomai járás 1968 50 métermázsával. A szarvasi járás 1189-30 métermázsát kapott, mig a legkevesebbet a gyulai járás gazdái kapták 361’40 métermázsás tételben. A vetőmag a napokban már kiosztásra is kerül. A vetőmag-kölcsönből a két megyei város Gyula és Békéscsaba, továbbá az orosházi járás semmit nem kapott, mivel a kiutalt 120 vagon az aszállyal legjobban sújtott vidékek ellátására is csak szűkén volt elóg. A legtöbb magot a sárréti gazdáknak kellett juttatni, mert a Sárréten igen sok helyütt olyan silány volt a búza, hogy le sem lehetett kaszálni. Ettől a kölcsöntől függetlenül a földművelésügyi kormány csereakciót is indit és pedig olyan formában, hogy a gazdáknak, akik nemesitett magot akarnak vetni, vetési célra 1201-es bánkuti búzát ad 15 százalékos felár mellett. Vagyis aki egy métermázsa bánkutit akar. annak 115 kilogramm búzát kell beszolgáltatni. o A csereakciót a gazdák örömmel fogadják, mert az idei termés azt mutatja, hogy a nemesített vetőmaggal még aszály idején is lehet igen szép minőségi eredményt elérni. Bestiális gyermekgyilkosság Gyula határában. A kóbor kutyák kikezdték a holttestet. (A „Békés“ munkatársától.) Folyó hó 19-én reggel 7 órakor jelentés érkezett a gyulai rendőrkapitányságra, hogy a Kigyósi utón a 6-os kilométerkőnél egy csecsemő- holtest hever. A rendőrségről a jelzett helyre azonnal bizottság ment ki, amely az ut melleti árok partján valóban ott is találta a holttestet. A szerencsétlen gyermeken egy szál ruha sem volt s teste már erősen oszlásnak indult. Bal combját a kóbor kutyák már ki is kezdték, úgy hogy rettenetes látványt nyújtott. Megállapította a bizottság, hogy a fiúgyermek nem természetes utón halt meg, hanem megfojtották, és pedig vászonból hasított galanddal. A holttestet beszállították a kórházba, ahol az ügyészség rendeletére dr. Feldmann Ignác ny. kórházi főorvos felboncolta, hogy a halál okát kétségtelenül megállapítsák. A gyermek 8—10 napos lehet s a nyomozóhatóságnak az a feltevése, hogy maga az édesanyja ölte meg, néhány nappal azután, hogy a világra hozta. A bestiális anya kézrekeritésére úgy a rendőrség. mint a csendőrség rendkívül erélyes és széleskörű nyomozást indított. nősen egész dohánytermelésünknek külföldön való elhelyezésében látja. E nagyarányú gazdasági tevékenység alátámasztására államjegyek kibocsájtását tartja szükségesnek, melyeknek fedezetéül a terményeinkért nyert külföldi valuta szolgálhatna. A vita során Raák Mihály a telepítés helyes megoldására, valamint a munkanélküliség leküzdésére tett javaslatokat, Szolnoki Imre a múlt földbirtokrendezés hibáira mutatott rá, kívánva, hogy a telepítés úgy történjék, hogy a juttatott földnek hasznát is láthassák és ne menjenek tönkre rajta. Schneider Mátyás, a gyulai szervezet elnöke, megvilágította mind azokat a tényeket, amelyek a mai helyzetet karakteri- zálják. Dr. Kovács Géza a tőkének és munkának a termelésben való szerepével, a kielégítetlen igények felhalmozódásával foglalkozott. Előadta, hogy a bizonytalan világ- politikai helyzet az oka a tőke tartózkodásának. A lehetetlen uj országhatárok megbénítják a forgalom természetes kialakulását. Az állam a tervgazdaság és a márkázás intenzív keresztülvitelével tegye versenyképessé külföldi viszonylatban a magyar árut. A cserekereskedés visszafejlődést jelent s igy nem ajánlható; a dohányexport sem fokozható, hisz több évi készlet van raktáron eladatlanul. A gazdatársadalmit megfelelő képzettséghez kell juttatni, hogy megállhassa a helyét a mai ádáz versenyben és kellőképen megbecsült rétege legyen a társadalomnak. A vitát az elnök köszönő szavai zárták be. — Hát csak csurog, — mondja a gazda kissé bizonytalanul, nem tudván, hová akar látogatója kilyukadni. — No gazd' uram, hány kutyája van ? Aha — gondolja a gazda, hát innen fuj a szél ? Meg is felel illően mondván : — Nem tóm, hogy most hány van körülöttem — s közben eqy oldalpillantást vet az érdek- I Iődőre, Ugyanaz a tisztviselő lóösszeirást ellenőriz. Egyik helyre barátságosan beköszönt, fogadja a gazda illő tisztességtudással. — No, gazd’ uram, hány lova van ? — Hát látja, ippen azon mírgelődök, hogy hát mintha több volna, mint amennyit bejelentettem. — Ejnye gazd’ uram, ez kár volt, de most már mondja csak meg igazán, hogy hány lova van. — Hát várjon csak — izé — mennyit is jelentettem vót be ? — Az majd csak azután mondom meg, ha kend vallott. — Hát van vagy hét. — Jól van — gazd’ uram — nézzük csak meg az istállóban. — Hát, ha muszáj! — Ejnye, ejnye gazd’ uram, hisz itt kilenc ló van. Hát miért nem őszinte? Látja, hogy úgyis rá jövünk az igazságra. Ezt már nem bírja ki a gazda önérzete. Méghogy ez az úrféle azt mondhassa, hogy az ő akarata nélkül meg tudja állapítani az igazságot. Lesz, ami lesz, de ennek az ellenkezőjét hamar be kell bizonyítani. Az ö eszén ugyan nem jár túl. — Hát ha már úgy szereti a tekintetes úr az őszinteséget, csak megmondom, hogy nem 9 lovam van, hanem 11 ; kettő oda van fáir az erdőn. Közismert az eset a gazdásztanárral, aki meglát az utón egy lábasjószágot hajtó magyart. Szóba áll vele és hosszas, lelkes előadást tart neki a rentábilis tejtermelésről, a jószág megfelelő gondozásáról, táplálásáról. Végezetül megkérdi türelmes hallgatóját, hogy ezzel a tehénnel igy fog-e ezután bánni. — Ezzel ? — Ezzel nem — feleli a gazda. — Hát miért nem ? — kérdi a meghökkent közgazdász. — Azír tekintetes uram — mer’ ez a tehén — ökör — volt a válasz. Tarka szövevény a nép lelke, de nyílnak szép virágai is. Mig e sorokat Írom, a szomszéd menyecske dalolja, hogy: Tiszta búzát nem adtam a madárnak, Tegnap temették el édes anyámat. Anyám sincsen, szeretőm is elhagyott. A faluban a legárvább én vagyok. Vasárnap délután Fayl Gyula közp. titkár és a gyulai szervezet elnöksége a Józsefvárosi Olvasókörben tettek látogatást, ahol őket a megjelentek nevében Steigerwald István alelnök üdvözölte. Fayl Gyula titkár lelkes beszédben mutatott rá az ország lehetetlen helyzetére és kiemelte a hazafias, irredenta érzés ápolásának fontosságát. A Nemzeti Egység nem politikai párt; egyetemes nemzeti mozgalom, melyhez minden igaz magyarnak csatlakoznia kell. Schneider Mátyás a gyulai iparos kérdésről és ennek kapcsán az egykor hires gyulai építő ipar feltámasztásának lehetőségéről beszélt. Ezt követőleg a vendégek még sokáig elbeszélgettek a kör tagjaival, kik kérték, hogy őket többször is látogassák meg és törekvéseikben támogassák. A Nemzeti Egység gyulai szervezetének vasárnapja. Vitaülés. Látogatás a Józsefvárosi Olvasókörben. Augusztus 19-én délelőtt 11 órai kezdettel tartotta a Nemzeti Egység gyulai szervezete második vitaülését. Szilágyi j Mihály körzeti titkár közérdeklődést keltő előadást tartott „A gazdasági válság, annak okai s az abból kivezető ut“ címmel. A mai nehéz viszonyokból a kivezető utat a csereforgalom megindításában, a terményfeleslegek állami összevásárlásában és külföldön leendő értékesítésében és ezzel kapcsolatban külö-
