Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-23 / 66. szám
LXVl. évfolyam 66. gzám. CSÜTÖRTÖK Gyula, 1934 augusztus 23 Előfizetési árak : Negyedévre: áefybec . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fül. Hirdetési díj elöl-«* fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Minisztereknek és politikai vezéreknek micsoda sürgés-forgása ! Utazás a Balkánon, utazás északon, utazás keleten, nyugaton és délen, utazás titokban s utazás nyíltan, parádéval és görög- tüzzel. A naiv tömeg nem tudja, Hogyan magyarázza ezeket a nemzetközi cikázásokat ? Nem tudja elképzelni, hová lyukad ki végül az egész s nem tudja maga elé felrajzolni éles és tiszta vonalakkal a baráti és ellenséges csoportosulások határait. Nem tudja s még a sejtelme is csak homályos ebben a tnkintetben, hogy ha kitőr a háború — s nem tudja, kitör-e és mikor? — kik lesznek ellenfelei egymásnak, mely nemzetek küzdenek majd egymás ellen? A gazdasági háború rendszerei áttevődtek a politikába, trösztök, kartelek alakultak, amelyek a szövetkezés szoros kapcsolataiban egy általános öldöklés determinációját hordják magukban. Az egész Európa szemben áll egymással, minden országa be van szervezve, ha tehát valahol lángra lobban a határ, akkor a gyújtó- zsinórok törvényével az összes európai határok lángot vetnek. Ezt tudjuk, de hogy kik az egyik és kik a másik tröszt tagjai, ignoramus, s csak akkor bizonyosodunk meg felőle, amikor már nem is érdekel bennünket túlságosan, vagy amikor már nem is érdekelhet. Nagy a készülődés, nagy az utazgatás s a nemzetközi politikai élet igy, legalább is látszat szerint, a régi konzervatív metódusok ábráját mutatja. A diplomácia régi utain futkároznak a politikai különvonatok, az ember hajlandó azt gondolni, hogy minden a régi formák szerint történik. Leve- lezgetés, üzengetés, demars és más egyéb békebeli rekvizitumok lesznek az előkészítő eszközök és hogy lesz előkészület egyáltalán. De mikor egy-egy légügyi miniszter nyilatkozik, vagy mint a napokban Fokker, akkor az a sejtelem támad az emberben, hogy mindez az utazgató diplomácia csak látszat, a régi formák kultusza csak porhintés s az elkövetkező háború egyszerű és villámgyors rajtaütéssel fog kezdődni és végződni. Felvágódnak a hangárok ajtajai, a harcigépek százai felröppennek s még mielőtt a rendkívüli kiadások megjelennének, már romokban is hevernek a kaszárnyákkal és palotákkal egyetemben a rotációsok is. Az idő, az időbeli előny lesz a döntő tényező. Jól mondja Fokker, hogy villámgyorsan fogják a repülők megsemmisíteni a városokat. Villámgyorsan, olyan gyorsan, hogy nem lesz idő a megtámadott oldalon és a propellerek kurblizására. Sem arra, hogy a biztosító intézetek „bomba’‘-üzletet csináljanak. Ezért élhet az a legenda, hogy a németek földalatti gyárakban repülőket csinálnak, földalatti hangárakban légiflottákat rejtegetnek s egy éjszakán, megunva a sok huza-vonát, egyszer csak felkerekednek és rajtaütnek a franciákon. Minden üzengetés nélkül, a szörnyű vállalkozás kockájára vetve fel mindent. Megtörtént a 120 vagon vetömagkölcsön járásonkénti szétosztása. Vetőmag csere-akciót indít a kormány. Bánkuti búzát juttatnak a gazdák részére vetőmagnak. A gyulai gazdák nem kaptak veíőmagköicsönt, (A „Békés* munkatársától.) Amint már több Ízben is hírül adtuk, a földművelésügyi kormány az aszálysujtotta békésvármegyei gazdák részére 120 vagon vetömag- buza-kölcsönt folyósított. A kölcsönt, amelyet a gazdák a jövő évi termésből tartoznak visszafizetni, Fái) István dr. elnöklésével egy ad hoc bizottság osztotta széjjel, a kérelmezők anyagi helyzetének szigorú mérlegelése mellett. A nagy és nehéz feladatot jelentő munkát a bizottság több nap alatt tudta csak elvégezni, mert nem kevesebb, mint 7431 igénylő kérelmét kellett felülbírálnia. A 7431 közül 5107 gazda kapta meg a kérelmezett kölcsönt, a többi kérelmezőt elutasították, mivel úgy találták, hogy vetőmagszükségletüket a maguk erejéből is be tudják szerezni. T ARCA Vázlatok. Irta: KOVÁCS GÉZA dr. A falura vetődő kaputosember legtöbbször csak nézi a falut, de nem látja. Nem látja különösen annak lelkét: azt a csodálatos ezerszinü valamit, amit csak azoknak mutat meg a falu, akikről megérzi, hogy őszinte megbecsüléssel, igaz szeretettel fordulnak felé. Közhely mindez, számtalanszor elmondták, leírták, de — úgy érzem — még nem elégszer. Nem vált még vérévé édesmindnyájunknak az a tudat, hogy a falu nemcsak lemosolyogni való fonákságok zür-zavaros halmaza, hanem csodálatos lelki revelálásokkal szolgál az igazán látóknak. Még akkor is nagyszerű távlatokat, még akkor is csodás kincseket tár fel a népi lélek, (nem tömeg- lélek) amikor talpraesett megnyilatkozásaival önkéntelen mosolyt csal ajkunkra Igaz, meglátni gyakran nemcsak kincseit, hanem néha bizony azokat a makulákat is, melyek kívülről fröccsentek a lélek kristály lapjára. Nemcsak fenséges emelkedéseknek lehetünk tanúi, de gyakran megborzadhatunk a lélek mélyén örvénylő indulatok féktelenségétől is. De lehet a nép lelkét alakítani, lehet legtöbbször helyes irányban elvezetni a korlátokat kidönteni könnyen kész indulatokat. Ennek a varázserőnek titka : a nép lelkének ismerete és a szerető megbecsülés. Nem legyezgetni kell a nép hibáit, (lehet azt ügyes kézzel gyomlálni is) de activ szeretettel kell irányítani sorsát. Ez mint politikai irányelv, egyedül üdvözitő. Istennek hála, mintha a nemzet hajójának mai kormányosai már látnák a helyes irányt, s bizonyára megvan bennük a jót akarásnak és a bátor cselekvésnek becsületes készsége is. Kéki Lajos „Latinságok a magyar népköltészetben“ c. tanulmányában (Magyar nyelvőr XXX. 311 1,) Írja, hogy a nép gyermekében megvan az uriasan beszélés viszketege .. . Deákos embereket hallott beszélni s azokat a fordulatokat, kifejezéseket, melyek előtte ismeretlenek voltak, megjegyezte, s alkalomadtán beleszőtte népdalaiba". Természetes, hogy mindennapi beszédjébe csak annál inkább felvette. Ez a törekvés azonban nem tekintendő csak nevettető oldaláról. Arról is tanúságot tesz, hogy van a népben szebb, finomabb: „uras“ után való törekvés. Érzi az uriosztály magasabbrendü kultúráját, imponál neki, utánzásra méltónak találja. Ez pedig nem olyan könnyen adódik népünknél. Sokat hallottunk már arról az ugrató elbánásról, mellyel a magyar paraszt elintézi az izgágáskodó urat, különösen ha az „ur féle" az ő világába, mesterségébe kontárkodik bele. Ha a paraszt urutánzási Vágya irányítás, nyakló nélkül fejlődik, rengeteg csoda bogár terem. Egy szomszéd falu képviselőtestületének egyik szóvivő volt tagja különösen behódolt a deákos kifejezéseknek. Egy alkalommal bejelentte a kupaktanácsnak, hogy mégsértették a mentelmi jogát és kért megfelelő elégtételt. Elmondotta a továbbiak során, hogy egy délután a kisfia az uccán játszott a játékszervével. Arra sétált egy bizonyos egyén egy ebbel, melyet azonban nem vezetett pt őzein, a kutya megugatta a gyermeket. 0 erre odament és figyelmeztette, miszerint a kutyának prózán kell vezetődnie Az illető bizonyos erre őt minden további nélkül oldalba diszkoalifikdda, mire ő természetesen fejbe molesztálta az ipszét, megmondván neki, hogy falun csak az járjon, aki megfelelően akii- mázolódott (acclimatizálódott ?) már. Két asszony beszélget. Egyik ezeket mondja : „Én nem tudom, minek taníttatják azt az Erzsit, még yibr altért (algebra) is tanul.“ Egy másik meg sajnálkozik nagyon egy kis lányon, aki influziás lett és nagyon recommendálja a favilla teát. Nézzük most már a másik oldalról a dolgokat, amikor is a maga talaján állva nyilatkozik a másik világ felé. Egyik ismerősöm mesélte: Megy a vármegyei ur a tanyavilágban kutyát összeírni, illetve a községi összeírást ellenőrizn (valahogy nehezen folyt be az ebadó). Beköszönt az egyik, éppen csépelő magyarhoz : — Aggy’ Isten gazd’ uram ! — Aggyon Isten 1 — No, csurog az élet?
