Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-12 / 63. szám

Békés i934 augusztus 12 Járda természetesen nincs. Éppen mennek a gyerekek iskolába. Csapzott ruhájuk sokszor szakadozott s a szakadásokon átvág a szél. Amelyiknek van lábbeli a lábán, csak ver­gődik valahogy előre, de bizony soknak mezítelen lába merül a dermesztő hidegségü sárba és lábaszárát — ami a sárból látszik belőle — veresre marja a szél. Amott egy édesapa hátán viszi rongyokba csavart lábú magzatát, hogy valahogy mégis eljusson iskolába. A tanterem állandóan hangos a kicsinyek köhögésétől. De nem folytatom: nem jó ezt végig gondolni. Itt nincs egyke -és mégis sorvadnak a magyar emberpalánták, mert nincs járda. Azt kérik az újváriak a sorsukat in­tézőktől, hogy juttassák a falut államsegély, vagy kamatmentes kölcsön alakjában a szükséges 15—20,000 P-höz, amit 10 év alatt vissza tudna fizetni. Ha megépülne a járda, kevesebb roncsolt tüdejü testvérünk kerülne kórházba és sokkal nagyobb összeg takaritódnék meg ezen a réven, mint amit a kért segély, vagy éppen kölcsön folyósí­tása jelentene. De nagy jelentőségű volna a mai ínséges munkaviszonyok között a járda­építés megindítása a munkanélküliség leküz­dése szempontjából is és — last but not least ezen a megépülő járdán az ut igazi nemzeti egység felé vezetné szivük, lelkűk egész ragaszkodásával a ma oly rettenetesen küzdő, elbusult kisembereket, s a visszafordulás, a tévutakra elkalandozás eszébe se jutna egy­nek sem. Hisszük, hogy az illetékesek szive felé, elsősorban vármegyénk főispánja felé küldött kérő szavunk nem lesz kiáltó szó a pusztába. Oly jól esnék kéz a kézben szorosan össze­fogva haladni legszentebb vágyunk : a ma­gyar feltámadás felé. Tudjuk, hogy lesz ! Hol kezdjük? Ég a vágytól minden gazda, hogy adóssá­gaitól szabaduljon. Á búza jobb ára indokolja, hogy ismét a búzán legyen a termelés hangsúlya, hogy többet termeljünk belőle ugyanazon a területen. De hol kezdjük ? Több istállótrágyával ? Ehhez több haszonállat kellene. Ez viszont több takarmányt igényel. S honnan vegyük ezt, különösen az ezévi szárazság után. így tehát nem boldogulunk. Helyes talajmiveléssel fokozzuk a termést, de csak ideig-oráig Több termeléssel több táp­lálóanyagot veszünk ki a taiajból, ha pedig ezt nem pótoljuk, talajunk elszegényedik. Mi tehát a megoldás ? A műtrágya nem drága, könnyen beleilleszthető a termelés rend­jébe. Gyorsan és busásan fizeti vissza az érte kiadott pénzt, amellett a növények minőségét javítja s igy az értékesítésüket is megkönnyíti. Ha nemcsak a szemesek alá adunk szuperfoszfátot, hanem a takarmánynövények alá is, akkor több állatot is tarthatunk több lesz az istállótrágyánk is, s jó vetőmagot feltételezve, a gazda rövid idő alatt gazdaságát virágzó jólétre hozhatja. Szuperfoszfáttal kezdjük ! Prima faj cukordiiiiaye, őszl-l barack, szőlő és mindenféle gyümöl­csök, mindenkor a legolcsóbb napi] áron kaphatók i ; ,_. HASZNÁL! Ausztriában mégis csak baj van. Irta: Konkoly Kálmán. Karinthia, augusztus 10. A klagenfurti közvetlen kocsit valami sötét nevű jugoszláv állomáson lekapcsolják a velencei gyorsról, amelyik eddig hozta. További sorsával látszólag senki sem törődik: csak állunk, csak állunk és az ember menthetetlenül elalszik a vá­rakozás izgalmában, illetőleg unalmában Már hajnalodik, mikor a vonatkattogás fel­ébreszt. Valahol Jugoszláviában járunk; az abla­kon élesen rajzolódik a Juli Alpok hullámvonala. Tovább táncolnak a derengésben a sziluettek: há­zak. villauypóznák. tornyok és kerítések. Mind­egyiket fantasztikussá teszi a felálom és a sötét hajnalhasadás. Ez az érdekes film hamar felébreszt és ér­deklődve halgatjuk az örök vasúti utas kíváncsi­ságával az utitársak beszélgetését. Egy fiatal asszony hangja hallatszik, talpig gyászban ül a fülke sarkában, szavai olyan egy­hangúan és sötéten kopognak, mint egy késő őszi eső cseppjei, alkonyattájt. Grazból jön, az öccsét temette, aki hadnagy volt, huszonkét éves volt és náci golyótól esett el. „Testvérgolyótól“ — teszi hozzá. — „És legalább vége lenne“ — folytatja. „Hiszen ha ez a rengeteg véráldozat közelebb vinne bennünket a megoldáshoz, talán isteni ren­delésnek tartanánk a testvárháborut. De hol va­gyunk még a befejezéstől, a nyugalomtól és a hétköznapok alkotó munkájától? . . .“ Bizony, nagyon messze A felkelés elfojtása rengeteg vérbe került és nem jelent semmit. Amíg Karinthíában a puskák ropogtak, azalatt az ország- másik szélén a kommunisták számára rengeteg- fegyvert csempésztek be Csehországból. Ki gon­dolt a cseh határra az országos zavarban ? Né­metországban már több ezerre rúg az emigrált osztrák nácik száma és ez a tömeg egyetlen sö­tétlő fenyegetés Ausztria felé. Jugoszlávia buzgó meggyőződéssel készül Miklas országának meg­szállására, Olaszország pedig nagyszerűen ottfelej­tette kirendelt csapatait a határon. A belső helyzet még reménytelenebb. Az ellentétek a végletekig éleződtek ki, no és addig, ahol még álmodni is badarság bárminő békés megoldásról. A nagyobb városok iskolái és torna­termei tele vannak elfogott nácikkal. De nem csak őket tartják bezárva. Letar­tóztatnak mindenkit, akire egyáltalán ráeshetett a horogkereszt árnyéka. Ezek a lezárt tornatermek rosszabbak, mint a puskaporos tornyok, mert nincs bennük puskapor, de telítve vannak éhes, elkeseredett, agyonfanatizált emberekkel. Dollfuss vére éppúgy hiába folyt, mint aho­gyan nem csorbítja a mozgalom élét néhány lát­ható vezér felakasztása. Az ellentétek már any- nyira kimélyültek, hogy itt csak két dolog se­gíthet. Vagy egy csoda, vagy egy katasztrófa. Addig élnek a békés osztrákok — ahogy tudnak Máról holnapra Élnek a reménytelenség­ben és a robbanásig telitett atmoszféra izgalmá­ban. Néha öszzehajóinak, súgnak pár szót és ijed­ten szétrebbennek, mert félnek a tornateremtől. Ilyen sötét árnyékok kísérik még a római gyorsot is, amint Klagenfurtból Villach felé süvölt a Wörthi tó partján. Az utasok nem a megejtheti szép tájakat nézik, hanem a múlt harcain meren­genek és az ismerős halottakat számolgatják. De Veiden nem tud semmiről. Az exluziv fürdőhelyen minden maradt a régiben. Csak az Excelsior körül robbant pár bomba, mert hire terjedt, hogy ott szállt meg Fey miniszter. Azóta csend van. Az országutakon kószáló rohamsisakos őrjáratok is csendben sétálnak csőre töltött karabéllyal. Az emberben felréved a kérdés, hogy mire jó mindez ? Mire jó az, hogy lelövik a huszoukét- éves hadnagyokat, hogy egymást ölik az osztrá­kok és hogy a veideni fodrászmester az idén csak két segédet tud tartani, holott az eddigi években kilenc sem győzte a munkát. Mire jó az, hogy minden leállt: idegenforgalom, gazdasági élet, köz- biztonság. Veldenben a legjobb osztrák jazz játszik. Aranyérmet nyertek és megejtően dúdolják a nagy slágert: „Ich find7 ja nichts daran Wenn Du heute Nacht bei mir bleibst.“ Olyan szép és megható az egész dolog, hogy sírni szeretne az ember. FIGYELMEZTETÉS! A legnagyobb sajnálattal szereztünk tudomást arról hogy a turkevei főorvosi hivatal elkobozta a fűszer és vegyeskeres­kedésekben raktáron levő. eddig általunk és körzeti képviselőink által forgalomba hozott „BQJ0“ tablettákat, azzzal az indokolással, hogy a „RO JO“- tablettákat fűszer- és vegyes- kereskedésekben tilos árnsitani. Ennélfogva a mai nappal a nevezett cikk terjesztését beszüntettük és annak vezérképviseletét letettük. Minthogy hallgatásunkkal nem akarjuk t. vevőinket, akik eddig bennünket bizalommal támogattak, esetleges hasonló hatósági eljárá­soknak és azzal járó kóroknak és kellemetlen­ségeknek kitenni, jelen figyelmeztetésünkkel magunkról ezirányban minden felelősséget elhárítunk. 200 1—1 Budapest, 1934 julius 25. FODOE VILMOS oki. mérnök és FODOB IMBG a „ROJO“ tabletták eddigi vezérképviselöi. U a Rt E K. Lapunk a közbeeső ünnep miatt nem 16-án, hanem 15 én reggel jehnikmega rendasidőben. Szentmisék. Ma, vasárnap és Nagyboldog, asszony napján, szerdán az anyatemplomban a rendes vasárnapi rend szerint lesznek a szent­misék. Úgy vasárnap, mint szerdán báró Apor Vilmos dr. apátplébános mondja a szentbeszédet. Nagyboldogasszony napján vecsernye után a józsefvárosi templomból a hívek körmenetben az anyaíernplomba vonulnak, ahonnan a Szent­háromság-kápolnába, majd onnan a józsefvárosi templomba az összes hivek részvételével kör- menet indul. A józsefvárosi templomból a bel­városi hivek körmenetben vonulnak vissza az anyatemplomba Istentiszteletek folyó hó 12 én a református templomban. Délelőtt 9 órakor prédikál Nagy Sándor vr. lelkész. Este 6 órakor prédikál Hor­váth István s lelkész. Az evangélikus istentisztelet vasárnap, au­gusztus 12 eu délelőtt 10 órakor kezdődik, pré­dikál Rohátg Mihály lelkész. Délután 2 órakor a fogházban“ fél 4 órakor a kórházban, este 6 óra­kor a templomban less istentisztelet. Orvosi hír. Dr. Bognár Rezső városi orvos rendelőjét Jókai Mór uica 17. sz. alá helyezte át. Telefon 171. szám. 193 3 3 A hőség változatlanul kitart, ha nem is olyan forrósággal, rrnnt- a hivatalos kánikula ele­jén. Ez nem is volna baj, $őt kívánatos is, hogy a nyár meleg legyen, de a hiba ott van, hogy a hőség mellett állandóan kitart a szárazság is. Napról napra irigykedve olvassuk a meteorológiai tudósításokat, amelyek számot adnak róla, hogy Dunántúl és pedig annak minden vidékén állati dóan van kiadós jó eső, mig nálunk és a közel- távoli vidéken éppen csak annyi, hogy olykor olykor megnedvesiti a járdát, de pár perc múlva azon is felszántja a napsugár I yen pár cseppnyi eső, ami azonban együttvéve sem volt egy mil- liméternyi, napról napra előfordul ugyan, de a növényzetnek semmi haszna sincs belőle. A tengerinek — úgy látszik — eső nélkül kell be­érnie, ami a hozzáfüzödő reményeket tetemesen devalválja. Nálunk legalább aligha valósuland meg a földmivelésügy; miniszternek utolsó érte­sítése, mely a tavalyinál tetemesen magasabb tengeri termésről szól. Különösen a késői tengeri sínyli a már idestova egy hónap óta tartó száraz­ságot. Ugyanúgy sinylik azonban a legelők és kaszálók, nemkülönben a késői vetemények is. ORVOSI HÍR. Dr. Baczoni Barnabás belgyógyász és gyermekorvos szabadságáról vissza­érkezett és rendelését újból megkezdte. (Rendel; Jókai utca 27. szám alatt fél 9—10 és 3—4 óráig) 201 1—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom