Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-02 / 60. szám
LXVI. évfolyam 60, szám. Csütörtök «yula, 1034 augusztus 2. Előfizetési árak : Negyedévre : äalybec . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára ÍÖ fillér Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Nem akarunk vádat kovácsolni belőle, de mindenesetre érdekes és bizonyos gondolatokat önkéntelenül is ébreszt, hogy a Szeretetházban vendégül látott osztrák horogkeresztesek az ausztriai puccs előtt mindössze egy-két héttel utaztak el tőlünk Prágán át Münchenbe. Miért utaztak el, hiszen saját bevallásuk szerint igen jól érezték magukat Gyulán s ha már elutaztak, miért most és miért nem már hónapokkal előbb, vagy később keltek útra München felé ? Egészen természetes, az ember arra gondol, hogy Ausztria véres szerdájának előkészületeiről még a távoli Gyulán is tudtak s vendégeink azért utaztak el, mert az emigráns oszták nácivezérek „behívták“ őket, hogy a „marcia su Vienna“ regimentjébe ők is beálljanak. A „marcia“ azonban megtorpant az osztrák határon s annyira nem terveik szerint sikerült a vállalkozás, hogy még a német fegyveres erő is ellenük emelte a puskacsövet. Kár nem volt maradniuk, kár volt elmenni és neki vágni a bizonytalannak. Nem akarunk dicsekedni és az önhittség látszatában feltűnni, de meg kell állapítanunk, hogy olyan jól mint itt, nem igen érzik most uj sorsukban magukat. Szívesen láttuk őket, udvariasan, kötelező magyaros vendégszeretettel és sohasem éreztettük velük, hogy olyan párt tagjai, amely párt a legélesebb antagonizmusban áll azzal a kormánypárttal, amelyhez a mi hivatalos politikánkat szoros kapcsolatok fűzik. Zavartalan békességben éltek ott kinn a Szeretetsz falai között, zavartalan békességben jártak itt benn közöttünk. Igaz, ők sem politizáltak, nem éltek vissza a vendég jogával, korrekt, katonás, fegyelmü emberekként viselkedtek. Meg voltunk velük elégedve, sőt mintha még hálásak is lettünk volna nekik azért, hogy odahagyták a császárvárost s idejöttek, hogy tejünket megigyák, kenyerünket és marháinkat fogyasz- szák, hogy városunk gazdasági életét egy kissé megélénkítsék. Hogy elmentek, jó utat kívántunk nekik s a számadást, amit távozásuk után tettünk, még valamelyes erkölcsi nyereséggel is zártuk, gondolván, hogy barátokra tettünk szert bennük. De most, hogy ütjük és a véres osztrák szerda között ösz- szefüggést gyanítunk, most, hogy Engelbert Dollfuss holtan fekszik a Seipel-emléktem- plom sírboltja felé való útjában, kinn az özvegyi könnyekkel öntözött, egyszerű rögök alatt, valamelyes csalódást és neheztelést érzünk s tekintetünk szemrehányón fordul utánuk. Mert fegyverük azon fegyverek közül való, amelyek egyikével Panetta a kis kancellárban Magyarország nagy barátját megölte. 100 vagon kölcsönvetömag-buzát kapott Békésvármegye a kormánytól. (A „Békés“ munkatársától.) Hirt adtunk annak idején róla, hogy Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter az ország aszály- sulytotta vidékeit autón végigjárta, s körútja során Békésvármegye kárszenvedett területeit is megtekintette. Már akkor kijelentette, hogy a súlyos helyzetbe jutott gazdák megsegítésére minden rendelkezésére, álló eszközt igénybe fog venni s elsősorban arról fog gondoskodni, hogy a szűkös termés következtében vetőmag nélkül maradt birtokosokat vetőmaghoz juttassa. ígéretét most valóra váltotta, amennyiben a napokban arról értesítette a vármegye vezetőségét, hogy a 100 holdon aluli gazdák vetőmagszükségletének fedezésére Békésvármegye részére 100 vagon vetőmagot utalt ki. A leirat kiköti, hogy a kölcsönt, amely kamatmentes s amelyet 1935-ben kell visszatéríteni, csak az veheti igénybe, aki önerejéből nem tudja vetőmaszükségletét beszerezni. Azt is kiköti a leirat, hogy a vető- magkölcsön-akcióban csak a 100 holdon aluli gazdák részesülhetnek s a 100 holdon felüli birtokosság csak az esetben, ha a 100 holdon aluliak kielégítése után felesleg marad. A vetőmag szétosztása tekintetében egy bizottság fog intézkedni, amelynek Fáy István dr. főispán lesz az elnöke. A szétosztás járásonkint történik, a járásokon belől pedig a községi bizottságok, illetve az elöljáróságok bevonásával a járási főszolgabirák végzik el a további szétosztás munkáját. Fáy István dr. főispán szerdán este hazaérkezett Budapestről s igy az ügyet Márky Jenő gazdasági felügyelő még a mai nap folyamán lereferálja neki. A szétosztásra vonatkozó intézkedések néhány napon belől tehát meg fognak történni, úgy hogy a vetőmag nélkül maradt gazdák egy hónapon belől, mindenesetre még jóval a vetési idő előtt' hozzájutnak vetőmagszükségletükhöz. A köl- csön-igényt a községi elöljáróságon, illetve a városházán kell bejelenteni. A vetőmagkölcsön-akció nagy megnyugvással tölti el a gazdákat. Jóleső örömmel állapítják meg, hogy a kormány megsegítésük ügyét a szivén viseli s nem csak igér, hanem be is váltja Ígéreteit. Elek Lajos ideiglenes pénzügyigazgatót miniszteri tanácsosi címmel pénzügyigazgatóvá nevezte ki a Kormányzó. (A „Békés“ munkatársától.) A legutóbbi előléptetések során a gyulai pénzügyigazgatóság több tisztviselője, közöttük Flek Lajos pénzügyi főtanácsos is előlépett, aki eddig mint ideiglenes megbízott látta el a pénzügyigazgatói teendőket. A pénzügy- miniszter előterjesztésére most a kormányzó a miniszteri tanácsosi cim egyidejű adományozásával pénzügyigazgatóvá nevezte ki s igy a gyulai pénzügyigazgatóság általánosan becsült és népszerű igazgatója a mél- tóságos cimü fötisztviselők sorába került. Elek Lajos miniszteri tanácsos ezelőtt 25 évvel, 1909-ben kezdte pályafutását a gyulai pénzügyigazgatóságon, mint földadónyilvántartási biztos. A pénzügyi igazgatás minden ágában működött s a 25 év alatt, amely pályájának állandó emelkedését zárja magába, úgy Gyula városával, mint az egész megyével teljesen összeforrt. Spóner Károly pénzügyigazgató nyugalomba vonulásával az igazgatói teendők igeiglenes ellátására ő j kapott megbízást, de megyeszerte mindenki remélte, hogy megbízatása nemcsak ideiglenes lesz, hanem véglegesen is ő kerül a vármegyei pénzügyigazgatás élére. Kinevezése tisztelői és barátai körében őszinte örömet, az adófizető polgárságban pedig nagy megnyugvást kelt. mert Elek Lajos személyében olyan vezetőt kapott a vármegye pénzügyi hatósága, aki egész Békósvármegye adóügyeit és az egyes községek speciális helyzetét jól ismeri s az adminisztráció kifogástalan irányításához kellő eréllyel, de egyben kellő tapintattal is rendelkezik. Azok közé a hivatalnokok közé tartozik, kik a paragrafusok érvényesítése mellett a megértő méltányosságot is szóhoz juttatják s igy intézkedései mindig magukon viselik a legtisztább törvényszerűség és az igazságosság bélyegét. Ma, amikor a szociális nyugalom oly rendkívül könnyen mozdítható, amikor az adófizetők az általános gazdasági válság depressziójában élnek, a