Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-02 / 60. szám

LXVI. évfolyam 60, szám. Csütörtök «yula, 1034 augusztus 2. Előfizetési árak : Negyedévre : äalybec . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára ÍÖ fillér Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Nem akarunk vádat kovácsolni belőle, de mindenesetre ér­dekes és bizonyos gondolatokat önkéntelenül is ébreszt, hogy a Szeretetházban vendégül látott osztrák horogkeresztesek az ausztriai puccs előtt mindössze egy-két héttel utaztak el tőlünk Prágán át Münchenbe. Miért utaz­tak el, hiszen saját bevallásuk szerint igen jól érezték magukat Gyulán s ha már elutaz­tak, miért most és miért nem már hónapok­kal előbb, vagy később keltek útra München felé ? Egészen természetes, az ember arra gondol, hogy Ausztria véres szerdájának elő­készületeiről még a távoli Gyulán is tudtak s vendégeink azért utaztak el, mert az emig­ráns oszták nácivezérek „behívták“ őket, hogy a „marcia su Vienna“ regimentjébe ők is beálljanak. A „marcia“ azonban megtor­pant az osztrák határon s annyira nem ter­veik szerint sikerült a vállalkozás, hogy még a német fegyveres erő is ellenük emelte a puskacsövet. Kár nem volt maradniuk, kár volt elmenni és neki vágni a bizonytalannak. Nem akarunk dicsekedni és az önhittség lát­szatában feltűnni, de meg kell állapítanunk, hogy olyan jól mint itt, nem igen érzik most uj sorsukban magukat. Szívesen láttuk őket, udvariasan, kötelező magyaros vendégszere­tettel és sohasem éreztettük velük, hogy olyan párt tagjai, amely párt a legélesebb antagonizmusban áll azzal a kormánypárttal, amelyhez a mi hivatalos politikánkat szoros kapcsolatok fűzik. Zavartalan békességben él­tek ott kinn a Szeretetsz falai között, zavar­talan békességben jártak itt benn közöttünk. Igaz, ők sem politizáltak, nem éltek vissza a vendég jogával, korrekt, katonás, fegyelmü emberekként viselkedtek. Meg voltunk velük elégedve, sőt mintha még hálásak is lettünk volna nekik azért, hogy odahagyták a csá­szárvárost s idejöttek, hogy tejünket meg­igyák, kenyerünket és marháinkat fogyasz- szák, hogy városunk gazdasági életét egy kissé megélénkítsék. Hogy elmentek, jó utat kívántunk nekik s a számadást, amit távo­zásuk után tettünk, még valamelyes erkölcsi nyereséggel is zártuk, gondolván, hogy ba­rátokra tettünk szert bennük. De most, hogy ütjük és a véres osztrák szerda között ösz- szefüggést gyanítunk, most, hogy Engelbert Dollfuss holtan fekszik a Seipel-emléktem- plom sírboltja felé való útjában, kinn az öz­vegyi könnyekkel öntözött, egyszerű rögök alatt, valamelyes csalódást és neheztelést ér­zünk s tekintetünk szemrehányón fordul utá­nuk. Mert fegyverük azon fegyverek közül való, amelyek egyikével Panetta a kis kancel­lárban Magyarország nagy barátját megölte. 100 vagon kölcsönvetömag-buzát kapott Békésvármegye a kormánytól. (A „Békés“ munkatársától.) Hirt ad­tunk annak idején róla, hogy Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter az ország aszály- sulytotta vidékeit autón végigjárta, s körútja során Békésvármegye kárszenvedett terüle­teit is megtekintette. Már akkor kijelentette, hogy a súlyos helyzetbe jutott gazdák meg­segítésére minden rendelkezésére, álló eszközt igénybe fog venni s elsősorban arról fog gondoskodni, hogy a szűkös termés követ­keztében vetőmag nélkül maradt birtokoso­kat vetőmaghoz juttassa. ígéretét most valóra váltotta, amennyi­ben a napokban arról értesítette a vármegye vezetőségét, hogy a 100 holdon aluli gazdák vetőmagszükségletének fedezésére Békésvár­megye részére 100 vagon vetőmagot utalt ki. A leirat kiköti, hogy a kölcsönt, amely kamatmentes s amelyet 1935-ben kell vissza­téríteni, csak az veheti igénybe, aki önere­jéből nem tudja vetőmaszükségletét besze­rezni. Azt is kiköti a leirat, hogy a vető- magkölcsön-akcióban csak a 100 holdon aluli gazdák részesülhetnek s a 100 holdon felüli birtokosság csak az esetben, ha a 100 holdon aluliak kielégítése után felesleg marad. A vetőmag szétosztása tekintetében egy bizottság fog intézkedni, amelynek Fáy István dr. főispán lesz az elnöke. A szét­osztás járásonkint történik, a járásokon belől pedig a községi bizottságok, illetve az elöl­járóságok bevonásával a járási főszolgabirák végzik el a további szétosztás munkáját. Fáy István dr. főispán szerdán este hazaérkezett Budapestről s igy az ügyet Márky Jenő gazdasági felügyelő még a mai nap folyamán lereferálja neki. A szétosztásra vonatkozó intézkedések néhány napon belől tehát meg fognak történni, úgy hogy a vető­mag nélkül maradt gazdák egy hónapon be­lől, mindenesetre még jóval a vetési idő előtt' hozzájutnak vetőmagszükségletükhöz. A köl- csön-igényt a községi elöljáróságon, illetve a városházán kell bejelenteni. A vetőmagkölcsön-akció nagy megnyug­vással tölti el a gazdákat. Jóleső örömmel állapítják meg, hogy a kormány megsegíté­sük ügyét a szivén viseli s nem csak igér, hanem be is váltja Ígéreteit. Elek Lajos ideiglenes pénzügyigazgatót miniszteri tanácsosi címmel pénzügyigazgatóvá nevezte ki a Kormányzó. (A „Békés“ munkatársától.) A leg­utóbbi előléptetések során a gyulai pénzügy­igazgatóság több tisztviselője, közöttük Flek Lajos pénzügyi főtanácsos is előlépett, aki eddig mint ideiglenes megbízott látta el a pénzügyigazgatói teendőket. A pénzügy- miniszter előterjesztésére most a kormányzó a miniszteri tanácsosi cim egyidejű adomá­nyozásával pénzügyigazgatóvá nevezte ki s igy a gyulai pénzügyigazgatóság általá­nosan becsült és népszerű igazgatója a mél- tóságos cimü fötisztviselők sorába került. Elek Lajos miniszteri tanácsos ezelőtt 25 évvel, 1909-ben kezdte pályafutását a gyulai pénzügyigazgatóságon, mint földadó­nyilvántartási biztos. A pénzügyi igazgatás minden ágában működött s a 25 év alatt, amely pályájának állandó emelkedését zárja magába, úgy Gyula városával, mint az egész megyével teljesen összeforrt. Spóner Károly pénzügyigazgató nyugalomba vonulásával az igazgatói teendők igeiglenes ellátására ő j kapott megbízást, de megyeszerte mindenki remélte, hogy megbízatása nemcsak ideig­lenes lesz, hanem véglegesen is ő kerül a vármegyei pénzügyigazgatás élére. Kinevezése tisztelői és barátai körében őszinte örömet, az adófizető polgárságban pedig nagy megnyugvást kelt. mert Elek Lajos személyében olyan vezetőt kapott a vármegye pénzügyi hatósága, aki egész Békósvármegye adóügyeit és az egyes köz­ségek speciális helyzetét jól ismeri s az adminisztráció kifogástalan irányításához kellő eréllyel, de egyben kellő tapintattal is ren­delkezik. Azok közé a hivatalnokok közé tartozik, kik a paragrafusok érvényesítése mellett a megértő méltányosságot is szóhoz juttatják s igy intézkedései mindig magukon viselik a legtisztább törvényszerűség és az igazságosság bélyegét. Ma, amikor a szo­ciális nyugalom oly rendkívül könnyen moz­dítható, amikor az adófizetők az általános gazdasági válság depressziójában élnek, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom