Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-15 / 55. szám
2 Békés 1984 julius 15 Járványkórház lesz az Erzsébet-ápoldából A város kettős haszna az „egri norma“ bevezetésével. (A „Békés“ munkatársától.) Egyik előző számunkban már hirt adtunk, hogy a városnak az „egri norma“ megvalósitásához bizonyos ingatlan tranzakciót kell lebonyolítania. A terv az, hogy a Szeretetházat 18 ezer pengőért a patronázs egyesületnek gyógypedagógiai célokra átadják s helyette a belterületen vásárolnak egy ingatlant. Az egri norma intézményének elhelyezésére *a gróf Almásy kastély területén levő egyik emeletes cselédház látszik a legalkalmasabbnak. Ezért a város a grófi családdal tárgyalásokat kezdett az ingatlan megvétele ügyében s a tárgyalások, értesülésünk szerint eredménnyel is jártak, amennyiben Almásy Dénes gróf hajlandó az ingatlant a városnak átadni és pedig, tekintettel a szociális és humánus célra, alól is a hatalmas, masszív emeletes épület rideg forgalmi árán. Éhez a vételhez azonban a Szeretetház eladásából származó összeg kevés lesz, miért is a város a belügyminiszterhez kérvényt adott be, amelyben az ingatlanvásárláshoz, illetve az egri norma megvalósitásához államsegélyt kért. Ha a segélyt a miniszter megadja, amire pedig szinte bizonyosan lehet számítani, akkor a város a patronázs-egyesülettel azonnal perfektuálja a Szeretetház eladását s a gróf Almásy családdal is megköti az egyik emeletes cselédház adás-vételi szerződését. A tranzakció lebonyolítása esetén az Erzsébet-ápolda megszűnik, illetve behozzák az átalakítandó cselédházba, ahol az egri norma intézménye mellett, quasi azzal egybeolvadva az ápolda is kényelmesen elfér. Az Erzsébet-ápolda épületét pedig járványkórházzá fogják átalakítani, amire igen nagy szükség van, mert a jelenlegi járványa kórház a városi tisztiorvosi hivatal véleménye szerint is már elavult s benne a járványos betegek szeparálását és ápolását a modern tudomány követelményeinek megfelelően ellátni nem lehet. Az épületen semmiféle átalakítást nem kell végezni, úgy, ahogy van, megfelel a járványkórház céljainak. A megvásárlandó cselédházban már szükségesek lesznek bizonyos átalakítások s a vonatkozó terveket a város mérnöki hivatala már el is készítette. Az egri norma bevezetésével tehát a városnak kettős haszna is lesz. Nemcsak azért éri el, hogy szegényügye végleges és humánus elintézést nyer, hanem az ingatlan-tranzakció végrehajtásával végre a járványos betegek elhelyezését és ápolását is megfelelő módon tudja biztosítani. A gyulai husiparosok mozgalma a vágóhídi és közüzemi költségek mérséklése iránt. A gyulai husiparosok főképen azóta, mióta a gyulavárii uradalomban húsüzem létesült, mozgalmat indítottak aziránt, hogy a város a vágóhídi dijakat és a husfogyasz- tási adó mérvét leszállítsa, mert különben a gyulavárii húsüzemmel szemben igen hátrányos helyzetbe kerül. Még a múlt év őszén ebben az irányban kérelemmel fordultak a < város képviselőtestületehez, mely kérelmüket már két Ízben tárgyalta. Mindkét Ízben az volt a javaslat, hogy miután Gyulán semmivel sem magasabbak a husvágással kapcsolatos kiadások, mint más ilyen üzemmel foglalkozó városokban és miután a város költségvetése semilyen jövedelem csökkentést nem bir el, a kérelem utasittassék el. A legutóbb tartott képviselőtestületi közgyűlés hosszas vita után úgy határozott, hogy kiküldött egy öttagú bizottságot ennek a kérdésnek tanulmányozására és javaslat tételre. A város polgármestere most újólag beszerezte mindazon városokból a husvágással felmerülő kiadásokról szóló adatokat, mely városokban nagyobb számmal vannak húsfeldolgozással foglalkozó iparosok. Ezen adatok beérkezte után a polgármester folyó hó 13-ára hívta össze a kiküldött bizottságot s annak rendelkezésére bocsátotta a beérkezett adatokat, melyekből a bizottság meggyőződést szerzett arról, hogy Békéscsabán, Debrecenben, Baján a vágóhídi dijak magasabbak mint Gyulán, egyedül Szegeden a sertések darabja után fizetett vágóhídi díj kevesebb 50 fillérrel, mint itt. Gyulán az elmúlt évben a vágóhídon 6400 drb. sertést vágtak le, melynek darabja után 4 P. vágóhídi dijat fizettek. A husiparosok kérelme az volt, hogy ez a dij 50 százalékkal mérsékeltessék, ami egy évre 12.800 P. jövedelemcsökkenést, vagyis a megterhelhető adóalap után 4 százalékos pótadó emelkedést vonna maga után. A hus- fogyasztási adót kormányrendelet szabályozza, attól a városoknak eltérni nem áll módjukban, az minden városban egyforma, igy csupán a vágóhídi dijat lehetne mérsékelni, azonban csak oly mértékben, ami a város közönségére lényegesebb terhet nem róna. A polgármester az adatok ismertetése után azt javasolta, hogy a vágóhídi dijaknál a sertéseknél dara- bonkint 50 fillér mérséklés javasoltassék a képviselőtestületnek, de a bizottság szótöbbséggel 1 P. mérséklést hozott javaslatba, ami 2 százalékos pótadó emelkedést idéz elő. Miután a husiparosok azon előadása, hogy az itteni magas közüzemi költségek miatt más városok husiparosainak áruival szemben versenyképességüket nem tudják fenntartani, a beszerzett adatok szerint nem helytálló, érdeklődéssel várjuk, hogy ebben a a kérdésben a képviselőtestület milyen álláspontra fog helyezkedni. Meg kell reformálni a borbélyüzletek hétfő .délelőtti zárőrára vonattad rendelkezést. (A „Békés“ munkatársától.) Köztudomású dolog, hogy a borbélyüzletek, országos intézkedés szerint, vasárnap déltől hétfő délig nincsenek nyitva. Megértéssel viseltetünk ezen intézkedéssel szemben, mert jól tudjuk, hogy a borbélyipari alkalmazottak pihenését és egészségügyét szolgálja. Méltányos és humánus rendelkezés, de kérdezzük, miért kell ezt a problémát úgy megoldani, hogy a közönség, amelyből a fodrászipar él, miatta hátrányt szenvedjen ? Sokszor előfordul ugyanis, hogy az embernek hétfőn délelőtt hivatalos elintézni valója akad és pedig olyan helyen, ahová másnapos szakállal, borotválatlauul beállítani nem lehet. Sokan vannak, akik nem tudnak borotválkozni s a zsilettet nem minden ember bírja, ezek borostás arccal elmenni dolguk intézésére, kitéve magukat annak, hogy borotvá- latlanságukat illetlenségnek és tiszteletlenségnek veszik, ügy kellene tehát megoldani ezt a problémát, hogy a borbélyüzleteket egyenként, felváltva, hétfőn délelőtt szolgálatot tartanának. Igen üdvös volna, ha a gyulai ipartestület borbély-szakosztálya magára válalná kedvezményező szerepét és mozgalmat indítana a kérdés országos rendezésére. Prima faj cukordinnye, őszibarack, szőlő és mindenféle gyümölcsök, mindenkor a legolcsóbb napi áron kaphatók 174 1—* HASZNÁL „Zakopane“. De a falut hiába keressük, csak az országút mellett húzódnak házak. És ez igy megy nem kevesebb, mint 8 kru.-en keresztül. Ez a hires hely egyetlen ut s csupán a centrumban találni mellékuccákat, melyek ilyen körülmények közt élményt jelentenek. A bankot keressük és egy serdülő lengyel fiú jó kilométert fut az autó mellett, hogy odavezessen bennünket. Meg sem tudjuk köszönni, már eltűnik. Zakopane nevezetességeiről egy vándorfényképész világosit fel, aki külsejével és nyelvtudásával nagykövetnek is elmehetne. A törzslakosság 10.000 ember, de a szezonban még a legnehezebb időkben is 40—50.000 külföldi tartózkodik itt a világ minden tájáról. A belvárosban színes konfliskorzó hullámzik, nemzeti viseletbe öltözött kocsisok hajtják a tul- táplált gebéket. Agyontépett szemöldökű démonok bámulnak egy hegyi mócot, aki ijesztően rongyos és elhanyagolt, amott trottőrcipös amerikai diáklányok alkudnak valami lehetetlen, kinézésű sajtra, amit szálas lengyel legény kinálgat. Nagy a zaj. nagy a néptömeg és zagyvaság mindenfelé. Keleti sziuezetről beszélnénk, ha egyáltalán lehetne színezete ennek a gigantikus hurkának, amit Zakopanénak hívnak. De nem lehet, mert olyan hosszú.
