Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-31 / 42. szám
LXVI éTfolyam 43. szám. Csütörtök föynla, 1934 májas 31. Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. Dl?yT?Q JD J—v IX. X2/Cb POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: 1H1BAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Az egyke ellen szónokolni, a magyar falvak elnéptelenedésén keseregni meddő dolog. Ezzel nem óvjuk meg a magyarság gyökerében sorvadó életfáját a kiszáradástól. Nem prédikálni, hanem cselekedni kell. Sürgős családvédelmi intézkedéseket kell foganatba tenni a nemzetpmztitó veszedelem ellen. Mert a család a sejtje az emberiségnek, ezekből a sejtekből épül fel a nemzet is. Ha a sejtek életlehetőségével nem törődünk, beteg lesz az egész test, hiába cicomázzuk azt fel és kendőzzük azt ki a külvilág előtt. Nem az erkölcstelenség, a vallástalanság, a szülők önzése, kapzsisága, szeretetlensége az oka a magyar családok meddőségének. Inkább a magyarság túlságos aggodalma, józan előrelátása fosztja meg a családokat a gyermek örömétől. Az életszínvonalról való lecsúszástól íélti gyermekét mindenki. A földmi vés, aki nehéz munkájával nemhogy földet, de megélhetést sem tud szerezni és nem akarja gyermekét nincsetlen napszámosnak látni. Az iparos, a kereskedő, aki nem tud tőkét, uj üzletet, életlehetőséget biztosítani gyermekének. A tisztviselő, aki tudja, hogy gyermekének megfelelő nevelést, adni nem képes, enélkül pedig arra is csak a kishivatalnoki élet örömtelensége és ki látástalan krajcároskodása vár — ha vár. Ez az oka a gyermekkacagások meggyérü- léseinek falukban és városokban egyaránt, nem a szeretetlenség és erkölcstelenség, ínelyről olyan előszeretettel szólnak azok, akik nem tudják mi az életküzdelem. Hibások vagyunk mindnyájan, mert a kirakat számára dolgoztunk eddig és nem a lényegnek. Egész jogrendszerünk, állami és társadalmi berendezkedésünk valósággal üldözi a családot, ahelyett, hogy istápolná. A sok- gyermekes anyát nemcsak a szentistvánnapi díjkiosztáskor kell favorizálni, hanem egész esztendőben, a sokgyermekes családokat pedig honorálni kell mással is, nemcsak dicsérettel. A család legyen az első és mindenek előtt való. Ne mutatós reprezentabilis intézményekkel tetszelegjünk önmagunk és a külföld előtt hanem a családok jólétének emelésére fordítsuk minden erőnket. Valahogy nem az emberekben, hanem a viszonyokban kell, hogy legyen a hiba. Hiszen a gyermeket mindenki szereti. Tanú rá az idei gyermeknap is, melyen, ily sanyarú viszonyok dacára 80.000 pengőt tudott ösz- szegyüjteni az utcán a Gyermekvédő Liga. Csak a gyermekáldástól fél mindenki. Igen, mert az életpályákat egyre nehezítik s a legszerényebb pályára is tudósokat nevelnek nagy költséggel, sok idővel és fáradsággal. Egyre messzebb tolják ki a megélhetési és családalapitási lehetőséget. Az emberek önzése nem lát saját, szűk érdekkörén túl és érzéketlen a mások szenvedései iránt. Jól szituált egyének könyörtelenül harácsolják el a jövedelemforrásokat nincsetlen embertársaik elől, védve a maguk kalácsát a mások kenyerének rovására. ‘Égyehlő képességek mellett nem a nagy család, vagy a családalapitási készség ajánl a dús javadalmakra, hanem az összeköttetés. Kedvező anyagi helyzetben levő, gyermektelen, vagy gyermeiket már elhelyezett házastársak mindenike keres, míg az éhező öt gyermek apja hasztalan íutkos kenyér után. Nagy vállalatok igazgatóságainak sinecuráiba bejutottak csak saját jövedelmeik szaporítására gondolnak. Nem gyermeket nevelő alkalmazottaik, munkásaik jólétére is. Nem az árdiktaturával sújtott fogyasztók életének könnyebbé tételére. Túlzott igényeiről senki sem hajlandó lemondani a mások nyomorának enyhitéseért, fölöslegét senki sem hajlandó elengedni, hogy mások élni tudjanak. Megalázó alamizsnát még inkább adnak, de emberi életlehetőséget, munkaalkalmat, érvényesülési módot csak maguknak és a retye- rutyáiknak. S bár elhiszem, hogy nagy sziv- béli fájdalom nélkülözni egy perzsa bundát, amikor barátnőnk is abban feszeleg, otthon kuksolni, mig mások a Riviérán üdül- | nek, e fájdalmaknál mégis jobban meghat annak a szegény anyának a fájdalma, aki csenevész gyermekének nem bírja a drága tejet, beteg gyermekének a gyógyulást megszerezni. Bizony, bizony, amig nem tudunk kiemelkedni szűkkeblű önzésünkből, amig mostani lealázó megcsonkitottságunkban se tudunk a nemzetmentés parancsoló kötelességérzetére ébredni, amig nem szereti igazán a magyar a magyart, addig hiába szónokolunk az egyke és az egyse ellen. Hiába csinálunk parádékat, a család védelme híján elfolyik békésen is nemzetünk vére. Életképesebb, öntudatosabb, fajszeretőbb népek foglalják el a pusztuló magyar családok helyét és le fogják törölni ezt a nagyra hivatott, tehetséges, de önmagát megtalálni nem tudó, barátok nélkül álló népet és országot Európa térképéről.!... Dubányi Imre. Egy 400 ezer köbméteres földmunka már meg is indult a Körösök hajózhatóvá tételére. TM, mini 400 munkás dolgozik a halásztelki átvágásnál. (A „Békés“ munkatársától.) A körösvölgyi vizhasznositásról, mint a háború után következő esztendők egyik legnagyobb koncepciójú tervéről lapunkban már több Ízben is irtunk s örömmel regisztráltuk, hogy a Körösök hajózhatóvá tételének, illetve a Körösök vizhasznositásának terve igen szépen halad a megvalósulás felé. A kérdés iránt az akció megindítóinak, élükön Márky Barna dr. alispánnal, sikerült úgy a társadalom, mint a kormányzat figyelmét felkelteni, úgy, hogy a Körösök hajózhatóvá tételének problémája ma már a mezőgazdaságnak más termelési ágakkal való közvetlen kapcsolatai révén az egész körösvölgyi lakosság érdeklődésének homlokterében áll, s úgy tekint mindenki a terv megvalósulása felé, mint egy boldogabb korszak kezdetére. Döntő jelentőségű fordulata volt a mozga lomnak, hogy a földmivelési miniszter a tervet teljes egészében magáévá tette s elrendelte, hogy a terv részleteinek kidolgozására miniszteriális kirendeltséget létesítsenek, s ugyanakkor a költségvetésbe a Körösök hajózhatóvá tételére 400 ezer pengőt beállított. Ezzel a nagyjelentőségű terv elindult a megvalósulás felé, s hogy a terv megvalósítása illetékes helyen mennyire közötte áll a sürgősen megvalósítandó feladatoknak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a hajózhatóvá tétel, illetve a viz- szint-einelés földmunkái az alsó szakaszon már megindultak. A Hármaskörösnek Szarvas alatt, Endréd és Szarvas között van két éles kanyarulata, amelyek a hajók közlekedését rendkívül megnehezítenék. Ezért a gyulai folyammérnöki hivatal tervet készitett, hogy ezt a kritikus szakaszt szabályozza és pedig úgy, hogy a két kanyarulatot átvágja. Az átvágás munkája Halásztelken április 21-ike j óta már folyik is és 29 ezer köbméter tőidet már ki is hordtak a Körös-Tisza-Ma- ros Armentesitő Társulat védgátjára, ahol a földet gáterősitésre használják fel. Az átvágásnak, amely cca. 1700 méter hosszú, nemcsak a hajózás szempontjából van jelentősége, hanem nyereséget jelent árvédelmi szempontból is, amennyiben könnyebbé teszi az árvizek s főként a jég levonulását. Az uj meder készítésénél kiemelt földet ideiglenes hidakon az élő Körösön át 340 kordé és 16 kocsi szállítja a folyó túlsó partjára. Bár a folyamszakasz jelentős része már kivül esik a megye területén, a munkánál nagyobb részt mégis békésmegyeiek kaptak alkalmazást és pedig a munka helyéhez közelebb eső helységbeliek, öcsödiek, szent- anarásiak, szarvasiak, endrődiek, gyomaiak, továbbá mezőtúriak, s kis részben csongrádiak, szentesiek és mindszentiek, összesen cca. 400-an. A munka körülbelül 600 ezer pengő költséget jelent, amely összeg 2—3 évre elosztva szerepel a költségvetésben. Erre az évre 110 ezer pengőt adott az állam, mig a Körös-Tisza-Maros Armentesitő Társulat 130 ezer pengőt fog adni azért a védőgáterősitésért, amelyet az átvágással kapcsolatosan kitermelt anyaggal végeznek. Az egész munka mintegy 450 ezer köbméter íöld kitermelését jelenti, ami a keresetnélküli munkásság szempontjából jelentős nyereséget jelent. A jelenlegi munkáslétszám foglalkoztatására fedezet még mintegy 60 napra van, kilátás van azonban arra, hogy a kormány a munka zavartalan folytatására a jelenlegi fedezet elfogytával az 1934 5. költségvetési évre újabb összeget folyósít, s igy a munka megállás nélkül fog folyni és a hajózhatóvá tétel, illetve a vizszintemelés koncepciózus terve napról-napra közelebb jut a megvalósuláshoz. A terv jelentőségét
