Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-06 / 35. szám
2 Békés 1984 május 6 viszonyok arra a belátásra vitték rá a Magyar Országos Orvosszövetség békésmegyei fiókját, hogy a továbbképző előadásokat ismét Gyulán tartsa meg. A súlyos gazdasági helyzet az orvosok túlnyomó nagy része számára szinte lehetetlenné teszi, hogy lakóhelyüket hosszabb időre elhagyják és messzebbre utazzanak. Gyula a maga elsőrangú közegészségügyi intézményeivel, ezek élén a Dr. Tauf- fer Emil kiváló igazgatása alatt álló állami kórházzal mindenképen alkalmas arra, hogy ilyen továbbképző orvosi előadások szinhelye legyen. Ezért már évek óta ismételten megrendezi a Békésmegyei Orvosszövetség az orvosi továbbképzés központi bizottságának támogatása mellett — továbbképző előadásait, amelyek a békésmegyei orvosi kar páratlan érdeklődése mellett zajlanak le. Az idei továbbképző előadásokat május 12-én és 13-án a gyulai állami kórházban tartják meg és ezek során immár másodszor hangzik el a Kaczvinszky emlékelőadás is. A békésmegyei orvosszövetség u. i. már a múlt évben elhatározta, hogy a gyulai kórház kiváló és annak népszerűségét mintegy megteremtő főorvosa, Dr. Kaczvinszky János emlékére minden évben emlékelőadást rendez, és az előadót Kaczvinszky művészi plakettjével tünteti hi. Ez évben a plakettet, amely Técsy László szobrász-művész kiváló alkotása, Dr. Bakay Lajos budapesti egyetemi sebész prof.-nak nyújtja át a szövetség. Bakay pro- fessornak, az országoshirü sebésznek előadását megelőzi a megye közszeretetben álló ny. főorvosának, dr. Zöldy Jánosnak megemlékezése Kaczvinszky Jánosról. Az előadások pro- grammja a következő : 1934 május 12-én szombaton délelőtt 9 órakor Hajnal József dr. a békésmegyei fiókszövetség elnökének megnyitója 9—10-ig Karoliny Lajos dr. egyt. m. tanár : A gyakorló orvos laboratóriuma (bemutatásokkal) 10 —11—ig Remenár Elek dr. Az ap- pendicitisről. 11—12-ig Szatmáry Sebestyén dr. egyet. m. tanár: Gombás bőrbetegségek. 12—1-ig Szórády István dr.: Elmebetegek zárt intézeti elhelyezéséről. Délután 3—4-ig Páll Gábor dr.: Lágyrész-sérülések szülés kapcsán. 4—5-ig. Issekutz Béla dr. egyet. ny. rendes tanár : A collapsus gyógyítása. 5 órakor Zöldy János dr. Visszaemlékezés Kaczvinszky Jánosra. Utána Dr. Bakay Lajos egyet. ny. tanár Kaczvinszky emlékeíőadása: A tetanus elterjedése Magyarországon. 1934. május 13-án, vasárnap délelőtt fél 10—fél 11-ig Gáli Géza dr.: Emphysemáról és bronchitisről. Fél 11 — fél 12-ig Csépay Károly dr. egyet, m. tanár. Basedow kór therápiája. Fél 12—1-ig: vitéz Duzár József dr. egyetemi ny. r. tanár: A fiatal csecsemő anyagcsere zavarai. A tanfolyam egész tartama alatt gondoskodás történik arról, hogy a gyulai állami kórház különböző osztályain érdekesebb esetek diagnosti- kai és therápiai szempontokból ismertetve legyenek. A gyulai állami kórház a jelentkező orvosoknak a lehetőséghez képest ingyenes lakóhelyeket biztosit, ugyanott az összes (A „Békés“ munkatársától.) Annak idején, amikor a város a Békésme- gyei Villamossági r. t-al az áramszolgáltatásra vonatkozó szerződést megkötötte, egy vezetékhálózati térkép készült, amelyen pontosan fel lettek tüntetve azok az útvonalak, résztvevő orvosok 2 napi teljes ellátási költségét a fiókszövetség viseli. A kereskedelmi minisztérium a résztvevőknek 33 százalékos vasúti kedvezményt engedélyezett. 12-én, szombaton, este 8 órakor közös vacsora lesz a Komló nagytermében, utána autóbusz járat megy Békéscsabára. Az orvosi továbbképzés központi bizottságának múlt évi nagygyűlésén az egész ország előtt megemlékeztek nagynevű professzorok arról, hogy a gyulai továbbképző előadások úgyszólván a leglátogatottabbak az egész országban. Minden remény megvan arra, hogy az idei előadások a maguk változatosságánál és gyakorlati értéküknél fogva Békésvár- megye és a szomszédos megyék orvosainak nagy részét ismét Gyulára vonzzák. Ebben az orvosszövetség vezetőségén és a rendezőbizottságon kívül, nagy érdeme van Korossy György vin. főispánnak és dr. Márky Barna vármegyénk alispánjának, akik lehetővé téve Békésvármegve anyagi hozzájárulását a tanfolyam anyagi kiadásnak fedezéséhez, rendkívül nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megyénk közegészségügyének nagy hasznára ezeken az előadásokon minél több orvos vegyen részt. ahol még nem volt hálózat sahol a vállalatnak a hálózatot ki kell építenie. Mikor a belterületi átépítések befejeződtek, a város felszólította a vállalatot, hogy a szerződés értelmében a kikötött kültelki vonalakat építse meg. A Villamossági a felszóA Villamossági r. t. megkezdte a világítási hálózat kibővítését. őgyelegnek a Dunán. Motorcsónakfutási rekordot állítanak fel. — Hát állásnak ez nem rossz. Sok diplomás irigyelheti, de nem tekinthető a gazdasági válság megoldásának. De hát hol van ma megoldás? „Weitenvurschelu “ Ez a mottó mindenütt. Ki- evickélni valahogy e bajból ma, újra kezdjük holnap. Erre a filozófiára kellene oktatni az életuntakat is. — Okosabb lenne ilyen tanfolyamot szervezni. — Bizony nehéz ma az élet. De lám az öreg Gellérthegy bírja. Pedig de sokat döngették a szikláit. Nini, miféle uj kulipintyót szorítottak az oldalába ? — Az a Pálosbarátok uj kolostora. — A Pálosoké? Az egyetlen magyar alapítású szerzeté? Akiket még József császár kergetett ki Magyarországból? No ez derék, hogy visszahozzák őket. Sok jó magyar szerzetes jöhet megint vissza. — Nem magyarok jönnek, hanem lengyel barátok. — Lengyelek! Mikor annyi derék magyar papunk van? No, ezért kár volt lesmirglizni a Gellérthegyet. Úgy látom öcsém, nincs itt semmi baj, ha most is mi látjuk vendégül a lengyeleket. Azt hittem, most mi járunk vendéglátásra a lengyelekhez. Aztán mi dolguk lesz ezeknek a derék Pálosoknak ? — Őrzik a sziklatemplomot, amelyik ott bent van a barlangban. — Mit keres akkor itt a „dsessz-bend“ hangja ? — Az a szomszédos Gellértfürdő terraszán szól. Ott táncolnak az ötórai teán. — Hm ! Ez furcsa lesz Amott a pálosbarátok éneklik majd a litániát, itt meg foxtrottot táncolnak saxofoara. Ilyet csakugyan nem hallani másutt Ennek a kedvéért már csak lesz ..idegen- forgalom“ Budapesten. Ha már a gyógyvizeinkkel nem tudtuk azt csinálni, mert a fürdövárosi miliőt elrontottuk a sziklatemplommal, a sziklatemplom kuriózumával meg Jem fogunk idegent, mert a kegyhely misztikus magasztosságát elrontjuk a „dsessz bend“-del. Ehhez értünk mi, nem az idegenforgalomhoz. Hogy egymás mellé tegyük, ami nem egymáshoz való. Itt van mindjárt az Erzsébet- hid. Ez a gyönyörű ivelésü, merész mérnökálom. Mindenütt útnak vezetik a hidat, nálunk hegynek építették. így rontották el a pesti Dunapartot a villamossal, a Lánchídfőt a raktárokkal, Erzsébet királyné bronzszobrát a márványszobornak való kupolába dugták, a „haza bölcsének“ szobra mellé illemhelyet raktak, a jó levegőnket meg tönkre tették a szél irányába épített gyárövezettel. Sze rencse, hogy ez a a város olyan gyönyörű, hogy elrontani még igy se lehetett. — Pedig eleget mesterkedtek rajta. Mi lehetett volna pedig ebből a szép fővárosból, ha tervszerűen építettük volna. A telekspekulánsok és hozzá nem értők kizárásával. Pedig itt lenne a Közmunkatanács ! — Annak a működése kimerül az utcanevek megfogalmazásában. Nem is csoda: „Gróf Tisza István útja“, „Szent Imre herceg ntja“, „Gróf Bethlen István bástyasétány“. Ilyen hosszú, az idegennek megtanulhatatlan utcanevek csak Honoluluban lennének, de szerencse, hogy ott nincs Közmunkatanács. Jó, hogy Gyulán sincs. — Ott legalább nem akadályozza senki a város szépítését. Többet is törődnek ott azzal. Örömmel láttam, mikor Gyulán voltán. — Törődni törődnek, de pénz az nincs a törődéshez. Ott már azt is tudják, hogy kevesebbet ártott volna a kultúrának, ha kisebb polgári iskolát építettek volna, de rendesen fizethetnék annak tanárait. Ilyen szegények vagyunk, nem „ru- zsozhatjuk“ magunkat, ha kenyerünk sincs. No, de gyerüuk a Parlement felé. Szeretném látni az uj Tisza szobrot. Még a Kossuthét se láttam. De előbb nézzük meg itt a Nagy Kristóf szobrot. Kedves ifjúkori emlékem. Sokat vártam előtte... valamikor. Hej szép fiatalság !... — Nincs az már itt. A házat lobontották, aztán újat építettek, a szobrot elvitték. — De bizony itt van az. Látom is. Csak feltették az első emelethez. Ott van! — Nem az a szobor az, mert az a városháza udvarán van. — Hát akkor micsoda szobor? Hasonlít Nagy Kristófhoz, mégse az. Akkor talán a mai rendszer szobra. Nem Nagy Kristóf a kis Jézus sál, hanem a protekciós nagybácsi, aki a vállán viszi be a reményteljes unokaöcscsöt a zsíros állásba. Ez lesz az ! Mig abban is e kort tükrözi, hogy az unokaöccsiről is szobrot öntöttek. A leendő nagyságot. Miért ne? Ha élő nagyságokról is lehet freskókat festeni, utcákat elnevezni, szobrot faragni, akkor miért ne lehetne már előre szobrot
