Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-19 / 30. szám

LXVI. évfolyam 30. »«ám. Csütörtök tStynla, 1934 április 19. A magyar (Aid terem annyi búzát, hogy mindenkinek jusson egy darab kenyér, mondta Oslay páter az egri norma értekezletén. Úgy igaz, ahogy mondja. A magyar föld gazdag, mert Isten bőven termő erővel áldotta meg, tehát gaz dagságából egy darabka minden magyarnak jut, de meg kell is jutnia és fog is jutni, koldulás nélkül is, mindenkinek, a magyar kalászok gyümölcséből, mert a magyar lel­keket is gazdagsággal áldotta meg az Isten. A magyar ember jószivü, vendégszerető, megosztja a magáét másokkal s ha neki van, nem nézi, hogy mások éhezzenek. Az udvarára beforduló koldusnak nagy karéjt vág a ducos kenyérből, s ha fillérje van, abból is vet annyit, amenyit vethet. Éppen ezért remélhető, hogy az egri .norma humá­nus és krisztusi gondolata lakásra lel a szi­vekben s a filléreket, vagy természetbeni alamizsnákat az emberek egybe fogják adni, hogy egységesen, intézményesen részesülje­nek belőle azok, akiket a földi javak örömei­ből kirekesztett az Isten. Nem lehet kétkedni afelől, hogy a kapuk megnyílnak a kopog­tató alamizsnagyüjtők előtt, s megkapják azt, ami a szegényebbeket a kevésbé szegé­nyek részéről a bibliai törvények erejével megilleti. Az, hogy Oslay páternek oly nagy sikere volt, illetve hogy szavai olyan őszinte tetszést váltottak ki a hallgatóságból, azt mutatja, hogy a társadalom lelkében és szi­vében is élnek azok a nemes gondolatok, amelyek valóra váltása ügyében a lobogó lelkű gvárdián városunkba jött, csak éppen eddig még nem akadt senki, aki a gondolatot zászlóra irta volna s a sziveket és a lelke­ket egy táborba terelte volna össze. A jó­szándék és a kötelességtől áthatott lélek visszhangja igennel felelt a páter szavaira. Visszhangoztak neki a szivek, s minden szembe kiült a szeretet tüze, a meggyujtott és felszított tűz, amely meleget igér az el hagyottság magányában didergőknek s a sze­génység rongyaiban fázlódóknak. Kigyuladt az a tűz, amely egyedüli csillag, útmutató és vezérlő csillag kell, hogy legyen úgy az egy­házak, mint a nemzet életében. Próba lesz az egri norma. De nem a rendszer próbája és nem a megvalósításra kiszemeltek rátermettségének, hanem annak próbája, hogy ez a kigyult tűz állandó lobogás-e, állandó fény-e, vagy pedig csak alkalmi lángocska, amelyet a robotos és önzésre bujtogató, nehéz napok egyhamar eloltanak. Nem merjük hinni, nem merünk rá sem gondolni, hogy ez a rend szer nem válik be. Gyökeret fog verni s a koldusok eltűnnek a templomok ajtajaiból és az utcák hideg-szél-járta sarkairól. Nem fognak kinn ácsorogni, hanem otthon élnek majd a gondozó szeretet fedele alatt s nem fogják lépten-nyomon azt hirdetni kirakatos nyomorúságukkal, hogy vannak magyarok, akiknek koldulással kell megszerezni az éhen-pusztuiástól megmentő falatot. De nem­csak arra lesz jó az egri norma, hogy a házaló és ácsorgó koldusokat betereli az (A „Békés“ munkatársától.) Márky Barna dr. alispán elnökletével szerdán dél­előtt a vármegyeházán értekezlet volt, ame lyen a Nemzeti Munkahéttel kapcsolatban Gyulán rendezendő kiállítások ügyét beszél­ték meg. A megbeszélésen egy gazdag és változatos programm körvonalai bontakoztak ki. Úgy tervezi a bizottság, hogy a pavil- lonban buzakiállitást, a polgári fiúiskolában és Ipartestületben pedig ipari kiállítást ren­dez. A kiállítás második napjára nagy kul­turális programm készül. Lesz hangverseny, (A »Békés« munkatársától.) Vasár­nap délután volt a városháza tanácstermé­ben az az értekezlet, amelyet Varga Gyula dr. polgármester a szegényellátás kérdésé­nek az »egri norma* bevezetésével való megoldása ügyében hivott egybe. Az érte­kezleten, amelyen többszáz főnyi érdeklődő vett részt, a belügyminisztérium képviseleté­ben lovag Ahsbash Sándor min. tanácsos mig az egri norma ismertetésére maga P. Uslag Oswald ferencrendi gvárdián, a rend­szer kiépitője jelent meg. Ott volt Korossy György főispán és Pongrácz Jenő gróf országgyűlési képviselő, továbbá báró Apor Vilmos dr. apátplébános és Harsányi Pál esperes, mint azon egyházak vezető lelké­szei, amelyek kebelében a két legjelentősebb karitativ egyesület működik, Kaufmann Ödönné, mint a Szociális Misszió és dr. Tarján Béláné, mint a Lorántffy Zsuzsánna egyesület elnöknője s kívülük még számo­sán a közélet vezető alakjai közül. Varga Gyula dr. üdvözlő és lovag Ahsbash Sándornak a társadalom meleg, szociális szeretettől áthatott szivére appelláló szavai után Oslay pater emelkedett szólásra otthon falai közé, hanem azért is jó lesz, mert a szemérmes koldusokat is gondjaiba veszi. Mert sokan vannak s még talán többen, mint a kolduló koldusok, akik nehéz nyomorú­ságban lázárkodnak, de szemérmük tiltja, hogy kilincseljenek rongyaikkal s házról-házra jár­ván tartogassák hajdan talán saját portájuk kilincsét szorító tenyerüket az alamizsnáért. gyulai bizottsága. monstre-sakkverseny, képkiállitás, kézimunka- kiállítás, tervezi azonkívül a bizottság, hogy egy pesti fotball csapatot is lehoz, továbbá hogy erre az alkalomra Budapestről és Sze­gedről filléres gyorsok indítását kéri a máv- tól. A programm már most is sokat ígérő, valószínű azonban, hogy újabb ötletekkel még jobban ki fog szélesülni, úgy hogy a Nemzeti Munkahéttel kapcsolatos kiállítások és ünnepségek Gyulát néhány napra minden bizonnyal országos érdeklődés középpontjába fogják állítani. Az ünnepségek ősszel lesznek. s tartotta meg ismertető előadását az egri norma megszületéséről és rendszeréről. Rendkívül szines, közvetlen, kedves hu­morral átszőtt s egyes helyeken drámai erejű szavait a közönség igaz élvezettel hallgatta s igen szívesen vette, hogy nem száraz statisztikát és nem szürke szakelő­adást kapott, hanem valóságos novellisztikus irodalmat. Megtudtuk szavaiból, hogy néhai Vas József volt az, aki Oslay páterből ki­váltotta a norma gondolatát. Ő szólította meg a parlament folyosóján s mellének sze­gezte a kérdést: — Mit csináltok, ti, barátok ? S amit a válasz magába foglalt, ke­vésnek találta Vas József. Az assisii szel­lemből minél többet kell belevinni a reális életbe, a nyomorult magyarokat szociális gondozásba kell venni, mondta. A magyar föld még terem annyit, hogy mindenkinek jusson egy darab kenyér. Amiket a következőkben Nagy Bernát- néról s Juliska néniről, az egri koldusasz- szonyról mondott Oslay Osvaid, az minden bizonnyal soká fog élni a hallgatóság em­lékezetében. Hosszú beszédét e helyütt nem Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : OOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Nagyszabású programmot állított össze a Nemzeti Munkahét „...nem lehetnek visszataszító foltok a virágos Gyula utcáin!“ A társadalom osztatlan lelkesedéssel állott az egri norma mellé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom