Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-12 / 28. szám
liXVI. évfolyam» 38» st2s»m. Csütörtök twyuEtt, 1934 április 13 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. DI7VÚQ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Táviratilag üdvözölte a közig, bizottság Gömbös Gyula kormányelnököt. Gyűlések a vármegyén. (A »Békés« munkatársától.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én délelőtt tartotta rendes havi ülését. Napirend előtt Telegdg Lajos dr. szólalt fel s indítványozta, hogy Gömbös Gyula kormányelnököt római utján elért politikai sikereiért táviratilag üdvözöljék. Az indítványt a bizottság egyhangú lelkedéssel elfogadta. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után az államépitészeti hivatal uj főnökét, Bitter Sándor műszaki tanácsost üdvözölte a bizottság, majd Takácsi/ Lajos dr., Csermák Béla dr. vármegyei tiszti főorvosi helyettese terjesztette elő jelentését. A jelen tés szerint a közegészségügy állapota kielégítő. Elek Lajos pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt évi adóhátralék 4,834.063-—, a tényleges hátralék 5,454.518’— pengő, ami a kivetés 91'40%-ának felel meg. Forgalmi adóban 70.715'— pengő volt márciusban a bevétel. Az 1933. évi március havi bevételhez hasonlítva ez az összeg 3.139-— pengő csökkenést mutat. Következő napon a kisgyülés tartotta ülését és három gyulai ügyben hozott határozatot. Az útburkolási szabályrendelet mó dositására vonatkozó képviselőtestületi határozat ellen Schmidt Iván és társai által benyújtott íelebbezésnek helyt adott, és utasi(A „Békés“ munkatársától.) A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, amely a vármegyei pénzintézetek között a legelőkelőbb helyek egyikét foglalja el, folyó hó 8-án délelőtt székházában rendes évi közgyűlést tartott. Zöldi/ János dr. elnök megnyitó szavaiban az elmúlt esztendő eredményeit összegezte, megállapítván, hogy a mérleg jelentései nem rejtelmes estéken készültek s nem kápráztatnak a mesterkedés görög tüzével, hanem a nappal tiszta fényében születtek s a tételek a hü, becsületes igazságot mutatják. A takarékpénztár mint mindig, az elmúlt évben is az óvatosság politikáját követte s a kitűnő vezérigazgató és a derék és becsületes tisztikar munkássága e politikával karöltve az elmúlt évben is meghozta a maga eredményeit. Lelkiismeretes vezetés és becsületes munka, ezek voltak mindenkor a pénzintézet irányelvei s ugyancsak ez irányelvek tették tóttá a várost, hogy az alapszabályt a miniszteri intencióknak megfelelően módosítsa. E kérdés histórikuma az, hogy a képviselő- testület annak idején módosította az útburkolási szabályrendeletet, ezt a módosítást azonban a miniszter nem hagyta jóvá és utasítást adott az újabb módosítás keresztülvitelére. A város erre kijelentette, hogy akkor inkább nem módosit, hanem az 1915. évi szabályrendeletet tartja érvényben. Ezt a határozatot felebbezték meg Schmidt Iván és társai. Az Élővizcsatorna partterületének tulajdonjogára és használatára vonatkozó határozat ellen beadott íelebbezésnek szintén helyt adott a kisgyülés, s igy az Alsófehér- körösi Ármentesitő Társulat a jövőben végzendő medertisztításoknál továbbra is igénybe veheti a partrészeket. A város ugyanis a medret 1886-ban megvette a Wenckheim grófi családtól s igy magáénak tekinti a mintegy 24 holdnyi partterületet, annak ellenére, hogy a parti birtokosok a portájuk alatt fekvő részeket birtokukba vették, bekerítették és művelik. Tarkó Gábort az Ajtós-utca megnyitása következtében beállott kára keresetével a kisgyülés is elutasította. Az ülés fél 11 órakor ért véget. lehetővé, hogy a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület most fennállása 70 éves jubileumát ünnepli. A hét évtized megállásra késztet minket, — mondta — csendesen, de bensőségesen ünnepiünk s ez ünnepen nem tehetünk mást, mint kalapunkat levesz- szük és tisztelgünk a múltnak. Tar Antal vezérigazgatóé a gondolat, hogy az intézet e jubiláris esztendő emlékére a Körösvölgyi Vizhasznositó és Hajózási Társaság, közelebbről a Gyula alatt építendő kikötő céljaira 1000 pengős alapítványt tett. Utána a közgyűlés úgy az igazgatóság, mint a íelügyelőbizottság jelentését tudomásul vette, a zárszámadást és a nyereség felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot egyhangúlag elfogadta s a felmentvényeket megadta. A következőkben Tar Antal vezérigazgató ismertette az igazgatóság javaslatát arra vonatkozólag, hogy a pénzintézet a körösladányi Egyesült Bank r. t.-ot, amelyet néhány évvel ezelőtt affiliált, fiókositsa s székhelyét Körösladányból a járás székhelyére, Szeghalomra tegye át. A fúziót a közgyűlés lelkesen vette tudomásul s kimondta, hogy a fúziónak megfelelően az alaptőkét 425 ezer pengőre emeli föl. A megüresedett felügyelőbizottsági helyre egy évre Kienitz Vilmos ig. főmérnököt választották meg. A közgyűlést azoknak az üdvözlő leveleknek ismertetése fejezte be, amelyeket a takarékpénztár, 70 éves jubileuma alkalmával a testvérintézetektől kapott A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület többek között a következőket írja: „A Magyar pénzintézeteknek az elmúlt 70 év folyamán több Ízben kellett súlyos küzdelmeket vivniok a létért és haladásért. Az a tény, hogy t. Intézetük az alapitás után alig néhány esztendővel beállott súlyos gazdasági válságot már sikerrel állotta ki, majd a következő békés időket pozíciójának erősítésére kihasználva a világháború mindent letipró viharában és a gyászos trianoni béke következményeként jelentkező pénzügyi romlás, nemkülönben a már évek óta tartó világválság közepette is megőrizte azt az előkelő helyet, amelyet vidékének bizalma folytán betölteni hivatva van, ékes tanúbizonysága annak, hogy vezetői mindenkor híven szolgálták azokat a célokat, amelyek 7q évvel ezelőtt a nemes alapítók szemei előtt lebegtek.“ 400 ezer pengő a Körösök hajózhatóvá tételére. (A „Békés“ munkatársától.) A képviselőház pénzügyi bizottsága kedden délelőtt megkezdte a költségvetés tárgyalását. Elsőnek a földmivelésügyi tárca tételeit vették tárgyalás alá. A tételek között a Tisza és mellékfolyóinak hajózhatóvá tétele is szerepel és pedig 1 millió 200 ezer pengős összeggel. Értesülésünk szerint ennek az 1 millió 200 ezer pengőnek egyharmada, tehát 400 ezer pengő a Körösök hajózhatóvá tételére van felvéve. A kormánynak az az álláspontja, hogy vízügyi politikánknak uj irányt kell adni s a mezőgazdasági és egyéb termékek szállításának olcsóbbá tételét jelentős részben a viziutak kihasználása révén kell elérni. A földmivelésügyi kormányzat tehát, amint azt Kállai/ Miklós földmivelésügyi miniszter a nála megjelent bizottságnak a békéscsabai buzakiállitáson meg is Ígérte, a Körösök hajózhatóvá tételének gondolatát pártfogásba vette s már a költségvetésben is gondoskodott arról, hogy ez a nagyjelentőségű terv mielőbb megvalósulhasson. A 400 ezer pengős költségvetési összeg bízvást mondható a hajózhatóvá tétel egyik döntő momentumának. Negyedik fiókot iétesitett a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Hetvenéves a vármegye legrégibb pénzintézete.
