Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-03-01 / 16. szám

I LXV. évfolyam 16 §Kám. Szerda Gtyula, 1633. március fl. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő, POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Csodálatos, vagy talán még inkább: szomorú dolog, hogy a magyar szocialisták még egyszer sem emel­ték fel szavukat a békediktátumok ellen. Még egyszer sem hallottuk sem a parlament­ben, sem pedig miniatűr kópiáján, a megye- gyűlésen, hogy egy honi, vagy megye-atya, amonnan a bal-szélről, oda konkludált volna, hogy a magyar bajok, a ícagyarfö'.di koldus- ság egyik föoka az igazságtalan béke s az asztalra, vagy padra csapván, odadörögte volna közülük csak egy is, hogy : revíziót! Nem, nem hallottuuk még ilyen szót, a szo­cialista sorokból, csak egyre a régi szólamo­kat, a munkátlan tömegnek szánt propaganda frázisokat, az örökös párt-jelszavakat. Szemper- idemjük a nagyobb kenyér, az emberibb sors, a szociális igazság kisajátított követelése, annak az elvnek a hangoztatása, amely átkot mond a mástól elvett falattal nőttetett falatra- Örökké csak a maguk, a munkásság kasztjá­nak igazát, vagy céljait hadakozzák, küzdvén egy olyan helyzet ellen, amely csak szekunder jelenség. Nem látnak túl, vagy talán nem akarnak túl látni a szekunder tüne­ten az ok felé, mert ha tennék, akkor lehe­tetlen volna hallgatniok az okról, az igazság­talan békéről, erről a halálosan fekélyesedő problémáról. Mert mi más a magyar földek megszállása, s minden imperialista terpesz­kedés, mint egy közösség megrövidítése, mint szociális igazságtalanság, mint éhségből szár­mazott jóllakottság ? Ez nem fontos, ilyen szempontból nem kell vizsgálni a magyar munkásság helyzetét, a nemzet egyetemének s henne a dolgozók lázárkodó tömegeinek nyomorúságát ? Félnek talán, hogy Prágában és Párizsban oda lesz a pajtásság, ha ők is belépnek a revizionisták frontjába, ha indít­tatva a jövendő mészárlás iszonyatától és az éhező magyar százezrek mában való gyötrel­meitől — odakiáliják: revíziót!? Ha kül­földi teszi, hogy letör a magyar munkás kenyeréből, az nem baj, de ha itt benn nem jut több, mint amennyi telik s aményi elég, az már gazság és lobogóra tűzött jajkiáltás? A szociálistáknak erős nemzetközi szerveze­tük van, kormányaik vannak vagy legalább is embereik a kormányokban, miért nem for dúlnak hozzájuk a magyar szocialisták s ké­rik meg őket, hogy befolyásukkal a keleti politikában keresztrefeszitett szociális igaz ságot mentsék meg s adják vissza a pária sorba juttatott magyar százezreknek. Önma­gákkal Tannak ellenkezésben, amikor ezt az ínjuriát nem vágják odá ’ők is Prágának és PáriSÜ'ak s egyben rossz taktikusok iö, 'mert ma, amikor ebben a kérdésben százszázalé­kosan igaz a »velünk vagy ellenünkc, a magyar közösségben nem lehet a revizió el­hallgatás ival népszerűséget szerezni. Nézzenek körül külföldön s lapozzanak vissza a szo­ciáldemokrácia történetében, látniok kell, bogy ahol legrégibb és legyökeresebb a szo­cializmus, még azokban az államokban is azonnal kollaborált a szocialista párt a más elvű pártokkal, mihelyt olyan kérdésről volt szó, ami az állam érdekében egységes fellé (A „Békés“ munkatársától.) A pénz­ügyminisztérium adóügyi osztályának kikül­dötte, dr. Kovács Zoltán miniszteri taná­csos váratlanul Gyulára érkezett és vizsgá­latot tartott a városi adóhivatalban. Vizsgá­lat után a legnagyobb fokú elégedetlensé­gének adott kifejezést, mert a tételenként megvizsgált adófókönyvekból azt állapította meg, hogy a köztartozások behajtása nem történik a kellő szigorúsággal. Az adóhiva­tal vezetőjének ezért a pénzügyminiszter nevében az adóhátralékok behajtására vo­natkozólag a legszigorúbb utasítást adta s (A „Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 25 én tartotta negyedévi rendes közgyűlését, amely, néhány kisebb jelentőségű ellenzéki felszólalástól eltekintve a legnagyobb rend­ben, minden emóció nélkül folyt le. A köz­gyűlést 9 órakor Korossij György főispán nyitotta m^g s adott engedélyt napirend előtti felszólalásra Hankó Mihálynak, aki a muQ- kásgyülések, illetve csoportosulások rendőri asszisztenciáját nehezményezi. Felszólalása után Tóth István, Kis János, majd Mets József szólnak hozzá az alispáni jelentéshez, utóbbi a tejvizsgálatok módját kifogásolja. Az történik ugyanis szerinte, hogy mikor a tejet megvizsgálják a piacou s az alatta marad a minimális minőségi foknak, akkor az istálló vizsgálatot nem azonnal, hanem csak napok, sőt hetek múlva végzik el. A borjas tehén teje választás után tudvalevőleg gyengébb a szokott minőségnél, pár napon belől azonban megjavul, úgy hogy a piaci esetleges kedve zőtlen vizsgálat és a hetek múlva megejtett Vizsgálat eYdéméfiye között Oly Óriási különb­ség mutatkozik: rendszerint, hogy a felvizezés gyanúját keltheti. Forray Lajos dr. a nem­póst követelt. Elvégre a békés eszközü na- cionálista törekvésekben, ha azoknak az igaz­ság visszaszerzése a rugója, mint amilyen a magyar is, feltétlen van annyi szociális tartalom, hogy a szociáldemokraták elveik feladásanélkül támogathassák. A békés revíziót minden párt követelheti, ha programijában benne szere­pel az igazságért és a békés emberi életért való küzdelem. Si vis pacem, para revizionem! kijelentette, hogy rendelkzései végrehajtá­sának ellenőrzésére rövidesen ismét Gyulára jön s ha úgy találja, hogy a behajtási rendel­kezések még mindég nem foganatosíttattak a kellő mértékben, az adóügyek állandó ellenőr­zésére a pénzügyminisztérium egy tisztvise­lőt fog lekiildeni. Tudomásunk szériát a polgármesteri hivatalba szinte naponként érkeznek panaszok a végrehajtások szigoráról, el lehet képzelni tehát, hogy milyen lavinája indul meg a panaszoknak, ha a köztartozások inkasszá- lását még szigorúbban fogják végezni. zeti ellenzék politikai mozgékonyságának szük­ségét hangoztatja s a gyülekezési szabadság korlátozásának megszüntetését kivánja, hogy a kedd esti magyarnyelvű moszkvai propa­gandával szemben az ellenzéki érzelmű pol­gárság ellensúlyozó nemzeti irányú politikai leckéket kaphasson. Ulmer Tibor azt kéri, hogy akkor, amikor »még a tyúkban levő tojást is megadóztatják, adóztassák meg a képviselői fizetéseket is.« Javasolja továbbá hogy az aratógépek használatát csak arató­sztrájkok esetén engedje meg a hatóság. A felszólalásokra Márky Barna dr. al­ispán majd a politikai természetű kérdésekro és megállapításokra Korossy György főispán válaszol. Visszautasítja a szoeiálisták és For­ray Lajos vádjait a kormányzat ellen s ener­gikus hangon állapítja meg, hogy a mai sú­lyos helyzetért nem lehet a kormányt tenni felelőssé. Világválság van, amely alatt nem­csak mi sorvadunk és kínlódunk, hanem még a győztes államok, sőt Amerika is. Politikai széttagolódásra és öncélú ellenzékieskedésre semmi szükség, egységben, kölcsönös megér­tésben és összefogásban kell élnünk, önural­munkat és türelmünket megőrizvén. A pénzügyminiszter kiküldötte túl enyhének találta Gyulán a köztartozások behajtását. Korossy György főispán energikusan utasította vissza az ellenzék támadásait a megyegyülésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom