Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-12-28 / 101. szám
2 Békés 1933 december 28 már szinte kizárólagos anyaga az egyszerűbb osztály alkalmi toalettjének. Szándékosan hagytuk utolsónak a divatáru szakma nyilatkozatát, mint az egyetlen olyat, amelyben megelégedés jut kifejezésre. Ebben a szakmában várakozáson felül élénk volt a forgalom, olyannyira, hogy a nagy kereslet következtében egynémely cikk készlete teljesen kifogyott. A nagy kereslet magarázata az, hogy az árak tavaly óta lényegesen csökkentek, továbbá az, hogy az emberek meglehetősen le vannak rongyolódva s rá vannak kényszerülve, különösen a nagy hideg következtében, hogy hiányzó holmiaikat pótolják. A forgalom a tavalyinál lényegesen, mintegy 25 — 30 százalékkal jobb volt, úgy hogy mi, mondta Veres Lajos, teljesen meg vagyunk elégedve az idei Karácsony üzleti forgalmával. Mindent összegezve: a karácsonyi forgalom által ban bizony meglehetősen gyenge volt. Ipari változások. (A „Békés“ munkatársától.) December hó folyamán az ipari statisztika némi javulást mutat, amennyiben uj engedélyt 9-en váltottak, mig iparuk gyakorlásáról 5-en mondtak le. Uj engedélyt váltottak : Juhász János cipész, Kiss Margit bizományi könyv, papír kér., Néveri Béláné rőfös kér., Gazsó József bérkocsis, Perei János cipész, Józsefvárosi Földmiv. Olvasókör időszaki vegyes- ker., Izsák Béla bőr és cipőkellékek kér., Matt József vegyesker., Szabó Gyula szatócs. Iparukról lemondtak : Sebestyén Tóth Mária női szabó, Titz Jakab ácsmester, Hollósi István teherfuvarozó, özv. Néveri Károlyné rőfös kér., Szarka István hentes. Felfüggesztettek egy gyulai ügyvédet az ügyvédség gyakorlásától. (A »Békés* munkatársától.) A Budapesti Közlöny december 24 iki száma közli a szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bizottságának határozatát, amelyet Erdödi Lajos dr. gyulai ügyvéd fegyelmi ügyében hozott. A közlemény szövege a következő : »A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága közhírré teszi, hogy dr. Erdödi Lajos gyulai ügyvédet — a budapesti kir. büntető törvényszék B. XIV. 2481/57 — 1933 számú, az 1921 Ili. t. c. 5 §-ának 1. bekezdése alá eső vétség miatt kiszabott-, nem jogerős ítélete folytán , az 1887 XXVili. t. c. 4. §-ának d. pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától — azonnal beálló joghatállyal — felfüggesztette. Irodája részére gondnokul dr. Hraskó Gyula gyulai ügyvédet rendelte ki.» A kamara fegyelmi bírósága felfüggesztő határozatát azon még nem jogerős Ítélet, illetve büntetés alapján hozta, amelyet ismeretes politikai ügyéből kifolyólag szabott ki Erdődire a budapesti kir. törvényszék. A mezőgazdaságú termelés irányítása. A sajtóban és a gazdák összejövetelein sokat foglalkozunk mostanában azzal az elgondolással, amelyet vitéz Purgly Emil, volt mezőgazdasági kamarai elnök s ny. földművelésügyi miniszter vetett fel, hogy valami utat mutasson a mezőgazdaságnak a mai nehéz helyzetben. E gondolattal kapcsolatban megjelentek az ellenkezők, a tagadók, mert szerintük ez a gondolat rést üt a termelés szabadságán és nem hozza az egész gazda- társadalmat máról-holnapra jobb helyzetbe. Éppen olyan ez, mint mikor valaki az éhhalál küszöbén áll és azt kívánja, hogy hat fogásos ebédet ehessen, holott egy darab kenyér is meg tudja menteni az elpusztulástól. Teljesen igaz, hogy a termelés irányítása nem fogja a magyar mezőgazdaságot máról holnapra rózsás helyzetbe hozni, de határozottan segíteni fog a gazdatársadalom igeu jelentékeny részén, ami mégsem leki- csinylendő. A termelés irányítása nem kíván beleavatkozni abb», hogy ki mit termeljen, hanem a mezőgazdaság országos irányítását kivánja szolgálni, hogy megszüajók a mostani tervszerütlenség, kapkodás, ötletszerűség, hanem egy határozott és céltudatos termelési irány induljon meg, mint ahogy ez sikereket ért el Olaszországban, Németországban és Ausztriában egyaránt. Nem akarja senki a minisztériumra bizni annak a megállapítását, hogy a mezőgazdasági termelésben ki milyen szerepet kapjon, itt csak arról van szó, hogy az értékesítés céltudatos megszervezésével, a kereskedelmi szerződéseknek olyan irányú megkötésével, hogy az biztosítsa bizonyos cikkek szerződés melletti termelését és értékesítését, kivánja e mozgalom szolgálni a gazdatársadalom érdekeit. A szövetkezeti értékesítés bekapcsolásával a kis emberek számára is lehetővé válik az irányított termelés hasznában való részesedés, sőt a mezőgazdasági munkásság is nagyobb kereseti lehetőséghez jut, a több munkáskezet foglalkoztató ipari növények, különböző szántóföldi és kerti magvak, zöldségfélék stb. termelésével. A szervezett termelés az irányban is közre kíván hatni, hogy a mai 30 millió pengő körül lévő és itthon is termelhető gazdasági cikkek behozatala itthoni terme léssel kiküszöböltessék, további, hogy azok a cikkek, anelyek külföldön kelendők »olajos magvak, heremagvak, lucerna, lóhere, borsó, saláta és egyéb zöldségfélék magvai« szerződéses termeléssel a külföld igóuyeinek megfelelően legyenek termelhetők. A migyar mezőgazdaság magára esztné- lésének, határozott elindulásának kifejezője kíván lenni a termelés irányítása, amely a nemzeti munkatervben is helyet foglal és amelyet kerettörvénybe foglalni és a mező gazdaság javára hasznosítani a kormánynak, az érdekképviseleti szerveknek és a gazdatársadalomnak egyaránt kötelessége. Az ér tékesités igen sok mértékben ma is befolyá solja és irányítja a termeiéit, mert a gizda- térsadalom igyekszik olyan cikkeket előálli tani, termelni, amelyeket a piac keres. A jövőben a mezőgazdasági cikkek belföldi és külföldi értékesítésére is befolyást kivan a gazdaközönság a maga számára és igy a kereskedelem munkája révén már irányított termelés áll elő, amely igy a termelő gazdaközönséget abban az irányban igyekszik befolyásolni, amiként a piac igényeinek legjobban megfelel. A szervezett, irányított termelés a mai kétségtelenül meglevő termelési rendszertelenségbe, sőt mondhatnánk anarchiába, rend szert, tervet, egységet akar hozni kizárólag csakis a termelő gazdaközönség javára és érdekében. Ne hallgasson tebát a gazdaközönség azokra, akik az ellentábor érdekében ezt a mozgalmat lebicsinylik, vagy komolytalannak akarják kijelenteni, mert ez határozottan és kétségtelenül az első lépés ahhoz, hogy a magyar gazdaközönség erőteljesen igyekezzék a maga javára és érdekében a termelés hasznát biztosítani. II 1 II JE I. Gyantás illatú fenyőágak között, csillogó stamolok és fényes diszholmik közepette, szegény, elégett csillagszóró, te. de szomorú vagy Szürke rudacskádban néhány nappal ezelőtt még Ígéretek és csodák rejtöztek) ma már rid^g és fekete, dermedt hamu vagu. Semmi, értéktelen salak, szemét, amit csak éppen megtűrnek még a díszes fán. Megtűrnek és otthagynak kegyeletből, maradj, mig ki nem vettetsz Vizkcreszt táján az elszáradt s leveleit egyre pergető fenyővel együtt, ki a havas szemétdombra- Benthagynak, elnéznek, hisz mm bántasz senkit, nem ártasz senkinek, nem szólsz, csak hallgatsz csak fityegsz ott hionzszinü fémpálcikáddal az ágba kapaszkodni szomorún Nem szólsz? Nem? De igen, csak nem mindenki hallja Én egyedül maradtam egy kis karácsonyfával s nekem szomorú dolgokat mondott az elégett csillag szóró: én vagyok a betlehemi csillag szimbóluma, mondta. Én jelképezem a betlehemi csillag sorsát a mai, Istentől és szeretettől elfordult világban Nem élek csak karácsonyi napokon, fellobbanok, snga raimat szerteszórom, de a szemekben és lelkek ben nem tükröződöm, nem élek sem előbb, sem később. Nem keresnek, nem kellek, fékszem a dobozokban, raktárak csendjén és éjszakáján, alusznak bennem vakon a csillagok, mint a betlehemi a pogány önzés vak sötétjében Én vagyok az alkalmi szeretet jelképe, én vagyok a meg nem hallgatott bibliai igék tragédiájának némaságomban is hangos megmondója S testvérem ott a fa hegyében az a hatágú üvegcsillag is, amelyet majd nemsoká levesznek és betesznek vatta közé eyy dobozba Az a betlehemi csillag, amelynek nem éves rabságra és dobozok setétjére, hanem az élet zenitjére kellene szállnia. Én vagyok az ellobbanó betlehemi csillag szomorú szimbóluma. Eljegyzés. Marik Magdolna urleányt eljegyezte Zaivieruszynski Árpád m. kir. főhadnagy. Eljegyzés. Dr. Márky Imre és neje báró Wimmersperg Marienne leányát, Heddyt, — aki özv. Varga Gézáné nevelt leánya —, karácsonykor eljegyezte Scheibert László. Az ifjú párt sokan keresték fel gratulációjukkal Oppenhaaser Oktávia meghalt. Nyíregyházáról gyászlapot veszünk, azzal a szomorú híradással, hogy Oppenhauser Oktávia folyó hó 24-én meghalt. A boldogult úrnő néhai Oppenhauser József Gyula város tekintélyes polgárának leánya, a 70 es években pedig az akkori leánykoszorunak egy<k ékes virágszála s előkelő szereplője volt. Lázár Kálmán akkori királyi alügyészhez ment férjhez és vele évtizedeken át boldog házasságot élt, de évekkel ezelőtt özvegyen maradt s Nyíregyházán élt, mint az ottani társadalom kedvelt tagja, mig a halál 76 éves korában utói nem érte. Gyermekei nem maradtak. A tiszteletreméltó gyulai Winkler család tagjai a boldogultban szeretett nagynénjüket gyászolják. Nyugodjék békében! Halálozás, özvegy Szikes Györgyné Prág Anna asszony folyó hó 29 én, életének 62-ik évében meghalt. A boldogult derék nő jóemlékü Szikes György városi jegyzőnek volt a felesége, aki 12 évvel ezelőtt halt meg. Azóta bus özvegységben, egy fia s egy lánya szerető körében élte napjait. Temetése pénteken délután 3 órakor lesz a Szent József temetőben levő családi sírboltba. Áldás és béke poraira 1
