Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-01-11 / 2. szám
LX¥. évfolyam %« <ísam. Szerda ©}'«!», 1933. január 11 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAT FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Elek község nem nyugszik bele Csanád vármegyéhez való csatoltatásába. A közigazgatási bizottság ülése. (A „Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye feözigizgatási bizottsága folyó hó 9-:n tartotta ezidei első ülését. A még mindég gyengélkedő Rorossy György főispán helyett Márky Barna alispáu elnökölt. A különféle bizottságok megalakítása ntáu Páncsél József főjegyző az alispáni jelentést olvasta fel, mit az alábbiakban ismertetünk kivointosan: A vármegye területén a múlt hó folyamán a személybizton-ág 103 esetben, a vagyonbiztonság 335 esetben támadtatott meg, mig öngyilkosság 3 esetben történt. Ezek a számadatok az előző havi adatokkal szemben lényeges szaporodást nem mutatnak. Államellenes vagy defaitista mozgalmikról ntm érkezett jelentés. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság helyzete igen nehéz, a rossz termés és főképpen a gabona és állatárak r» ndkivül alacsony volta nagymértékben éreztetik hatásukat s különös súllyal érzik a gazdák a tengerinek alacsony árát. Természetszerű, hogy ennek következtében a gazdák mindennemű, s igy adófizetési kötelezettségeiknek is, nehezen tudnak eleget tenni. A kereskedelem és ipar helyzete szintén rendkívül súlyos. A mezőgazdasági és ipari munkásság körében az ínség és szegénység kétségtelen jelei mutatkoznak. Nap-nap ufán keresik fel a munkás kiküldöttek a hatóságokat, munka- alkalmat vagy pedig segélyt kérve. Az anyagi lehetőségnek megfelelően fel is készült a törvényhatóság arra, hogy önhibáján kívül bajba jutott lakosságát a téli kereset nélküli hónapok megélhetési gondjain átsegítse. A hatóságokra háruló végrehajtás feladata azonbm nem könnyű, mert nem abból áll, hogy a ren lelkezésre álló fedezeteket megfelelő beosztással felhasználja, hanem els^sorbau abból, hogy miképpen teremtse elő azokat az összegeket, amelyek költség- vetésileg biztosítva vannak ugyaD, de tényleg megközelitőleg sem folynak be. Ezt a helyzetet meg kell értenie a munkásatgnak is, és a goudokkal küzdő hatóságok segitsé gére kell leuniök annyiban, hogy nem töm:’- gesen mindég és mindég csak hatósági köz munkák megindítását szorgalmazzák, hanem igyekezz nek minden kínálkozó nem tömeges munkaalkalmat is megragadni, legyen ez a munkaalkalom egy napr^, vagy pár órára szóló. Viszont számíthatnak arra a munkások, hogy a hatóság minden lehetőt el fog követni, hogy az előirányzott munkaalkalmak megindításához szükséges összegeket előteremtse. A közeli napokban Dávaványa község képviselőtestületének egy küldöttsége jelent meg az alispáni hivatalban és tudomásomra hozta azt, hogy Dávaványa község képviselőtestülete egyhangúlag hozott határozatával kimondotta Békésvármegyéhez való csatlakozása iránti óhaját. Ezt a bejelentést tudomásul vettem s a küldöttség által kért felvilágosításokat megadva, Ígéretet tettem, hogy a képviselőtestület által hozott határozatot, melyet a küldöttség nekem átadott, a törvény- ható-ági bizottsághoz is be fogom mutatni. Békésvárm»gyének a különböző csatlakozási mozgalmakkal szemben eddig az volt az álláspontja, hogy a maga őú határainak sértetlenségéhez ragaszkodik, de viszont tiszteletben kívánja t irtani a szomszédos vármegyék ősi határait is. Azonos volt ezzel a szomszédos vármegyék álláspontja is mindaddig, amig Csudaballa határrész elszakadási mozgalma Szolnokvármegye törv. hat. bizottsága elé kerülvén, az említett vármegye törvényhatósági bizottsága ennek az elszakadási mozgalomnak támogatását mondotta ki. Ennek következtében véleményem szerint most már nincs oka a törvényhatósági bizottságnak arra, hogy eddig elfoglalt álláspontjához a jövőben ragaszkodjék. Az alispáni jelentéshez elsőnek lelegdy Lajos dr. szólt hozzá. Részletes megokolás utáu javasolta, hogy a bizottság Írjon fel a kormányhoz, mivel az aszály és sertéspestis óriási károkat okozott Bókésvármegye területén, a két megyei város és a négy nagyközség m mtesíttessók az inségjárulék fizetése alól, vagy legalább is fölére sz Hitttssók le Bíkesmegyébau az inségjárulék kulcsa. Javasolja további, hogy a kormány a gazdavé- dolffii, illetve az adósvédeluai rendeletét min den kategóriára terjessze ki. Belic&ey Géza magáévá Hszi Telegdy javaslatán egyben kérdést intéz az eluökió alispánhoz, hogy Elek nagyközség csatlakozási mozgalma milyen stádiumban vau, illetve a vármegye figyelemmel kiséri-e azt a mozgalmat, amely annak elleuére, hogy Elek Csanádmegyóhez való csatolása már megtörtént, mégis napról-uapra erősbödik, s amely a Békésmegyéhez való csatolást kívánja elérni. A felszólalásokra Márky Barna dr. alis pán válaszol. Telegdy javaslatait az inség- jirulékra vonatkozólag nem tudja magáévá tenni, mert az iaségenyhitóst kizárólag társadalmi utón, csekély állami segítséggel megoldani nem lehet. EJenben az adósvédelmi rendelet kiterjesztésére vonatkozó javaslatot magáévá teszi. EUk község csatlakozási mozgalmát állandó figyelemmel kiséri. Szinte érthetetlen, hogy lehetett egy olyan községet, amely Csanádm^gye székhelyétől, Makótól félnapi járásra vau, Csanádmegyóhez csatolni akkor, amikor egy másik megyeszékhelytől mindössze néhány kilométerre fekszik. Berthóty Károly igen meggondolandó nak tartja az inségjárulékra vonatkozó javaslatot, mert hiszen valami utón módon meg kell oldani wz iuségenyhités problémáját. Javasolja ellenben, hogy az inségjárulék kivetése az egyenlő teherviselés elvének alapján történjék, s no pusztán egj-két kategóriára háruljék minden szociális kötelesség. A bizottság végül is úgy dönt, hogy az inség- járuléktól nrentesitésre, illetve az inségjáru- lék kivetési kulcsának mérséklésére vonatkozó javaslatokat mellőzi, az inségjárulék egyenlő teherviselés alapján való kivetésére vonatkozólag azonban feliratot intéz a kormányhoz. Elek Lajos péuzügjigazgatót a közigazgatási bizottság tagj-ti lelkes ünneplésben részesítik a kinevezésére vonatkozó miniszteri leirat ismertetése során. Páncsél József főjegyző ezután a békési járás főszolgabirájáuak a haiottkémlelesekre vonatkozó jelentését olvassa fel. A jelentés szerint sz bálytalanság csak egy-két esetben történt s az is csak néhány tanyai temetéssel kapcsolatosan. Csermák Béla dr. főorvos szól hozzá a kérdéshez s megállapítja, hogy a békési esetek teljesen törvényellenesek voltak, azonban magyarázatul ? részben mentségül szolgál az a körülmény, hogy sem Békésen, sem más helységében a vármegyének nincsen ravatalozó. A halottkémi teendőket különben nem is hivatalos személy végezte eddig Békésen, most azonban, hogy egy második községi orvosi állá-t is szerveznek, a halottkémlelést az egyik községi orvos fogja ellátni. Vangyel Endre dr. főszolgabíró írásbeli jelentése szerint az orvvadászok igen elszaporodtak a gyulai járás területem Kívánatos volna, ha a fegyvervá-árlási és tartási engedélyek kiadását szigorúbb személyi feltételekhez kötuók. Mint jellemzőt említi, hogy egy cipészsegód kétcsövű vadászfegyverre bért és kapott engedélyt s ezt a cipészs'gédet puskájával nem sokkal azutáu orvvadászaton csípték. Igen sok olyan orvvadászt is fogtak, akik leventepuskaval garázdálkodtak a vadállományban. A bizottság a jelentés alapján el határozz i, hogy szigorú ren lelkezés kibocsátást céljából átiratot intéz a testnevelési felügyelőséghez, egyben megbízza a tanfelügyelőséget, hogy a tanítókhoz, mint leventeoktatókhoz, szigorú figyelmeztetést küldjön a leveutefegyverek használatára vonatkozólag. Ezuttán a törvényhatósági egészségügyi bizottság három uj tagját választják meg Bálint Imre, Schneider Mátyás és Siidy Ernő dr. személyében. A vármegye közegészségi állapota kielégítő. Az adók befizetésében emelkedés tapasz- talha ó.
