Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-11-09 / 88. szám
£<XV. évfolyam 88» aisám. Vasáruap Oyula, 11133 Xovemliep 12 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ltobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Ma az egész világ tekintete Németország felé fordul. Ma kérdezi meg Hitler kancellár népszavazás utján a német nemzetet, azonositja-e magát kormányával s magáévá teszi-e, illetve: magáénak vallja-e azt az álláspontot, amely Versailles és a Quai d' Orsa.y felé kemény és bátor nemet kiált? A szavazás eredményére vonatkozólag igen könnyű jóslásba bocsájtkozni, mert hiszen az egész német politika és közhangulat arra mutat, hogy Hitler valósággal inkarnációja annak a gondolatnak, amelyet a mai napon szavazásra tesz fel. Az eredmény tehát nem lehet kétséges : a német nemzet ismét osztatlan egységbe sorakozik fel a kancellár mögé és „igen“- jei hangerejét ismét felfrissítetten adja át neki, hogy sztentori hangon tudja tovább is hangoztatni a hatvanmilliós németség akaratát és igazát. Belpolitika szempontjából a mai szavazásnak éppen ezért nincs is jelentősége, annál nagyobb van azonban külpolitikai szempontból. Igaz ugyan, hogy a mai napon megnyilvánuló népakarat, illetve a hitleri gondolat és irány mellett való hittétel nem uj és nem ismeretlen a Quai d' Orsay politikai szalonjaiban, az ismételten való megnyilatkozás azonban aláhúzásnak számit és azt jelenti, hogy a német nemzet még mindég és egyre fokozódó energiával akar, és kitart követelései és álláspontja mellett. A mai népszavazást tehát nem urnális eredményei, hanem várható külpolitikai következményei állítják a világ érdeklődésének középponíjába. Mit válaszol Franciaország, mik lesznek azok a Paul Boncour által emlegetett s alkalmazandó szankciók, amelyeket az esetleges német szerződés-szegés provokál ? A német-francia ellentét hosz- szu idő óta állandó müsorszáma az európai politika színpadának s ha egy-egy aktus után le is gördült a függöny s ki is aludtak a rivalda lámpái, a planétáris nézőtér tudta, hogy csak jelenet múlt el s hogy a harmadik felvonás még ezután fog következni. Nem valószínű ugyan, s ne is adja az Isten, hogy egy harmadik felvonásnak legyünk rövidesen a szemtanúi, de az bizonyos, hogy érdekes jelenet következik s talán még az sem lehetetlen, hogy olyan méretben, amely felvonásnak is bei!lenék. Németország magatartása jelenleg igen militáris és harcias s látszólag erősen veszélyezteti Európa közbékéjét, azonban ez a veszély csak okozati s a primer veszélyt az (A „Békés“ munkatársától.') Folyó hó 15-én, szerdán délután a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat nagyrószben már összeállítást nyert s abban több jelentős és érdekes ügy is szerepel. A rendkivüli közgyűlés tárgyalni fogja Scherer Ferenc dr.-nak lapunkban már ismertetett (A „Békés“ munkatársától.) Anyagtorlcdás miatt csak mai számunkban tudunk beszámolni arról a mozgalmas, rendkivüli közgyűlésről, amelyet a gyulai iparosok tartottak vasárnap délelőtt a testület székházában. A gyűlést Barát István elnök nyitót to meg. Utána lóth Béla beszólt, rámutatván, hogy az iparosság a megsemmisülés felé halad. Sürgős kormány- segítséget kéri, majd a kormány gyáripar pártolási politikáját kárhoztatta, amely lótó ben támadta meg a kisiparosságot. Az OTI. terhek csökkentését és az iparosságnak az inségjárulókok alól való mentesítését kívánta. A kisipar léte szoros összefüggésben van a mezőgazdasággal, szükséges tehát, hogy a kisipar is megkapja a maga védelmi rendeletéit. A kontár-kérdést tette még szóvá, majd át (A „Békés“ munkatársától.) Annak idején részletesen beszámoltunk arról, hogy a Columbia kötőgyárban az úgynevezett „Bedeaux- rendszer“ bevezetése miatt sztrájk tört ki. A sztrájkolok az uj munkáltatni rendszert igazságtalannak ás antiszociálisnak minősítették s ezért megtagadták a további munkát. Voltak azonban, akik az uj munkarendszer mellett is hajlandók voltak dolgozni s ezek a munkát fel is vették. A sztrájkolok ezért megharagudtak a sztrájktörőkre s közülök hárman, _Yaxga Br-ssébet, Varga Juliánná és Köss tics Zsófia egy alkalommal lesbe álltak s a munkából hazatérő lányokra támadtak. Megrugdosták, megcibálták és szidalmazták őket, úgy hogy a megtámadott lányoknak futásban kellett menekülést keresniük. A kárvallott munkáslányok feljelentésére a gyulai kir ügyészség eljárást indított a három harcias lány ellen s a törvényszék Uoghváry tanácsa fejenként egy egy hónapi fogházra el is ítélte a betokosodott francia álláspont jelenti, amely nem akar tudni az idő hatalmáról. A helyzet tagadhatatlanul érik s a népszavazás igen jelentős lépés a kibontakozás felé. városrész elnevezési indítványát, a kormány által indított kisipari hitelakció kérdését, a belügyminiszter leiratát a közüzemek ügyében, továbbá a Körösök hajózhatóvá tételének problémáját A közgyűlés, amely délután 3 órakor kezdődik, előreláthatólag rövid idő alatt véget ér. adta a szót Kransz Miklósnak, aki a hátralékos adók megfizetésére 10 évi kamatmentes részletfizetési kedvezményt s a magántartozásokra két évi kimóleti időt kért indítványában. Kátai Ferenc kíméletes adópo litikát kért a trianoni békével különösen sújtott gyulai iparosság részére. Lindenfetd Albert az ellen tiltakozott, hogy az OTI. hátralékok be nem fizetőit sikkasztóknak nrnősitsók. Schriffert Márton a kisipari hitelszövetkezet vidéki kiépítését sürgette és 20-50 százalékos adókedvezményt kért a gyulai ipar számára- Az indítványokat a közgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta, majd tudomásul vette, hogy Komjátsseghy Lajos és Mihalik András lemondott az ipartestület elöljáróságában viselt tisztségről. őket. Felebbezés folytán az ügy a szegedi táblához került, amely a napokban tartott tárgyaláson helybenhagyta a gyulai törvényszék Ítéletét, Hét hét maivá egész Gyula nevetni fog, (A „Békés“ munkatársától.) Folyó 26 án délben 12 órakor rendkívül érdekes kiállítás nyílik meg Gyulán. Kovács Lajos, a kitűnő karikaturista mutatja be mintegy másfólszáz karikatúráját amelyet köz- és társadalmi életünk közismert és jellegzetes alakjairól készített. A nagyszerűen sikerült kartonok Kovács Lajos karikirozó tehetségének sorozatos dokumentumai, alakjai élnek, életet és derűt sugároznak. Á kiállítást, amelynek iővédnőkségét Márky Barna dr. alispán vállalta, Varga Gyula dr. polgármester nyitja meg. Őszinte örömmel Szerdán délután képviselőtestületi közgyűlés. Adókedvezményt és kiméleti időt kér a Trianonnal sújtott gyulai iparosság. A,tábla is elítélte a verekedő kötögyári lányokat
