Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-11-02 / 86. szám

1933 november 5 Békés s Kedden klsgyttlés. (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye törvényhatósági kisgyiiiése folyó hó 7-én ülést tart. A kisgyülés elé több, mint 100 ügy kerül elintézésre, ezek közül azon­ban mindössze csak 5 van gyulai vonatko­zású. Ezek : Gyulai m. város határozata a szikviz és ásványvíz adóról szóló szabályrendelet életbeléptetésével kapcsolatos költségek ügyé­ben. Gyula m. város határozata Adelmann József gyulai lakostól bírói árverésen meg­vett ház visszajuttatása ügyében. Gyula m. város határozata a kereseti adó kulcsának 1934. évre való megállapí­tása ügyében. Gyula m. város határozata az önkéntes tüzoltóegylet székházának fűtése ügyében. Gyula m. város határozata a községi polgári fiúiskola jegyzőjének tiszteletdija ügyében. 101-es Baftársak! Legendás hirü ezredünk alapításának 50-ik évfordulóját folyó hó 12 én, vasárnap fogjuk Békéscsabán megünnepelni. Kötelességszerüen a sereg szemlén ne­künk is ott kell lennünk és igy társadalmi állásra és katonai rangra való tekintet nél­kül felhívom bajtársaimat, hogy a továbbiak megbeszélése céljából nálam, vagy Garay János ékszerésznél mielőbb jelentkezni szí­veskedjenek. Remélem, hogy mindannyian ott leszünk, mert ott kell lennünk ragyogó múltú zász­lónk átvételénél és szükséges tudnunk körül­belül mennyien leszünk, hogy ehhez képest esetleg külön vonatot igényeljünk. Bővebb felvilágosítással bármikor szíve­sen szolgál: bajtársi üdvözlettel Verner v. t. főhadnagy, Tpt. igazgató. Bletán folyton termő MÁLNA TÖVEK darabonként 20 fillérért kaphatók Fekete Ferenc Békéscsaba, Nagyrét. 276 1—2 asonban — mondá nekem Prielle — akik a ku­lisszák mögött voltunk tanúi a tragikomikus jele­netnek, képtelenek voltunk magunkon uralkodni s olyan harsány kacagásban törtünk ki, hogy a kurtinát le kellett ereszteni s a darabot ezzel be­fejezni. Prielle Kornéliát — kérésére bevittem a vár­kertbe, a lovardához, mely 1850 óta mitsem vál­tozott. A művésznő könnyezve emlékezett harminc esztendő múltával fényes szini pályájának egyik legemlékezetesebb, legkedvesebb színhelyére. Meg­mutatta, hogy a lovarda melyik oldalán állt a szinpad, a nézőtér. Felismerte a gesztenyefákat, amelyek alatt hónapokon át ebédelt és vacsorázott. Még arra is emlékezett, hogy a saison alatt mind­végig meleg, száraz idő volt, úgy hogy mindössze alig kétszer háromszor kellett eső miatt a bőséges lakomát a lovardában szervírozni. A gyulai saison befejeztével a hármas direk­tórium feloszlott, illetőleg kettévált. Kaczvinszky a társulat egy részével Erdélybe ment. Havi és Szabó pedig 1850 őszén, ugyancsak Csernovits Péter hathatós anyagi támogatása mellett Aradra vonult be, hol sok vesződség és fáradság után sikerült végre magyar nyelvű játékhoz a hatóság engedélyét kierőszakolni. Az 1850 nyári szini évad, amikor — ismét­lem — az egész országban csak Gyulán volt magyar nyelvű színészet, korszakalkotó jelentősé­gűvé vált a magyar Thália krónikájában és emlé­kezetes eseménye Gyula város történelmének. Ezeregyszáz pengő jut Gyulának a kisipari hitelből. (A „Békés“ munkatársától.) A kormány a súlyos helyzetbe jutott kisiparosok és kis* kereskedők megsegítésére hitelakciót indított s erre a célra 120 ezer pengőt szavazott meg. Gyula ebből az összegből 1100 pengőt kap, de csak azzal a feltétellel, ha az akció ősz- szegéhez a város is ugyanolyan összeggel hozzájárul. A város képviselőtestülete, amely előreláthatólag e hó közepéig összeül, minden bizonnyal kedvezően dönt ebben a kérdésben. A kihelyezendő 2200 pengőből legfeljebb 200 pengőt kaphat egy-így igénylő. A kamat 6 ós fél százalékos s a kölcsön lejárati ideje 6 hónap, amely ugyanennyi időre még meg­hosszabbítható. A bélyegmentes kérvények a polgármesteri hivatalban adandók be. á „Cecília“ énekkar karácsonyi miséjéről. A „Cecilia“ énekkar az idén is, mint a múltban karácsony első napján d. e. fél 12-5s szentmisén karácsonyi énekeket ad elő. A műit évben nagy tetszés meilett elő­adott Deák Bárdos magyar karácsonyi misé jéből felújítunk néhány részt. Hiszen bizo­nyára nem felejtették el híveink a szép „Mária bölcsődal“-át, meg a többi szép ka­rácsonyi örömhangulatot kifejező éneket De az énekesek és hívek is szívesen veszik a már ismert ós kedves egyházi, ka­rácsonyi Deák Bárdos féle müvet. A tavalyi­akhoz azonban pótlás végett Budapestről be szerzett a karvezeíő kántorunk még két uj éneket. É két ének a régi és értékes Szelepesó- nyi kódexből (1675) való. Az első: Régi ének: la dulci Jubiló. A második : Régi ének : Magnum nőmén Domini. Ezek az úgynevezett Makaróni éne­kek közül valók. Nevét a vegyes latin és magyar soroktól kapta. Mindkettőt kánonban énekeljük. (A szólamok a taktus számjelzése szerint lépnek be) Az első kánon két szólamu, a második négy szólamu kórus. Kánont még nem ad­tunk elő. Budapesten szép sikerrel szerepel minden karácsonyi misén a kánon kórusban előadott mü Bár előadása szigorú taktust, ütembeosz­tást kíván, mégis tanulása igen megkönnyíti a tagok munkáját. A kánont mindig teljes énekkar (a négy szólam egyszerre tanulja be. így a dolognak aztán az énekesek is jobban őrülnek. Reméljük, nagy örömmel fogadják kát. híveink és ielkes énekeseink az uj kánon éneklését és bemutatását. Abban a re­ményben, hogy az uj kánon beszerzésével szolgáltuak a „Cecília*■ énekkarnak és az egy­házi zenének, kérjük uj ás régi nő és férfi tagjainkat, szíveskedjenek az idén nov. 10 én d. u. 6 órakor (pénteken) megtartandó ének­próbán megjelenni. Már most értesítjük kedves énekesein­ket, hogy hetenkint egy próbát tartunk pén­teken 6 órától kezdődőleg. Erre az egy pró bára azonban minden a „Cecília“ énekkarba felkért tagjainknak szives és pontos megje­lenését kérjük. A férfi tagok kellő számban való meg­jelenése nélkül vegyeskari misét elő nem adhatunk. Az elmúlt óv ónekpróbá'ra ponto­san eljárt férfi tagjaink óhaja az volna, hogy a férfi tagok mindnyájan a heti egy próbán megjelenjenek, mert ez esetben tudunk csak az énekkarral vegyeskari misére készülni. Huszár László karvezető kántor. II 1 K JE K. Szentmisék. Ma vasárnap a rendes mise sorrend. A anyatemplomban délelőtt Dávid Béla, délután Krémó János szál. atya mond szent­beszédet. Istentiszteletek a református templomban. Délelőtt 9 órakor prédikál és ágendázik Harsányi Pál esperes, délután 6 órakor prédikál Horváth István s. lelkész. Az evangélikus istentisztelet vasárnap, no­vember 5 én délelőtt 10 órakor kezdődik, prédi­kál Rohály Mihály lelkész, délután fél 3 órakor a fogházban, fél 4 órakor a kórházban lesz istentisztelet. Mindszentekre nem változott az idő és no­vember hó, vagyis legalább első napjai, mit sem különböznek az október végi napok időjárásától. Az éjszakák fagymentesek, a nappalok enyhék, sőt a déli órákban határozottan melegek. Közben közben esik az eső is, de mindenkor kisebb mennyiségben, noha a kevés csapadék is nagy sárt okoz és a kocsi közlekedést is megneheziti. A szántás vetés még mindig folyamatban van, különösen a törpe földtulajdonosok földjein és bérletein. Ezeknek a kis embereknek ugyanis nincsen saját igájuk és csak akkor kerül rájuk a sor, amikor az igatulajdonosok a munkát sa­ját földjükön befejezték. Egyben serényen folyik sokfelé a tavaszi alá ugarolás is, ami sokkal na­gyobb mérvben történik, mint régi időkben. A kedvező időben egyébként szépen kikelt a busa és őszi árpa is, mely utóbbinak vetésével, az utóbbi esztendők nagysikerű terméshozadóka folytán a gazdák mintha most jobban, noha még mindig csak elégifi ;n mérvben buzgólkodnak Hősi halottak Ünnepe. Mindenszentek nap­ján a Szenínaromság temetőben levő hősi halot­tak emlékművénél kegyeletes ünnepség volt. A körmeneiben kivonult hívek s az ott egybegyűl­tek előtt Zimmer Frigyes reálgimn. tanár tartott meghatott hangú, tartalmas beszédet, majd Révész Éva tanuló szavalt, rendkívül ügyes szavalatával nagy sikert aratva. Az ünnepségen a hatóságok képviselői is megjelentek. A város parkírozza az ev. templom előtti teret. Az ev. egyház vezetősége a városhoz az­zal a kéréssel fordult, hogy a templom előtti, kerítésen kívüli teret, mivel az városi tulajdon vegye gondozásba, illetve parkírozza. A város a kérelmet teljesíti és már el is készíttette a kerte- sitésre vonatkozó tervet. Közjegyzői irodaáthelyezé s. 9r. Barauyi Antal gyulai kir. közjegyző irodáját Gyulán, Erdélyi Sándor-ut V számú házba (a törvényszékkel szemben) helyezte át. Ugyanez alkalommal tájékoztatásnl közli az érdekeltekkel, hogy az elhalt dr. fflárky János, toTábbá ennek elődjei, valamint utódja, néhai dr. Keresztes Gyula, volt gyulai kir. közjegyzők irattárai az ő őrizetében vannak. 277 1-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom