Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-10-29 / 85. szám

3 Békés 1933 október 29 után meg sem nyitják az emberek... Stirü, fekete sár az itteni. Ragad, való­sággal tépi a lábbelit. Sárcipővel lehetetlen benne járni, mert az első lépésnél lemarad a lábról. Oly nagy a sár, hogy a sárcipőt, bár­mily komikusán is hangzik, le kell vetni annak, aki, nem lévén ismerős a viszonyok­kal sárcipővel indult útnak. Ősszel és télen, amikor a tartós esőzések és a nedvesség mé­lyen feláztatja a talajt, az apróbb gyerme­kek nem is tudnak járni az utcákon: a szü­lők viszik be őket a hátukon az iskolába. Pedig a útra itt nagy szükség volna; a la­kosság szinte állandóan jön megy, napszámba jár, portékát visz hol Gyulára, hol Gyula­váriba, egy-két tojást, egy kis zöldséget, seprüt, lábtörlőt, hol ezt, hol azt, amiből né­hány fillért lehet csinálni. Jellemző a szegénységre, illetve a pénz­telenségre, hogy a szatócsboltokban valósá­gos cserekereskedelem folyik. Tojással és kukoricával fizetnek a falubeliek, azon vesz­nek egy kis lisztet, sót és petróleumot ma­guknak. Nem summásan viszik ám a valu­tájukat a boltba, hanem éppen csak pár fillér árut, mert hogy nincsen szegényeknek fölö­sen vagy bőven abból sem odahaza. Húst nem igen esznek és a zsirt is éppen csak megmutatják a főzőkanálnak. Próbálkozott közöttük régebben egy hentes és mészáros, azonban rövidesen be kellett zárnia a bolt­ját, mert alig volt, illetve mert egyáltalá- talában nem volt forgalma. Pedig a szegénység nagy keritő. A munkátalan gyomorsav cinkosa a destruktiv eszméknek, ellensége a fehér és zöld szín­nek, a nemzeti trikolór két történelmi szí­nének. Az elégedetlenség haragot és gyű­löletet szit, a nincstelenségből a szélsőség politikai tőkét kovácsol, már pedig a nem­zetnek a határokon kiviil is éppen elég ellensége van, nem hogy még belső ellen­séggel is kelljen küzdenie. Az emberek gon­dolat és érzés világát tehát ápolni és vi­gyázni kell, s mindent megtenni abban a tekintetben, hogy a lelki és szellemi irá­nyítás lehetősége minél teljesebben fennáll­jon. A feneketlen sárban pedig elakad az érintkezés és egyben a kultúra és állam­érdek szekere. Nem lehet előadásokat tar­tani, illetékesek nem tudnak kontaktust tar­tani a keserűség gondolataival magára maradt lakossággal, mert a gyalogjáró nélküli utcák csúszós, ragadós sarában és pocsolyájában senki sem hajlandó bokáig dagasztani, sőt igen sokan erre még szándékuk mellett is képtelenek volnának, mert nincsen hozzá lábbelijük. Az a rossz hir, ami az itt lakókról kering, igazságtalan. Igaz, mint mindenütt, itt is vannak tévútra jutott emberek, a több­ség azonban, mint Konkoly Károly tanító mondja, jóindulatú és meg van benne a haj­landóság a vallásosságra. Rendszeres isten- tisztelet azonban nincsen számukra, a tanító jóvoltából, aki az ezerlelkes településen egye­dül képviseli az értelmiséget, tudnak csak néha összejönni itt-ott, hogy bibliát olvas­sanak és magyarázzanak. A téli hónapokban kezdődő népművelési előadásokon él valamelyes kulturéletet s kap szellemi és lelki irányítást a különben ma­gára maradt Uj-Gyulavári. Az előadásokat a tanítók tartják és pedig felét a szellemi, másik felét pedig a lelki művelődésnek, a vallásosságnak szentelve. Mi sem jellemzi jobban a kultúrára való hajlandóságát a falunak, mint az, hogy ezekre az előadá­sokra sokan járnak. Sokan, azonban még sem annyian, mint az, rendezett útviszonyok mellett lehetséges és a helyzetet tekintve, szükséges volna. A főutca hossza cca. egy kilométer, ezt a főutcát s legalább még két kereszutcát kellene kikövezni, összesen mintegy 1800 méter hosszúságban. Egy keskeny beton­pallóval is meg lehetne oldani a gyalogjáró problémáját, fontos az, hogy legyen végre valami megoldás, legyen járda, mert ezeken a keskeny betonpallókon nem csak a bol­tokba haladnának az emberek, hanem a kul­túra és a nemzeti ideológia tisztultabb vi­lága felé is. Igaz, a törvényes rendelkezés a járdaépítést a háztulajdonosok teherrész- vállalásától teszi függővé, nincsen azonban olyan rendelet, amelyen ne volna olyan rés, illetve amelyet ne lehetne úgy alkalmazni, hogy abban az igazság mellett méltányos­ság is érvényesüljön. Gyulán kultúra van, a Krinolintól a csatorna gátja tövéig húzódik a betonjárda és a villanyhálózat, a csatornán túl azon­ban múlt század van, száz esztendővel el­maradt világ, amelyen az éj s a szellemi és a lelki magárahagyottság és a sár ter­jeszti ki a maga vigasztalan hatalmát. Valamit tehát tenni kell, mert nem lehet, hogy ezer ember a kék ceruza miatt sárban és sötétben vesztegeljen. Aimásy Alajos gréí leit a Tesz kerületi elnöke. (A „Békés“ munkatársától.) A Tár­sadalmi Egyesületek Szövetségének központi vezetősége a napokban döntött afölött, hogy a Békésmegyei kerületi, illetve gyulai el­nöki és alelnöki, továbbá főtitkári tiszteket kikkel töltesse be. A vezetőség döntése értelmében a kerület elnöke Aimásy Alajos gróf országgyűlési képviselő, alelnöke Varga Gyula dr. polgármester, főtitkára pedig Aimásy Alajos gróf javaslatára Vitrin László dr. vm. II. főjegyző lett. November 12-én lesz a 10i-es ezredeinlékfinoep. (A „Békés“ munkatársától.) Előző számainkban több ízben is jeleztük, hogy a volt 101-es békéscsabai gyalogezred tagjai Békéscsabán ezred-emlékünnepet rendeznek. A Máv. erre az alkalomra filléres gyorsot ígért, a gyors indítását azonban közbejött akadályok miatt kénytelen volt elhalasztani. Az emlékünnep rendező bizottsága ennek kö­vetkeztében az ünnep megtartását szintén későbbi időpontra és pedig a filléres gyors indításának napjára, november 12-ére halasz­totta. Kellett ezt tenni azért, mert Buda­pestről több, mint 300-an érkeznek az ün­nepre. A rendezőbizottság ezúton is közli, hogy a hirdetett hangverseny Békéscsabán november 11-én este lesz. Kéri továbbá a bajtársakat, hogy 12-én reggel 9 órára a a békéscsabai városháza udvarán pontosan gyülekezzenek, hogy onnan a 10. honvéd gyalogezred diszszázada és zenekara kísére­tében a 101-es zászló ünnepélyes fogadtatá­sához a pályaudvarra vonuljanak. A törvényszéken összeesett és hirtelen meghalt Gábor Imre dr. ügyvéd. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai ügyvédi kart csütörtökön délelőtt érzékeny veszteség érte. Gábor Imre dr. a törvény­szék épületében, hivatása közben hirtelen meghalt. A törvényszéki tanács tárgyalásá­ról jött ki, ahol egyik ügyfele védelmét látta el, s mikor a küszöböt átlépte, összeesett. A közelben tartózkodók azonnal segítségére siettek, orvosért telefonáltak, aki rövidesen meg is érkezett és injekcióval próbálta esz­méletre téríteni. Csakhamar még három orvos került elő, próbálkozásuk azonban az élesz­tőssel hiábavaló volt. Gábor Imre dr. szive megszűnt működni. Holttestét a közben ki­vonult mentők hordágyra fektetve lakására szállították. A fiatal, mindössze 46 éves ügyvéd halálát szivszélhüdés okozta. Szívműködé­sében rendellenességet már régebben észlelt, azonban sem ő, sem környezete és barátai nem gondolták, hogy a vég ily hamar és ily tragikus hirtelenséggel fog bekövetkezni. A szomorú eset szenzációja szinte percek alatt bejárta a várost s mindenütt őszinte részvétet keltett a fiatalon elhunyt ügyvéd porig sújtott családja, felesége és két kis árvája iránt. Gábor Imre dr. egyik legszimpatikusabb tagja volt a gyulai ügyvédi karnak, s mint ügyvéd és mint ember is egyformán meg­becsülésnek örvendett. A közéletben is jelen­tő sszerepet töltött be, felszólalásai a képviselő- testületben mindég figyelmet keltettek. Gyulán, szülővárosában a megszállás után telepedett le, előzőén Élesden praktizált, majd a háború kitörésekor hadba vonult. Mint főhadnagy vett részt a háborúban s a 101-esek sorai között a szerb, orosz és olasz harctereken több szép kitüntetést szer­zett magának. Nagy ezüst vitézségi érem, III. osztályú érdemkereszt, sebesülési érem és Károly csapatkereszt dekorálták a mellét. Temetése pénteken délután 2 órakor volt, igen nagy részvét mellett. A gyász­háznál dr. Adler Ignácz főrabbi mondott mindenkit megható, magas szárnyalásu gyász szónoklatot, a sírnál az ügyvédi kar nevében Keppich Frigyes dr., a frontharcosok nevében pedig Mészáros Emil zászlós mondtak bú­csúbeszédet. AZ UJWÁ» budapesti uapdap előfizetői számára OLCSÓ NYELVTANFOLYAMOKAT rendez. Áz „ÚJSÁG“ előfizetői havi 6 — pengőért vehetnek részt a tanfolyamon. Nem előfizetők havi 13’— pengőt fizetnek. A tanfolyam október 1-én kez­dődik és hat hónapig tart. Jelentkezni lehet levélben az ÜJSÁfi kiadóhivatalánál Budapest, VI, Aradi-u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom