Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-10-26 / 84. szám
JLXV. évfolyam 84, assám Csütörtök tiäyoSa, !933 Október 20, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Aki gondolkozásában és érzésében magyar, legyen nevében is azzá’ Akinek a neve idegenhangzásu, az csereije fel olyanra, amely nemzeti hovatartozását megjelöli. Aki a magyar róna kenyerét eszi, annak a nevében zengjen benne az, hogy itt él a Duna, Tisza táján. Eddig erre nem volt szükség. Arról is elhittük és tudtuk, akinek idegen volt a neve, hogy jó magyar, nem kellett, hogy külsőségben is demonstrálja a magyarságát. Tudtuk, hogy a magyaros név még nem jelent jó hazafiságot s azt is tudtuk, hogy az idegen név nem jelenti azt, hogy valaki nem lett szívben és lélekben magyarrá. Mi tudtuk és tudjuk, hittük és hisszük ezt, a külföld azonban nem hiszi s évtizedes és évszázados gavallériánkat most mint fegyvert ellenünk emeli. Joggal és méltán várja el tehát a nemzet mindazoktól, akik a magyar föld kenyerét eszik, akiknek neve azonban nem lett magyarrá, hogy olyan nevet vegyenek fel, amely érzés és gondolatviláguknak hü kifejezője s egyben a nemzet mai és jövőben való érdekeinek is megfelel. Nem kíván a nemzet sem vér, sem anyagi áldozatot, csak azt, hogy akik szívben és lélekben igazán magyarokká lettek, nevük magyarosításával most bizonyságát adják hálájuknak és megbecsülésüknek. Bizonyosra vesszük, hogy e város lakói s első helyen a városi, megyei és állami tisztviselők, akik lelkes házasságukról már oly sokszor tettek tanúbizonyságot, megértik a kormány intencióját s az egyszerűvé és olcsóvá tett névmagyarositási akció során idegen hangzású nevüket magyarrá változtatják. Így kívánja ezt nemcsak a kenyéf becsülete, a kenyéré, amelyet a köz juttat nekik, hanem a leikiismeret és erkölcs törvénykönyve is. Ha a leány odaadja nevét annak, aki élettársul választotta, akivel hüségi viszonyba lépett s aki eltartja s megvédi, akkor a nemzet is elvárhatja és megérdemli, hogy az, akinek eleit évszázadokon át tartotta és védte s akit ma is védelmez és ellát, nevében is magyarrá legyen, ha azt a jelen és a szükség úgy kivánja. legvirágzóbb üzleti vállalkozás volt már akkor sem Gyulán. Az asztalok naphosszat üresen ásitoztak, a söntés nyugodtan aludhatott. S mégis bele kell nyugodnunk abba, hogy az, aki egy semmi jövedelmet nem hozó italmérési engedély tulajdonosa, halmozóvá lesz, ha olyan vendéglőt szeretne nyitni, ahol néha bort is mérhet. E szempontnak különös fontosságot ad az, hogy ma ez lett volna Magyar- országon az egyetlen immorális álláshalmozás. A légüres váróterem. Az indokolás további pontja szerint a büffé céljaira kijelölt váróterem sötét és nem szellőztethető. Nem merészeljük birálni ezt a mély egészség- ügyi megállapítást, csak zárójelben iktatunk ide néhány szerény alapigazságot. (A várótermen 3, kétszárnyas ablak van. Ahol három ablak és két ajtó van, ott szellőztetni is lehet A faluszéli kis korcsmákban nincs túlvilágos. Ugyanott a szellőztetést csak akkor élvezik, ha kinyílik az ajtó és uj vendég jön be. — Vagy, ha kidobnak valakit az ablakon. —) ... és az átszaladó motorosok. A teljes meggyőzés ledönthetgtlen magasságába jut el ott az indokolás, mikor megállapítja, hogy Gyulán csak átszaladó motorvonatok vannak, melyeknek restire semmi szükségük. Mégis meg kell kérdeznünk, ki eszik pörköltet: a vonat-e, mely — mi tagadás — tényleg hamar tovább fut, vagy az utas-e, aki korgó gyomorral ődöngve egykét órát várhat míg végre felszáilhat. A váróterem Impozáns tömeg vett részt a Tesz. revíziós, tiltakozó gyűlésén. (A „Békés“ munkatársától.) A Revíziós Liga és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének tiltakozó, revíziós gyűlése, amint az előrelátható volt, igen nagy hallgatóság jelenlétében folyt le. Az Ipartestület nagyterme és a mellette levő helyiségek szűknek bizonyultak a résztvevők befogadására. Igen sokan kénytelen voltak visszafordulni, mert már a folyosón sem tudtak helyet szorítani maguknak. A gyűlést 11 órakor Almásy Alajos gróf országgyűlési képviselő nyitotta meg, ismertetvén a gyűlés előzményeit és célját. Majd Fröhner István szavalt, azzal a pompás előadói készséggel, erővel és lelkesült- séggel, amely szavalatait mindenkor jellemezte. Utána Hercsuth Kálmán kir. tanfelügyelő emelkedett szólásra s mondott mintegy huszperces beszédet. Magyar- ország történelmi szerepére és múltjára vetett visszapillantást, megállapítván, hogy Magyarországot úgy erkölcsi, mint szellemi értékeinél és történelmi multjánál fogva érdemtelenül és igazságtalanul érte a megcsonkítás és éri nap mint nap a meggya- lázás. Törhetetlen hitének meleg, lelkesült szavaival zárta hatásos beszédét. A tiltakozó gyűlés határozati javaslatát Rózsa Gyula olvasta fel. A résztvevők nagy lelkesedéssel tették magukévá a javaslatot s elhatározták, hogy tiltakozó okiratot Mussolininek, Hitlernek, Mac Donald- nak, Daladiernak és a Népszövetség főtitkárának is megküldik. A gyűlést a Hiszekegy eléneklése zárta be. Tűz volt a Rákóczi Ferenc ntcában. Hétfőn délután a Rákóczi Ferenc utcában tűz támadt. Az egyik ház udvarán nagyobb mennyiségű vályog volt összerakva, amire,' hogy az eső a vályogot el ne áztassa, szalmát és nádat raktak. A szalma és a nád meggyuiadt és nagy lánggal égni kezdett. A tűzoltóság a veszélytelen tüzet rövid néhány perc alatt eloltotta. T ABC A Konkoly Kálmán dr. riportsorozata. Ez a néhány igénytelen cikk felelet próbál lenni azokra az időszerű gyulai kérdésekre, melyeket azért nem mond ki senki mert kényelmetlen, vagy fá rasztó válaszolni rájuk. III. Miért nincs Gyulán vasúti vendéglő ? Kezdetben volt: Gyula a fővonalon. A régmúlt béke idején naponként négy gyorsvonat száguldott át a fényesre koptatott, messzekúszó sínpárokon, óránként jártak a személyvonatok és ma már senkisem tudja az állomás régi személyzete közül megmondani, hogy hány teherszerelvényük is volt akkor, Ma van : csend és némaság. Nem dübörögnek már a tehervonatok, nem kormozza vonatfüst az elárvult állomásépületet, csupán a távolról felbúgó motorduda hívogatja a megcsappant utazó- közönséget. Szerencse még, hogy ez az utazó- közönség ides-tova állandósul, hiszen az egész megye lakossága itt végzi el fontosabb ügyes-bajos dolgait a központi hivatalokban. Aki délelőtt benéz a várótermekbe, meglepetten láthatja: aránylag milyen sokan várnak a késő déli órákban induló vonatjaikra. S ennek a várakozó közönségnek igényei vannak: vendéglőt keres, ahol ehet egy zónát, és leöblítheti hivatalos fáradságát egy pohár sörrel, vagy télen felhajthat egy pohár konyakot. Minden kezdet szép. Ezekre az évek óta hiába megnyilvánuló igényekre épitette a maga közérdekű üzleti elgondolását egy ambiciózus fiatal gyulai italmérő : Kosa Gábor, aki a vasút tőszomszédságában levő, Oszudszky féle vendéglő bérlője volt. Elhatározta, hogy az állomásépületbe^ restit létesít. A Máv, szegedi üzletvezetősége örömmel fogadta kérvényét és annak soronkivülí elintézése során értesítette, hogy vasúti vendéglő céljaira a rendelkezésre álló legtágasabb helyiséget, a III. o. várótermet jelöli ki. Kósa Gábor valósággal futólépésben szaladt a Pénzügyigazgatóságra és bőven megindokolt kérvényben italmérési jogának a vasúti vendéglőre való kiterjesztését kérte. Jegyezzük fel a történelmi dátumot: ez kora tavasszal történt. Drámai fordulat. Kár volt a nagy sietségért, mert a pénzügyi hatóság 1950—V/1933 sz. határozatával elutasította a kérelmet. A resti létesítése komoly közérdek : lássuk tehát mit tart fontosabbnak a hivatalos indokolás. Ez elutasító határozat elsősorban arra hivatkozott, hogy Kósa Gábor már rendelkezik egy italméréssel, a meglevő engedély tehát halmozás lenne. Aki benézett néha a volt Oszudszky vendéglőbe, mindig megállapíthatta, hogy az nem a
