Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-10-26 / 84. szám

JLXV. évfolyam 84, assám Csütörtök tiäyoSa, !933 Október 20, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Aki gondolkozásában és érzésében magyar, legyen nevében is azzá’ Akinek a neve idegenhangzásu, az csereije fel olyanra, amely nemzeti hovatartozását megjelöli. Aki a magyar róna kenyerét eszi, annak a nevében zengjen benne az, hogy itt él a Duna, Tisza táján. Eddig erre nem volt szükség. Arról is elhittük és tudtuk, akinek idegen volt a neve, hogy jó magyar, nem kellett, hogy külsőségben is demonstrálja a magyarságát. Tudtuk, hogy a magyaros név még nem jelent jó hazafiságot s azt is tud­tuk, hogy az idegen név nem jelenti azt, hogy valaki nem lett szívben és lélekben magyarrá. Mi tudtuk és tudjuk, hittük és hisszük ezt, a külföld azonban nem hiszi s évtizedes és évszázados gavallériánkat most mint fegyvert ellenünk emeli. Joggal és mél­tán várja el tehát a nemzet mindazoktól, akik a magyar föld kenyerét eszik, akiknek neve azonban nem lett magyarrá, hogy olyan nevet vegyenek fel, amely érzés és gondo­latviláguknak hü kifejezője s egyben a nem­zet mai és jövőben való érdekeinek is meg­felel. Nem kíván a nemzet sem vér, sem anyagi áldozatot, csak azt, hogy akik szív­ben és lélekben igazán magyarokká lettek, nevük magyarosításával most bizonyságát adják hálájuknak és megbecsülésüknek. Bi­zonyosra vesszük, hogy e város lakói s első helyen a városi, megyei és állami tisztviselők, akik lelkes házasságukról már oly sokszor tettek tanúbizonyságot, megértik a kormány intencióját s az egyszerűvé és olcsóvá tett névmagyarositási akció során idegen hang­zású nevüket magyarrá változtatják. Így kí­vánja ezt nemcsak a kenyéf becsülete, a kenyéré, amelyet a köz juttat nekik, hanem a leikiismeret és erkölcs törvénykönyve is. Ha a leány odaadja nevét annak, aki élet­társul választotta, akivel hüségi viszonyba lépett s aki eltartja s megvédi, akkor a nem­zet is elvárhatja és megérdemli, hogy az, akinek eleit évszázadokon át tartotta és védte s akit ma is védelmez és ellát, nevé­ben is magyarrá legyen, ha azt a jelen és a szükség úgy kivánja. legvirágzóbb üzleti vállalkozás volt már akkor sem Gyulán. Az asztalok naphosszat üresen ásitoztak, a söntés nyugodtan aludhatott. S mégis bele kell nyugodnunk abba, hogy az, aki egy semmi jöve­delmet nem hozó italmérési engedély tulajdonosa, halmozóvá lesz, ha olyan vendéglőt szeretne nyitni, ahol néha bort is mérhet. E szempontnak különös fontosságot ad az, hogy ma ez lett volna Magyar- országon az egyetlen immorális álláshalmozás. A légüres váróterem. Az indokolás további pontja szerint a büffé céljaira kijelölt váróterem sötét és nem szellőztet­hető. Nem merészeljük birálni ezt a mély egészség- ügyi megállapítást, csak zárójelben iktatunk ide néhány szerény alapigazságot. (A várótermen 3, kétszárnyas ablak van. Ahol három ablak és két ajtó van, ott szellőztetni is lehet A faluszéli kis korcsmákban nincs túlvilágos. Ugyanott a szellőz­tetést csak akkor élvezik, ha kinyílik az ajtó és uj vendég jön be. — Vagy, ha kidobnak valakit az ablakon. —) ... és az átszaladó motorosok. A teljes meggyőzés ledönthetgtlen magassá­gába jut el ott az indokolás, mikor megállapítja, hogy Gyulán csak átszaladó motorvonatok vannak, melyeknek restire semmi szükségük. Mégis meg kell kérdeznünk, ki eszik pörköltet: a vonat-e, mely — mi tagadás — tényleg hamar tovább fut, vagy az utas-e, aki korgó gyomorral ődöngve egy­két órát várhat míg végre felszáilhat. A váróterem Impozáns tömeg vett részt a Tesz. revíziós, tiltakozó gyűlésén. (A „Békés“ munkatársától.) A Reví­ziós Liga és a Társadalmi Egyesületek Szö­vetségének tiltakozó, revíziós gyűlése, amint az előrelátható volt, igen nagy hallgatóság jelenlétében folyt le. Az Ipartestület nagy­terme és a mellette levő helyiségek szűk­nek bizonyultak a résztvevők befogadására. Igen sokan kénytelen voltak visszafordulni, mert már a folyosón sem tudtak helyet szorítani maguknak. A gyűlést 11 órakor Almásy Alajos gróf országgyűlési képviselő nyitotta meg, ismertetvén a gyűlés előzményeit és célját. Majd Fröhner István szavalt, azzal a pom­pás előadói készséggel, erővel és lelkesült- séggel, amely szavalatait mindenkor jelle­mezte. Utána Hercsuth Kálmán kir. tanfe­lügyelő emelkedett szólásra s mondott mintegy huszperces beszédet. Magyar- ország történelmi szerepére és múltjára ve­tett visszapillantást, megállapítván, hogy Magyarországot úgy erkölcsi, mint szellemi értékeinél és történelmi multjánál fogva ér­demtelenül és igazságtalanul érte a meg­csonkítás és éri nap mint nap a meggya- lázás. Törhetetlen hitének meleg, lelkesült szavaival zárta hatásos beszédét. A tiltakozó gyűlés határozati javasla­tát Rózsa Gyula olvasta fel. A résztvevők nagy lelkesedéssel tették magukévá a ja­vaslatot s elhatározták, hogy tiltakozó ok­iratot Mussolininek, Hitlernek, Mac Donald- nak, Daladiernak és a Népszövetség főtit­kárának is megküldik. A gyűlést a Hiszek­egy eléneklése zárta be. Tűz volt a Rákóczi Ferenc ntcában. Hétfőn délután a Rákóczi Ferenc utcában tűz támadt. Az egyik ház udvarán nagyobb mennyiségű vályog volt összerakva, amire,' hogy az eső a vályogot el ne áztassa, szalmát és nádat raktak. A szalma és a nád meggyuiadt és nagy lánggal égni kezdett. A tűzoltóság a veszélytelen tüzet rövid néhány perc alatt eloltotta. T ABC A Konkoly Kálmán dr. riportsorozata. Ez a néhány igénytelen cikk felelet próbál lenni azokra az időszerű gyulai kérdésekre, me­lyeket azért nem mond ki senki mert kényelmetlen, vagy fá rasztó válaszolni rájuk. III. Miért nincs Gyulán vasúti vendéglő ? Kezdetben volt: Gyula a fővonalon. A rég­múlt béke idején naponként négy gyorsvonat szá­guldott át a fényesre koptatott, messzekúszó sín­párokon, óránként jártak a személyvonatok és ma már senkisem tudja az állomás régi személyzete közül megmondani, hogy hány teherszerelvényük is volt akkor, Ma van : csend és némaság. Nem dübörög­nek már a tehervonatok, nem kormozza vonatfüst az elárvult állomásépületet, csupán a távolról fel­búgó motorduda hívogatja a megcsappant utazó- közönséget. Szerencse még, hogy ez az utazó- közönség ides-tova állandósul, hiszen az egész megye lakossága itt végzi el fontosabb ügyes-bajos dolgait a központi hivatalokban. Aki délelőtt benéz a várótermekbe, meglepetten láthatja: aránylag milyen sokan várnak a késő déli órákban induló vonatjaikra. S ennek a várakozó közönségnek igényei vannak: vendéglőt keres, ahol ehet egy zónát, és leöblítheti hivatalos fáradságát egy pohár sörrel, vagy télen felhajthat egy pohár konyakot. Minden kezdet szép. Ezekre az évek óta hiába megnyilvánuló igényekre épitette a maga közérdekű üzleti elgon­dolását egy ambiciózus fiatal gyulai italmérő : Kosa Gábor, aki a vasút tőszomszédságában levő, Oszudszky féle vendéglő bérlője volt. Elhatározta, hogy az állomásépületbe^ restit létesít. A Máv, szegedi üzletvezetősége örömmel fogadta kérvényét és annak soronkivülí elintézése során értesítette, hogy vasúti vendéglő céljaira a rendelkezésre álló legtágasabb helyiséget, a III. o. várótermet jelöli ki. Kósa Gábor valósággal futólépésben szaladt a Pénzügyigazgatóságra és bőven megindokolt kér­vényben italmérési jogának a vasúti vendéglőre való kiterjesztését kérte. Jegyezzük fel a történelmi dátumot: ez kora tavasszal történt. Drámai fordulat. Kár volt a nagy sietségért, mert a pénzügyi hatóság 1950—V/1933 sz. határozatával eluta­sította a kérelmet. A resti létesítése komoly köz­érdek : lássuk tehát mit tart fontosabbnak a hiva­talos indokolás. Ez elutasító határozat elsősorban arra hivat­kozott, hogy Kósa Gábor már rendelkezik egy ital­méréssel, a meglevő engedély tehát halmozás lenne. Aki benézett néha a volt Oszudszky ven­déglőbe, mindig megállapíthatta, hogy az nem a

Next

/
Oldalképek
Tartalom