Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-10-22 / 83. szám
ULY» évfMja® §3, sssánt Vasárnap eyala, in33 Ok4ób»r 3» Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI £8 KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : UOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Az ASsófehérkörösi Ármentesitö Társulat közgyűlése. Lemllilolifili a vizdijakat. Szakaszmérnökké Kilényi Kálmánt Tállúsz tolták. (A „Békés* munkatársától.) Az Alsó- fehérkörösi Ármentesitö Társulat folyó hó 19-én délelőtt 9 órai kezdettel közgyűlést tartott. A közgyűlésen gróf Pong rács Jenő országgyűlési képviselő elnökölt, aki napirend előtt igen érdekes és nagyjelentőségű bejelentést tett. Tudomására hozta ugyanis a megjelenteknek, hogy a földművelésügyi miniszter a társulat állami kölcsönének tőketörlesztéseit megszüntette, a kamatot leszállította és a hátralékot is jelentős mértékben törölte. A földművelésügyi miniszternek ez az intézkedése lehetővé teszi, hogy a hátralékokban több mint 54 százalékos jóváírást, a jövő évi kivetésben pedig mintegy 37 százalékos redukciót vigyenek keresztül. A rendelet azonban, amely nagy részben Pongrács Jenő gróf sikeres közbenjárásának eredménye, nemcsak az Alsófe- hérkörösi Ármentesitö Társulatot hozza sokkal kedvezőbb helyzetbe, hanem az ország minden társulatát. A közgyűlés a közbenjárásért őszinte köszönetét szavazott a tár- i ! sulat ügyeiért lelkesen fáradozó elnöknek. Utána a Probst Béla tragikus elhuny- tával megüresedett szakaszmérnöki állást töltötték be, egyhangúlag Kilengi Kálmánt választván szakaszmérnökké. Különféle alap- szabálymódositás után a Körösvölgyi Viz- hasznositó Társaság előterjesztését tárgyalták s elhatározták, hogy a társaságba belépnek, de majd csak akkor, ha a tagság vállalás anyagi konzekvenciái tekintetében végleges helyzet fog kialakulni. A társaságot azonban eddig is támogatják, a társulat műszaki személyzetének munkáját már is felajánlják s hogy a hajózhatóvá tétel nagyjelentőségű munkálatai minél hamarább megindulhassanak, 8000 pengőt szavaztak meg- az előmunkálatok részbeni fedezetére. A Körösvölgyi Vizhasznositó Társaság üléseire delegálandó bizottság tagjai a következők lettek: Pongrács Jenő gróf, akadályoztatása esetén Jantsoviis Emil dr., Jánossg Gyula dr., Varga Gyula dr., Grämling Alajos, Vanggel Endre dr. és Kienits Vil T ABC A Konkoly Kálmán dr. riportsorozata. Ez a néhány igénytelen cikk felelet próbál lenni azokra az időszerű gyulai kérdésekre, melyeket azért nem mond ki senki, mert kényelmetlen, vagy fárasztó válaszolni rájuk. II. Mi ért nincs Gyulán vízvezeték ? Egy szellemes és nagymüveltségü német tudós szerint a népek műveltségének fokmérője az, hogy mennyi szappant fogyasztanak el évenként. Ez az állítás némely vonatkozásban talán túlzó, de mindenesetre találóan mutat rá a modern ember felfokozott kuiturigényeire a fürdőszoba, a csatornázás és kapcsolt részei tekintetében. A Napkirály udvarában még a legelőkelőbb dámák is bóditó illatszerekkel leplezték a tisztálkodási lehetőség hiányát, ma viszont a legkispolgáribb épülő ház tervrajza sem képzelhető már el tágas és jól felszerelt fürdőszoba nélkül, a városok csatornázása pedig elengedhetetlen közegészségügyi követelmény lett. Mi a helyzet Gyulán ? El kell ismerni, hogy — a nagyvárosokat leszámítva — csak a legújabb időben nyomult olyan kiválóan előtérbe a csatornázás és vízvezeték kérdése. De ez egymagában nem elég mentség a Gyulán uralkodó reménytelen állapotokra és arra, hogy ebben a vonatkozásban jóformán évtizedekkel elmaradtunk a világ sora mögött. Annál szomorúbb ez, mert hiszen körülbelül 137 ^fürdőszoba van a városban és mindegyik tartályát vagy keserves kézihajtásu kutakkal, vagy drága üzemkölt- ségü motorokkal, de mindenesetre: kemény, fürdésre alig alkalmas kutvizzel lehet csak megtölteni A szennyvizlevezetés hiányait is egyformán szenvedjük. Udvarjaink levegőjét megfertőzik a házilag ásott pöcegödrök s ha már szinültig megteltek, megindulnak a gyepmesterek szomorú karavánjai a város utcáin, előttük kilátástalanság, utánnuk illat.. Porosodó aktacsomók. Hihetetlennek látszik, hogy ezek az áldatlan állapotok még ne foglalkoztatták volna az illetékes tényezőket S valóban a város mérnöki hivatalában egy egész szekrényt megtöltő porosodó aktacsomag őrzi a nagy akarások emlékét. 1904-ből való ezeknek az iratoknak javarésze, akkor volt az első és utolsó csatornázási mozgalom Gyulán. A háztulajdonosokhoz négy oldalas kérdőíveket intéztek, hogy igy tájékozódhassanak a lehetőségekről. A földmi- velésügyi minisztériumban működő vizépitési igaz- : gatóság részletes tervezetet készített a helyi viszonyok figyelembevételével. A víztornyot a megyeháza udvarán akarták felépíteni s a vízvezeték majdnem az egész várost behálózta volna. A sok szép tervből nem maradt más emlék, mint egy szekrényre való elárvult akta, no meg az akkor épített Erkel-téri ártázi kút, amit akkor fúrtak és amely kétszáz literes vizbőségével ellátja Gyula harmadrészének vízszükségletét. Az 1904-es csatornázási terv tőkehiányba fűlt. Azóta valóságos viznélküli várossá lettünk, hiszen körülöttünk mindenütt vízvezeték, van már, Orosházán pl, a dekonjunktúra első éveiben, 1924 körül építettek víztornyot, házanként 300 pengő költséggel, csak nálunk nincs nyoma semmiféle kezdeményezésnek. mos, akit akadályoztatása esetén Kiléngi Kálmán helyettesit. A Pejrét és a békési Ggurirét víztelenítésére szintén megszavazták a szükséges költségeket, majd többek kérelmére és Kienits Vilmos ig. főmérnök előterjesztésére elhatározták, hogy a vizdijakat egyöntetűen állapítják meg, illetve ismét olyan mértékben, mint amilyenben az 1929 előtt volt. Ez a határozat a vizdijak száz százalékos mérséklését jelenti. Úgy ez a határo- ' zat, mint a földművelésügyi miniszter köl- csön-rendezési intézkedése, továbbá a társulat takarékos gazdálkodása lehetővé teszik, hogy a kivetés a 4 év előtti kivetés 48 százalékára zsugorodjék össze. Több adminisztratív, kisebb jelentőségű ügy után a közgyűlés a déli órákban ért véget. Tiltakozó gyűlés. (A „Békés“ munkatársától.) A kassai, pozsonyi és ungvári magyar kisebbségek jogainak megcsorbítása miatt a Magyar Revíziós Liga és a Tesz. helyi szervezete ma délelőtt az Ipartestület nagytermében tiltakozó nagygyűlést tart. A 11 órakor kezdődő gyűlés résztvevői számára a terem minden bizonnyal kicsinek log bizonyulni, Lehetőségek. Néhány adat pedig szemléltetően világit arra, hogy nem abszurdum ezzel a témával foglalkozni a 99 százalékos pótadó napjaiban sem Gyulán 20 ártézi kút van. Ezek kielégítenék a vízszükségletet, a mostani körülmények közt viszont 80 százalékban teljesen kihasználatlanul folynak. Egyetlen víztorony is elég volna a város legnagyobb részének ellátására A vízhálózatot mindenütt fokozatosan építik ki s nálunk még az a szerencsés helyzet is fennáll, hogy leküzdhetetlen kezdeti nehézségek nem lennének, mert pl. a Wenckheim Béla és Árpád-utcáknak, továbbá az Erdélyi Sándor útnak majdnem minden lakásában van házi vízvezeték s ezt minden átszerelés nélkül be lehetne a vízhálózatba kapcsolni. Tehát ? ... Napjainkban nem lehet álmodni anélkül, hogy egyidejűleg ki ne számítanánk : mibe kerülnek az álmok. Nézzük tehát a vízvezeték szép álmának rideg számadatait. Az építési költségek háztartásonkint hozzávetőleg 500 pengőt tesznek ki. 20 éves amortizációs kölcsön esetén ez 25 pengőt jelent, amihez még a vizdijak járulnának. Havi 2 pengőt minden háznál megér az, ha ártézi viz folyik a konyhában és a fürdőszobák csapján. Minden megvolna tehát. A műszaki hivatal tehetséges mérnökei égnek a vágytól, hogy elkészítsék a terveket, a munkanélküliek sem bosz- „szankodnának, ha a vizvezetéképités és csatornázás révén munkaalkalomhoz jutnának, a háztartások is szívesen meghozzák a bőségesen kamatozó áldozatot. Csupán két ember kellene. Az egyik, aki megindítja és áldozatos energiával sikerre visszi ezt a vállalkozást, s a másik, aki rendelkezésre bocsájta a szükséges tőkét. Mind a kettő itt él közöttünk. Csak meg kell találni őket