Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-10-12 / 80. szám

3 Békés 1933 oktéber 12 lamépitészeti hivatal ezen összeg erejéig a hengerlési munkálatokat igyekezni fog a legsürgősebben folyamatba tenni, annak da­cára is, hogy a rendelkezésre álló utigépek ezidőszerint még a Kondoros—endrőd-me­zőtúri útépítési munkálatoknál vannak elfog­lalva. Itt említem meg, hogyha a kereskedelem­ügyi minisztériumban folyamatban levő uj közúti törvény-tervezet törvénnyé válik, ab­ban az esetben a vármegye kezelésében megmaradó utak olyan jókarban, mint aho­gyan azokat a vármegye eddig tartotta, a jövőben semmi esetre sem lesznek fenntart­hatok. Az uj tervezet egyes, jelenleg adós­ságokkal küzködő törvényhatóságoknak eset­leg jelenthet előnyt, de véleményem szerint Békésvármegyének nem, mert azzal szem­ben, hogy a lakosság terhei az állam által szándékolt magasabb pótadó kivetésével sza­porodni fognak, ebből a magasabb adóból begyülő összegből a vármegye utainak fenn­tartására sokkal kevesebb összeg fog ren­delkezésére állani, mint amennyit eddig a vármegye utainak karbantartására és újabb útépítésekre fordítani tudott. A vármegye területén szeptember hó­napban előfordult tüzesetekről 13 tűzkár- jelentés érkezett be. A károsultak száma 14. A tűzkár épületekben 7500 rengő, in­góságokban 7403 pengő, az összes tűzkár ezek szerint 14903 pengő, melyből bizto­sítva volt 13238 pengő, nem volt biztositva 1665 pengő értékben megsemmisült ingóság. Említésre méltó tüzeset múlt hó 25-én Tótkomlós községben fordult elő, ahol is ismeretlen egyén által eldobott cigaretta végtől a községi istálló égett le. A kár összege 5000 pengő. E helyen tartom megemlitendőnek azt hogy Szeghalom község egy részében az érdekeltség a meglevő ártézi kuttal kap­csolatosan vízvezetéki hálózatot épített. Ez­zel nemcsak az egészséges vízzel való ellá­tás kérdése nyert kedvező megoldást, ha­nem az egyes házak udvarán épített víztá­roló medencék révén a tűzoltói szempontból szükséges vizszerzés is jelentékenyen meg lett könnyítve. Vegyesek. A vármegyei, járási és községi ügyvi­telben említésre méltó akadályok a múlt hó folyamán nem fordultak elő. Jelentenem kell azonban, hogy a köz­ségi elöljáróságok a különböző és nem szo­rosan vett községi ügyek intézésével any- nyira meg vannak terhelve, hogy munkájukat csupán meghosszabbított munkaidővel tud­ják elvégezni. A behajtások végrehajtások és ezzel kapcsolatos árverések teljesen lekö­tik az elöljáróság és községi tisztviselői kar legnagyobb részének egész munkaidejét és erejét. Arról azt hiszem nem kell jelentést tennem, hogy ez a munka egyáltalán nem talál méltánylásra és különösen az adóügyi jegyzőkkel szemben heves, méltatlankodó ki­jelentések is hangzanak el. Bár a múlt hó végén tartott törvény- hatósági bizottsági üléshez tett jelentésem­ben hangsúlyozottan felhívtam a figyelmet a Körösvölgy vizeinek hasznosítása kérdé­sében megindult mozgalomra, mégis szük­ségesnek tartom itt erről a kérdésről újból emlitést tenni arra tekintettel, hogy véle­ményem szerint ez a kérdés a vármegye la­kosságának figyelmét nem vonta eléggé magára, holott különösen a gazdatársada­lomnak a Körösvölgyi Vizhasznositó Társa­ság tervezetének megvalósítása rendkívül nagy érdeke, miért is a tervezet megvaló­(A „Békés“ munkatársától.) Több íz­ben is hírül adtak már, hogy Gyulán, a Göndöcs-népkerti pavillonban folyó hó 14-én és 15-én kertészeti és gyümölcskiállitás lesz. A kiállítást, amelyre a jelek szerint igen szép anyag gyűlik össze, szombaton délelőtt 11 órakor Mayer Károly dr. államtitkár nyitja meg. A kiállításnak a gabonamagvak kedvezőtlen értékesí­tési viszonyai mellett igen nagy jelentősége van, amennyiben a földek rentábilis kihasz­nálása szempontjából igen értékes utmuta­(A „Békés“ munkatársától.) Az adó- felszólamlási bizottság, amely öt napig fog­lalkozott a megfelebbezett kivetések tárgya­lásával, befejezte munkáját. Összesen 115 tételt tárgyaltak le s ebből 44 tétel volt gyulai. A felebbezések nagy részét a bizott­ság kedvezően intézte el, 115 bői 96 kive­tést csökkentett s csak 18 felebbezést uta­(A „Békés“ munkatársától,) A tria­noni békediktátum igazságtalanságaival porig sújtott magyarság megsegítéséért vasárnap este az anyatemplomban ájtatosság és pré­dikáció, ezt követöleg pedig körmenet volt, amely úgy külsőségeinél, mint lelki meg­nyilvánulásainál fogva az utóbbi esztendők legimpozánsabb és legmeghatóbb vallásos és hazafias ünnepségei között foglal he­lyet. A hívek a templomot már félhat órára teljesen megtöltötték s buzgó imád­kozással könyörögtek Magyarország pati­nájához. Az áhitatos imádkozás után felzen- dült az ősrégi Boldogasszony Anyánk kezdetű ének, majd Domanek Pál dr. esperes-plébá­nos mondta el mély vallásosságtól és lelkes hazafiságtól áthatotott, nagyhatású beszédét, amelyet a templomon kívül maradtak részére hangszórók közvetítettek. Visszapillantást vetett Domanek plébános a történelemre, ismertette a súlyos küzdelmeket, s a vesz­teségeket, amelyek porig sújtották a magyar­ságot, amelyekből azonban mindég meguj- hodva uj életre támadt. A nyugati keresz­ténység védelmében hosszú évszázadokon keresztül a magyarok nehéz áldozatokat sitását a vármegye minden társadalmi réte­gének egyesült erővel támogatnia és szor­galmaznia kell. Ugyancsak itt ismételten felhívom a figyelmet a folyó hó 14-én és 15-én Gyulán rendezendő gyümölcskiállitásra, melynek anyaga jelek szerint megtekintésre méltó s az ezzel a kérdéssel foglalkozó lakosság előtt igen tanulságosnak ígérkezik. fásokkal szolgálhat. Az érdekes és hasznos kiállítás iránt az egész vármegyében nagy az érdeklődés s a rendezőség, amelynek élén maga Márkif Barna dr. alispán áll, mindent megtesz, hogy a kiállítás ^ne csak egy érdekes és múló hatású termény-szemle legyen, hanem erőteljes propaganda a ma­gyar földek uj irányú fruktifikálása érdeké­ben is. A szétküldött meghívók számát s a mozgalom jelentőségét tekintve a kiállítás előre láthatólag igen látogatott és mozgal­mas lesz. sitott el, illetve egy kivetés összegét emelte. A 44 gyulai tételnél 2170 pengőt tesz ki a mérséklések összege. Az a felebbezés, amely az adóösszeg felemelésével végző­dött, tehát amely ellenkező eredménnyel végződött, mint amit a felebbező elérni kí­vánt, a 44 gyulai tétel közül került ki. hoztak, s e védelemben gyakran elbuktak, Magyarország Patrónája azonban oltalmába és szeretetébe vette őket, s ezért bíznunk kell, hogy ma sem marad távol tőlünk ke­gyelmével és közbenjárásával. A szentbeszéd után elindult a körmenet, amelyben a város minden társadalmi rétege, felekezetre való tekintet nélkül, impozáns tömegben vett részt. A körmenetet báró Apor Vilmos dr. apátplébános vezette a Városház és Megyeház utca kivilágított út­vonalain át. A rendkívül szép és magasztos ünnepség, amely a vallásos hitnek és haza­szeretetnek ünnepi megnyilatkozása volt, a város egész lakosságát egyé tette s lélek­ben egy nwnes emlékkel gazdagította. A revíziós körmenet gondolatának megva­lósításáért a határszéli Gyula lakosságának egész egyeteme a legteljesebb hálával adózik az egyház vezetőségének, köztük első sorban báró Apor Vilmos dr., továbbá Domanek Pál dr. plébánosoknak. im i jr-m. Mayer Károly államtitkár nyitja meg a kertészeti kiállítást. i I I ........ .......... —SBB— Be fejezte munkáját az adófelszólamlási bizottság. Többezer ember vett részt a vasárnapi revíziós körmeneten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom